Preterizmus

R. C. Sproul meghatározása szerint a preterizmus: olyan eszkatologikus nézőpont, mely a legtöbb vagy az összes eszkatológiaval kapcsolatos eseményt a múltba helyez, különös figyelemmel Jeruzsálem és a Templom elpuszítátására i.sz. 70-ben.

A preterista címke tulajdonképpen azt jelenti, hogy viselői a római-zsidó háború eseményeiben sokkal többet látnak, mint a múlt egyszerû történelmi eseményeit. (A "praeteritum" jelentése: régmúlt.) A Biblia alapos elemézésére támaszkodva a preterizmus kijelenti, hogy a biblikus eszkatológia beteljesedett az első század második felében.

Eszkatológia

Az eszkatológia a végső dolgokra, a világ végére, pusztulására vonatkozó nézetekkel, doktrinákkal foglalkozik. Amikor még csak a vallási gondolkodás létezett, vagy volt uralkodó, az eszkatológia a vallási dogmák része volt. Az eszkatológia a vallásokban (eschato=utolsó) az utolsó napról, a túlvilágról, halál utáni életről stb. szóló tanítását jelentette. (Hasonló értelmű fogalom a transzcendencia, amely szintén az észlelhetőn túli, azt meghaladó dolgot jelöli. Kant ismeretelmélete szerint a tapasztalat határain túli, azaz az ismeretlen a transcendens, az anyagi világon túli és attól független valami, vagyis az isten.

Fizikai eszkatológia

A fizikai eszkatológia új diszciplina, reális tényekből kiindulva vizsgálja az emberiség, a Föld, sőt az univerzum végét és ennek vélhető okait. Martin Rees brit csillagász 1969-ben vetette fel először, hogy a lineárisnak elképzelt idővonalnak nemcsak az elejét, hanem a végét is fel kell fedezni, a Big Bang mellett az univerzum utolsó pillanataival (illetve általánosabban fogalmazva: a nagyon távoli jövőjével) is érdemes foglalkozni.

Jelentős képviselői

• J. B. S. Haldane-t (1923-ban írta a Daedalus, or, Science and the Future című művét),
• Arthur Stanley Eddington (1941-es tanulmánnyal),
• Freeman Dyson: Time Without End: Physics and Biology in an Open Universe, 1979. c. műveivel.

A tudományokra adaptált eszkatológia fizikai, biológiai és társadalomtudományi ágakat mondhat magáénak. Magyarországon kezdeti lépésként a Műszaki Egyetemen tanítja Dr. Galántai Zoltán (a BME GTK Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszékén) és az MTA Jövőkutatási Bizottsága is teret ad a témának.