Anti-szekta: Egy portál az egyre jobban terjedő szekták veszélyeiről - Valamint vallástudományi ismeretterjesztés
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Szektákról általában
 
Segítség, tanácsok
 
Keresztény szekták
 
Álkeresztény szekták
 
Okkultista szekták
 
Fajgyűlölő szekták
 
Ősi szekták
 
Egyéb vallási szekták
 
Üzleti szekták, hálózatok
 
Vallástudományi fogalmak, meghatározások, leírások
 
Magánvéleményeim - Saját írásaim
 
Egyéb: Filozófia
 
Egyéb: Pszichológia
 
Egyéb: Szociológia
 
Egyéb
 
Szektás a családban/ismerősök között
Szektás a családban/ismerősök között
Tudomásod szerint van-e a családodban és/vagy ismerettségi körödben szektás?

Igen, van
Nem, nincs
Nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Volt-e már dolgod szektásokkal?
Volt-e már dolgod szektásokkal? Találkoztál-e már szektásokkal?
Csak azt az egyet jelöld be, amelyik eset akár többször is megtörtént!

Igen, az utcán találkoztam velük
Igen, a lakásomba bekopogtattak
Igen, már jártam is szektában
Nem, sosem találkoztam még ilyen emberekkel
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Vallás
Felmérés, hogy az oldalt megtekintők milyen vallásúak?
Te milyen vallású vagy, milyen felekezethez tartozol, milyen világnézeted van?

Római katolikus
Evangélikus
Protestáns
Baptista
Adventista
Pünkösdista
Iszlám
Távol-keleti vallású
Egyéb
Ateista
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Életkor
Felmérés, hogy az oldalt meglátogatók melyik korosztályba tartoznak.
Mennyi idős vagy?

18 év alatti
18-25 év közötti
25-35 év közötti
35-45 év közötti
45-55 év közötti
55-70 év közötti
70 év feletti
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Iskolai végzettség
Felmérés az oldalt meglátogatók iskolai végzettségét illetően.
Milyen iskolai végzettséged van?

8 osztály
Szakmunkásképző
Gimnáziumi érettségi
Szakközépiskolai érettségi
Technikus végzettség (érettségi utáni szakképzés)
Főiskolai
Egyetemi
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Foglalkozás
Felmérés, hogy az oldalt meglátogatók milyen területen dolgoznak
Mely területen dolgozol?

Műszaki (mérnök, technikus, szakmunkás)
Telekommunikáció, informatika
Egészségügy
Idegenforgalom, turizmus
Közigazgatás, pénzügy
Oktatás, kutatás
Nemzetvédelem , büntetésvégrehajtás
Kultúra, művészet
Diák
Nem dolgozik, nyugdíjas
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Politikai hovatartozás
A honlap politikailag semleges, csupán a látogatók politikai irányultságát
hivatott felmérni ez a szavazó box!

szélső jobb
jobb
métsékelten jobb
közép
politikailag semleges
mérsékelten bal
bal
szélső bal
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Mi az a szekta?

Forrás: http://www.kolping.hu/index.php?kat_id=9

Ennek a cikknek az íróját sajnos nem találtam meg. Az Érsekvadkerti Egyházközösség honlapján találtam a cikksorozatot, mely a legismertebb szektákról ad leírásokat. De az tény, hogy az író katolikus érzelmű, és a cikksorozata a katolikus nézetek alapján íródott a szektákról.

Szektákról általában

Többször találkozhattunk a falunkban a hitünktõl eltérõ tanokat terjesztõ emberekkel, akik idõst és fiatalt egyaránt szeretnének táborukhoz tudni. Alsõpáhoki tartózkodásom alatt ellátogattam a keszthelyi Kármelita templomba. Ott és az irodában sikerült szert tennem egy mindannyiunk számára hasznos, katolikus papok által készített segédanyagra, melyet szeretnék is a Vadkerti Harangok útján segítségül közzétenni.
    Az ismertetõ elõször a szektákról általában, majd késõbb a hazánkban manapság "legdivatosabb", leginkább térítõ szektákat mutatja be úgy, hogy nem az elitélés, hanem az eltévedt bárány megkeresésének odaadó szándéka vezérli. Nem akarja megbélyegezni az egyes emberek hitét, csupán szeretne azokra a pontokra rámutatni, ahol az eltér a KRISZTUSI NORMÁTÓL. Az elsõ részben általában lesz szó a szektákról, a könnyebb érthetõséget elõsegítve azzal.

***

1./ Mit nevezünk szektának?
    Olyan vallási közösségek, amelyek valamely nagy kultúra vallási közösségeinek tanaiból és gyakorlatából származtatják magukat, de azzal mégsem kívánnak azonosulni.

    A szekta szó a latin sequor (követ) szóból származik. A szó magyar megfelelõi közt szerepel az, hogy egyeseket félrevezettek, "elkolompoltak" a nyájtól. S valóban, minden szektára jellemzõ az elkülönülés, valamilyen különleges irányzat felvállalása, ahol igen lényeges a vezetõ, a guru, az alapító személye, és vele szemben a már-már szolgai alávetettség. Tevékenységük a személyiség feladásához vezethet.

2./ A szekták csoportosítása
    a/ Keresztény szekták (pl. HIT Gyülekezete), ahol a kiinduló pont ugyan a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás, ám a nem is titkolt fõ cél a hagyományos kereszténység, a történelmi egyházak kíméletlen bírálata.

    b/ Álkeresztény szekták (pl. Jehova tanúi), akik szintén hivatkoznak a Szentírásra, de igen lényeges pontokon eltérnek a kereszténység alaptanításától.

    cl Nem keresztény szekták (pl. krisnások), nem a keresztény vallások körébõl származnak, de jegyeiben az elõzõ két csoporthoz is hasonlítanak.

3./ Mennyiben destruktívak a szekták?
    Destruktív az a közösség, amely elsõsorban értékeket rombol. Megnyilvánulása a rombolásnak lehet jogi értelmû, ha a közösség megsérti, semmibeveszi a törvényeket, egészen a nyílt szembeszegülésig.

    Erkölcsi értékben akkor romboló egy szekta, ha a közösség tagjai kijátszók a társadalom erkölcsi törvényeit (azzal, hogy adócsalást követnek el, vagy elvárják a tagjaik önkéntes vagyonfel ajánlását).

    Romboló a tanítás akkor is, ha a cél nem egyéb, mint más közösségek kultúráiban kiérlelt tanításának tönkretétele, melyre a sátánizmus tanai lesznek a legjobb példa.

    Megjegyezni kívánom, hogy a magyar törvényesség a divatos szekták közül ilyen rombolónak tekinti a Jehova tanúit, a Krisnásokat, a munistákat és a szcientológia híveit.

4./ Miért terjednek a szekták?
    Magyarországon az elsõ terjedési ok a letûnt korszak hit- és egyházellenes kampánya. Hiába ment végbe némi rendszerváltozás, sok emberben megmaradt a történelmi egyházakkal szembeni ellenérzés. Elemi erõvel tör fel ugyan a vallási igény, ez azonban adott esetben nem a hagyományos közösségek, hanem az új, divatos szekták felé irányul, amit a szélsõséges liberalizmus is elõsegít. A szekták terjedésének oka még az érzelmi elszegényedés, a könnyen emészthetõ misztikum, a parapszichológia, a szekták mögött húzódó gazdasági és politikai hatalomra törés.

5./ Mit tehet az egyház?
    Gazdagítani kell a hitéletünket. Legalább annyit kell kézbevenni a Bibliát, mint a szektások teszik. Élményt kell nyújtani a liturgikus eseményekben, s azokon kívül az együttünneplés új módjaitól sem kell félni. A kereszténység nem zárkózhat a templom kapui mögé. Meg kell mutatni hitünk erejét. Sokat tehetünk a karitatív munkával is.

6./ Mít tehet a család?
    A fiatal akkor menekül a szekta karjaiba, ha meglazultak a családi kapcsolatai. Ezért a szülõi házból kikerülõ, személytelen kollégiumban lakó gyermekeinkkel a kapcsolattartás a legfontosabb szülõi feladat. A családnak mindig érzelmi hátteret kell nyújtania a felnövekvõ nemzedéknek. S ha gyermekünk szektás lett, akkor is és állandóan keresni kell a kapcsolatot vele, az ajtót mindig nyitva hagyva a visszatéréshez (Tékozló fiú esete).

7./ Mit tehet az iskola?
    Az iskolának számolnia kell a lelkiismereti szabadság elvével, ezért semmilyen, a szektás gyermek felé irányuló kirekesztés nem helyes dolog. Magyar órákon, történelmi tanulmányok során és a hittani ismeretek bõvítésekor kell ismertetni a szekták igazi arclatát. lLegfõbb orvosságot az jelentené ez ügyben, ha a legtöbb iskola a tanításon túl nevelne is. A személyközpontú, a személyes kapcsolatokra épülõ iskolai közösség képes ellensúlyozni a második lépcsõben esetleg kiszolgáltatottá tevõ szektás szeretet-bombázást.

EMJÉ


Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (www.avkf.hu) tanára, dr. Ancsin István Fundamentális teológia - A vallás c. jegyzetében a következőket írja a szektákról:

 

"MAI VALLÁSI IRÁNYZATOK: SZABADEGYHÁZAK ÉS SZEKTÁK

 

Mivel a jelen Fundamentális teológia – vallás c. jegyzetünk nem csak általánosságban, hanem bizonyos fokú konkrétsággal is foglalkozik a vallás és a vallások jelenségével (többek között a hinduizmusról, a buddhizmusról és az iszlámról szóló fejezetekben), semmiképp sem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy általában világszerte is, hazánkban pedig a rendszerváltást követő időszakban gombamód elszaporodtak az új vallási mozgalmak, melyeket általánosítva nevezhetünk mai vallási irányzatoknak, ezen belül szabadegyházaknak (kisegyházaknak) és szektáknak is. (Az elnevezések természetesen nem tetszőlegesek, egymással általában nem kiválthatók és nem helyettesíthetők.) Ezek a vallási irányzatok – jóllehet aktív tagjaik száma nem haladja meg hazánkban az 1-2 százalékot – intenzív módon jelen vannak a hazai vallási életben, ami aktivitásuknak, hatékony szervezési és toborzási módszereiknek, médiaszereplésüknek, önreklámozásuknak stb. köszönhető. Mivel a mai vallási irányzatok bemutatása egy külön jegyzetet igényelne, itt röviden csupán arra vállalkozunk, hogy elhelyezzük őket a vallások térképén, és megnevezzük néhány sajátosságukat.

 

 

1.             Szabadegyház, kisegyház, egyház

 

A szabadegyház kifejezés már a XIX. századtól jelen van a vallási fogalomtárban – főleg Észak-Amerikában -, ahol ezek működése mindig is jelentős volt. Az elnevezés kezdetben arra utalt, hogy ezeknek az egyházaknak a tagjai nem a gyermekkeresztség, hanem személyes döntésük alapján lettek az adott egyházi közösség tagjaivá. A szabadegyház elnevezés később a történelmi egyházaktól (hazánkban a történelmi egyházakhoz tartoznak: Római Katolikus Egyház, Református Egyház, Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) és az államtól való függetlenségüket volt hivatott hangsúlyozni. Magyarországon 1945-ben jött létre a Szabadegyházak Szövetsége, amelynek a baptisták, metodisták, adventisták, ókatolikusok, a Keresztény Testvérgyülekezet, az Üdvhadsereg és a Krisztusban Hívő Zsidó Gyülekezet voltak a tagjai. 1950-ben a hatalom nyomására megalakult a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa, amely a következő tagegyházakat képviselte az állam és a nyilvánosság előtt: baptisták, metodisták, adventisták, pünkösdisták, Élő Isten Gyülekezete, Isten Egyháza, Keresztény Testvérgyülekezet, az Őskeresztény Apostoli Egyház és Szabad Keresztyén Gyülekezet. Ezekre a szabadegyházakra magyar viszonylatban probléma nélkül alkalmazható a kisegyházak megjelölés, mivel taglétszámuk töredéke a történelmi egyházakénak. (Ez a megjelölés problematikus lenne viszont pl. Észak-Amerikában, ahol a keresztény közösségek között a hívők létszámát tekintve a baptisták és a metodisták megelőzik a katolikus és a protestáns egyházak taglétszámát.)

Meg kell itt említenünk, hogy a keresztény teológiában többnyire az egyház és a szekta (esetleg szabadegyház) csoportosítás jelenik meg a vallási közösségek tekintetében. Ugyanakkor A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény egyházakról, felekezetekről, vallási közösségekről (Preambulum) és vallásfelekezetről a 8. § (1) tesz említést, melyeknek aztán az egyház gyűjtőnevet adja. Az egyházak állami nyilvántartásba vételéhez egyébként (egyéb feltételek együttes teljesülése mellett) elegendő, ha az „egyházat legalább száz természetes személy megalapította” [9. §. (1) a)]. Az állami egyházjog tekintetében tehát ugyanúgy egyház a Magyar Katolikus Egyház mint a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház vagy a Magyarországi Szcientológia Egyház. Jelenleg (2007-ben) 144 bejegyzett egyház létezik Magyarországon.

 

2.             Szekta

 

A szekta szó latin eredetű, és két különböző fogalomra is visszavezethető: 1. „secare” – lemetszeni, levágni; 2. „sequor, sequi” – követni. Mindkét kifejezés sokatmondó: az első alapján szektának nevezhetjük azokat a közösségeket, amelyek valamelyik egyházból váltak ki. (Általánosságban is igaz, hogy szinte minden szekta valamely világvallás árnyékában, annak gyökereiből táplálkozva tevékenykedik, bármennyire szeretnének is „tabula rasa”-t létrehozni indulásukkor.) A második kifejezés arra utal, hogy ezek a vallási csoportok kizárólag magukat tartják Krisztus (nem keresztény szekta esetén az adott vallási tan vagy személy) igazi, legitim és kiválasztott követőinek. Tény ugyanakkor, hogy a szekta szónak a magyar nyelvben meglehetősen terhelt és negatív jelentése van, ami sok esetben már eleve bizonyos előítéletek keretébe zárja a róluk való beszédet.

Amennyiben feltesszük a kérdést, hogy milyen ismertetőjegyek alapján nevezhetünk szektának egy vallási közösséget, akkor a következő sajátosságokat jelölhetjük meg – hangsúlyozva, hogy az összes, lentebb felsorolt ismérv ritkán vonatkoztatható együtt és egyszerre valamely vallási csoportra.

 

1.      A közösség tagjai teljes hűséget esküsznek karizmatikus vezetőjüknek.

2.      Rossz szemmel nézik a racionális gondolkodásmódot vagy teljesen tiltják azt. A valóságot fehér-fekete, jó-rossz általánosító problémamegoldással közelítik meg.

3.      Missziós tanúságtétel és misszionárius buzgóság.

4.      Gyakran félrevezető tagtoborzási technikákat alkalmaznak.

5.      Meggyengítik tagjaik pszichés helyzetét azáltal, hogy azok ne önmaguktól, hanem a közösségtől, illetve annak vezetőjétől várják problémáik megoldását és döntéseik meghozatalát.

6.      A szektákat csak saját (sokszor csak a vezető vagy vezető réteg) anyagi előrehaladása érdekli és hazudnak, amikor azt hangoztatják, hogy a társadalom és a rászorulók helyzetének jobbításán fáradoznak.

7.      Pénzügyeikkel kapcsolatban teljes titoktartás jellemzi őket.

8.      Hagyománynélküliség: a történelmi tradíció teljes vagy részleges hiánya.

9.      A közösség tagjai teljes vagy részleges szabadidejükben anyagi ellenjuttatás nélkül végeznek munkát a csoport javára.

10.  A szekták tagjai szeparálják magukat a külvilágtól, elutasítják azt: zárt világban élnek.

11.  A közösségnek és tagjainak felsőbbrendűség-érzése („Übermensch-tudat”).

12.  Teljes üdvbizonyosság.

13.  Exkluzivitás, azaz az igazság kizárólagos birtoklásába vetett hit.

14.  Kizárólag a közösség tagjai lesznek az egyedüli túlélői a hamarosan bekövetkező világvégének.

 

Még mielőtt magunk is a fekete-fehér látásmód hibájába esnénk, a fent felsorolt, a saját szemszögünkből negatívnak, hiányosnak vagy túlzónak tartott magatartás mellett meg kell említenünk, hogy a szekták sokszor olyan pozitívumokat tudnak nyújtani tagjaiknak, amire a nagyegyházak esetenként strukturális jellegükből kifolyólag nem képesek: rendszeres összejövetelek; közvetlen, családias légkör; kapcsolatok, barátságok gyors kialakulása, egymás segítése a magánéletben is; kölcsönös elismerés.

Az itt felsorolt pozitívumokat  mindenesetre egybe kell vetni  a negatívumokkal és meg kell nézni, hogy merre billen a mérleg nyelve, illetve hogy a rövid távú előnyök milyen hosszú távú hátrányokkal párosulnak a közösség tagjainak személyiségfejlődése során.

Bár szekta és szekta között is különbség van, mivel a mai magyarországi vallási életben relatíve fontos szerepet töltenek be, név szerint is érdemes megemlítenünk a szekták között Jehova Tanúit, a Hit Gyülekezetét és a Szcientilógia Egyházat."


Forrás: Wikipédia

Szekta

A szekta egy nagyobb vallási, kulturális, politikai, vagy szociális szempontból jól megkülönböztetheteő csoporttól, elkülönülő, azzal szembenálló kissebb csoport.

A fogalmi értelmezés

Tágabb illetve szűkebb értelmezések

Tágabb értelmezések

Eredetileg ez a szó jelentett egyszerűen csak „felekezetet” vagy „irányzatot” is, pl. Josephus Flavius használta A zsidó háború c. művében a zsidó vallás három irányzatának (farizeus, szadduceus, esszénus) megnevezésére. Ma használatos értelemben azonban a valláson belüli felekezetek (pl. a kereszténységen belül a katolikus, református, evangélikus, unitárius, baptista stb.) nem számítanak szektának, még akkor sem, ha nagyon kicsik (pl. a baptisták), inkább kisegyházakról szokás beszélni. A Magyar Értelmező Szótárban ennek ellenére ez az értelmezés is szerepel.

Destruktív/Konstruktív nézetek/gyakorlatok

Szűkebb értelmezések

Köznapi és szűkebb értelemben a szekta szó olyan, általában vallási (tágabb értelemben esetleg társadalmi) csoportra utal, mely törvénybe ütköző, illetve a társadalom egy jelentős részének számára szélsőségesen destruktív nézeteket vall (pl. gyilkosság-öngyilkosság szükségessége, fizikai önfeláldozás), illetve ilyen cselekedetekre hív fel, vagy pedig a társadalom által „konstruktívnak” minősített elveik ellenére az illető kisközösség tagjai (különösen vezetőik) mégis destruktív gyakorlatot folytatnak. Pl.: Azok a vallási/tágabb értelemben társadalmi csoportok, melyek a zaklatásig vagy a törvényességet túllépve követik, üldözik azokat a tagjaikat, akik kiléptek szervezeteükből.

Abúzív/destruktív nézetek/gyakorlatok

A olyan hitalapelvek és azokra épülő gyakorlatok/tanítások és melyek következtében, a tagokat olyan dolgokba vonják bele, vagy a tagok olyan dolgokat sajátítanak el, melyek számos területen kedvezőtlenek az egyén személyes, lelki életében, negatív hatása sokszor az egyén személyközi kapcsolataikban is megnyílvánul. Pl.: Egy vallási vezető "elvárásokon" keresztül rákényszerít a vallási szervezet egyik tagjára olyan dolgot melyel a tag "nem érzi jól magát" Pl: hogy hazudjon, azzal a manipulatív és abbúzív tanítással alátámasztva, hogy ha nem teszi meg ezt akkor nem fog üdvözülni. stb.


Forrás: www.mek.ro (Magyar Néprajzi Lexikon)

Szekták

A történeti egyházakból a 19–20. sz.-ban kiváló vallásos csoportosulások és irányzatok. Sok vonásban hasonlítanak a késő-középkori eretnekmozgalmakhoz, amelyeknek azonban népi kultúránkban nem maradt nyoma, és folytonos kapcsolatuk nincs a mai mo.-i szektákkal. A szekták szembenállnak az intézményes felekezetekkel, azokat hamisnak, bűnösnek és hitetlennek mondva magukat tartják a legigazabb és legjobb vallásos híveknek. Tanításaikat a Biblia egy-egy könyve, fejezete, esetleg néhány mondata kiemelésére és abszolutizálására alapozzák. Általában elvetik az egyházi szervezet szükségességét és az intézményes lelkészképzést, gyülekezeteiket gyakran eredeti foglalkozásukat megtartó laikus prédikátorok vezetik. A szektákat jellemzi a szigorú vallásos törvények és szabályok betartása, és a jámbor vallásos, olykor fanatikus rajongás. Élvezeti cikkekkel (dohány, alkohol) általában nem élnek. Többnyire kultúraellenesek (filmet, televíziót nem néznek, nem vallásos tárgyú könyveket nem olvasnak), szórakozni nem járnak. A nem szektatagoktól elkülönülnek, zárkózottak, többnyire vallási kötelezettségük az endogám házasság. – A szekták elsősorban a prot. egyházakból szakadtak ki, ezért tanításaikban rendszerint megtalálhatók a prot. egyházaknak a r. k. egyházról vallott felfogása (Pl. a böjtről, a templomok képeiről és szobrairól, a szentekről stb.). A szekták Mo.-on is általában a prot. (ref.) egyházak tagjaiból toborozták híveiket az 1840-es évektől folyamatosan. Nagy térhódításuk 1890–1920 közé esett. Mo.-on a szekták első terjesztői Ny-Európában járt iparoslegények voltak. Az eredetileg jellegzetesen városi és nem paraszti gyökerű szekták tanításai azonban Mo.-on kisebb mértékben terjedtek az ipari munkásság és a városi polgárság körében, tagjaikat elsősorban parasztokból toborozták. Nagyszámú szegényparasztot és agrárproletárt a szociális nyomor és elégedetlenség vitt a szektákba, hogy ott vallásos vigasztalást és megnyugvást találjon. Másfelől szektatagok lettek azok, akiknek a bensőségesebb hitéletre vágyakozását a múlt században erősen liberalizálódott és megmerevedett prot. egyházak nem tudták kielégíteni. Kisebb mértékben az intézményes egyházakkal szembeni sértettség is szaporította a szektatagok számát. A mo.-i szekták mind külföldi eredetűek. – 1. Nazarénusok: Tipikus paraszti szekta. Mo.-on legkorábban kezdett terjedni a szekták közül. Alapítója Samuel Frőchlich svájci ref. lelkész volt, aki kiábrándult korának racionális teológiájából. A nazarénus tanításokat zürichi gyülekezetéből 1839-ben közvetlenül tőle hozta Hencsey Lajos Zala megyei r. k. iparoslegény, aki Mo.-on a szekta első nagyhatású terjesztője lett. Előbb a Balaton környékén, majd Liptóban, 1849 után a D-Alföldön támadt sok híve a nazarénusoknak. Magyarokon kívül német, szlovák és szerb híveket is szereztek. A nazarénus hittételek terjesztői vándorló iparosok és „parasztpróféták” voltak. A nazarénusok magukat „Krisztus hivő”-nek nevezik. Rendkívüli mély vallásos kegyesség és puritánság jellemzi őket. Az eskü tilalmát és a „ne ölj” parancsolatot abszolutizálják és ezért a fegyveres katonai szolgálatot megtagadják. Hittételeik sokban egyeznek a Mo.-on először szintén szektaként jelentkező → baptistákéval (szintén felnőtt korban bemerítkezéssel keresztelkednek). – 2. Adventisták: Amerikai eredetű szekta. Alapítója William Miller baptista farmer volt, aki kiszámította és megjövendölte Krisztus második földrejövetelét. Kezdetben nagytömegű hívet gyűjtött, miután azonban a prófétált 1843-as, majd az 1844-es évben sem következett be Krisztus visszajövetele, az adventista szekta hívei megfogytak és két irányzatra szakadtak. Új prófétanőjük White asszony hirdette, hogy Krisztus azért nem jött el, mert a keresztyének a szombat helyett a vasárnapot ünneplik és ez rettenetes nagy bűn. A szektának harcolnia kell a szombatnak ünnepként tartásáért, s Krisztus akkor jön el, ha a hívek száma 144 000 lesz. Az adventistáknak a szombat-ünneplést és az idő hétnapos beosztását abszolutizáló ágát hetednapos adventistáknak vagy szombatistáknak nevezik. Hitelveik sokban hasonlítanak a baptistákéhoz (felnőtteket bemerítkezéssel keresztelnek). Nemcsak a szeszes italtól és a dohánytól, hanem a disznóhústól, a teától és a kávétól is tartózkodnak. Az úrvacsorakor tartják a lábmosás szokását és betegeiket olajjal kenik meg. Jellemzi őket a számmisztika (Krisztus visszajövetelének idejét számítgatják), a kabalisztika, az élénk vallásos iratterjesztés és a lelkes, elragadtatott térítési tevékenykedés. Ez a szekta Mo.-ra valószínűleg a múlt század végén, a jelen század elején az Amerikát járt kivándorlókkal került. Városi és falusi proletárok közt egyaránt terjedt. – 3. Pünkösdisták vagy pünkösdhivők, magukat „evangéliumi keresztyének gyülekezetének” nevezik. Amerikai eredetű szekta, a baptista vallásból vált ki, tanításai ahhoz állnak legközelebb. Mo.-on a század első évtizedeiben Amerikát járt agrárproletárok terjesztették el. A pünkösdistáknak is szigorú egyházfegyelmük van, de liberálisabbak és nyitottabbak a nazarénusoknál és adventistáknál. A híveknek legfőbb kötelességük a jó és kegyes cselekedetek gyakorlása, a szegények segítése, a betegek ápolása és a buzgó vallásosság. A pünkösdisták a megtérés tényét abszolutizálják. Úgy fogják föl, mint a szentlélek közvetlen behatolását az egyszerű hivő lelkébe, ami együttjár a „nyelveken szólás” tehetségével. Azaz a hivő hangos imája akkor a legelmélyültebb, ha hangos, összefüggéstelen, értelmetlen szavakkal, elváltozott arccal és heves gesztusokkal kísérve adja elő, „nyelveken szól”. Nevüket az első szentlélek kitöltésének emlékünnepéről, pünkösdről kapták. – 4. Millénisták, jehovisták vagy Jehova tanúi. Nevüket onnan kapták, hogy számítgatják és várják a bibliában, a Jelenések Könyvében megjövendölt „ezeréves birodalom” eljövetelét. Alapítójukról, Russel nevű amerikai nagykereskedőről russelistáknak is nevezik őket. A jehovisták az adventistákból váltak ki. Russel 1878-ban alapította és katonai szervezet mintájára megszervezte a szektát, mely 1913-ban a Nemzetközi Bibliatanulók Egyesülete nevet is fölvette. A jehovista szekta eltérően más többi szektától, rideg, minden érzelmi élménytől, vallásos intimitástól és kegyes cselekedettől mentes. Tagjaitól hitük megismerésén és megvallásán kívül a jehovista tanok állandó és következetes terjesztését követeli. Épp ezért a jehovistákat hallatlan nagy agresszivitás, vallási türelmetlenség és fanatikus hitterjesztés jellemzi. Tagadják a szentháromságot és a lélek halhatatlanságát, ezért sem a történeti egyházak, sem más szekták nem tartják őket keresztyéneknek. A jehovistáknak igen jól szervezett nemzetközi hálózatuk van. Központi lapjukat a világ sok nyelvén kiadják (magyarul Őrtorony). Szektaközpontjuk, amely a térítések költségeit fedezi, New-York külvárosában Broocklynben székel. Társadalomellenességük miatt működésüket Mo.-on a törvény nem engedélyezi. – Más mo.-i szekták pl. az Őskeresztyén Felekezeti Csoport vagy Schmitt Henrik Jenő gnosztikus filozófiájának követői, híveik kis száma és elterjedésük szűk köre miatt, kisebb jelentőségűek. A törvényesen elismert és egyházzá szerveződött szektákat Mo.-on a Szabad Egyházak Tanácsa egyesíti. – Irod. Szeberényi Lajos Zsigmond: Nazarenismus (Nagybecskerek, 1888); A szekták és az ellenük való védekezés módja (szerk. Mátyás Ernő, Sárospatak, 1933); Kovács Imre: A néma forradalom (Bp., 1936); Kiss Ferenc: Magyar parasztpróféták (Bp., 1942); Kardos László: Egyház és vallásos élet egy mai faluban (Bp., 1969).

 

Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre    *****    Egy asztrológiai elemzés,sok segítséget ad,életünk megtervezéséhez,rendeld meg és küldök egy 3 éves éves elõrejelzést is    *****    Szeretne leadni felesleges kilókat? Szeretné méregteleníteni és tisztítani szervezetét?Csatlakozzon a programhoz még ma!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, kezd az évet azzal, hogy belenézel, én segítek értelmezni amit látsz. A saját akaratod dönt!