Társadalom

A társadalom emberek alkotta csoport, amely megkülönböztethető más csoportoktól tagjainak közös érdeklődése, ismertetőjelei, viszonyrendszere, intézményei és kultúrája alapján.

Definíciók

A társadalom köznapi értelmezése embercsoportot jelöl, akik egyfajta rend szerint együtt élnek.

A társadalomtudományok a társadalom kifejezést használják félig zárt (vagy félig nyitott) társadalmi rendszert alkotó emberek csoportjára, amelyben a legtöbb interakció a csoporttagok között történik. Még elvontabban a társadalom önálló egyedek közötti kapcsolatok hálózata. A társadalom kifejezést szintén gyakran használják kölcsönösségi viszonyrendszeren alapuló közösségekre.

Társadalomtudomány

A társadalomtudományok az emberrel, mint társadalmi lénnyel foglalkoznak, valmint magát az ember által létrehozott társadalmat, és e kettő viszonyát tanulmányozzák.

Társadalomtudományok:

• Szociológia
• Politikatudomány
• Jogtudomány
• Közgazdaságtan
• Pedagógia
• Pszichológia
• Filozófia
• Néprajz
• Genealógia
• Kulturális antropológia
• Történelem
• Társadalomföldrajz
• Nyelvészet

Társadalmi struktúra (rendszer)

Társadalmi struktúra (vagy ahogy még említeni szokták: társadalmi rendszer) egy olyan rendszer, amelyben emberek különböző személyes kapcsolatokkal kialakult mintázatok alapján társadalomba szerveződnek.

A társadalmi struktúra egy elv, amellyel funkciók, jelentések és célok alapján csoportosítható a társadalom. A család, a vallás, a jog, a gazdaság, és a csoport mind társadalmi struktúrák, amelyeket a társadalmi rétegződés ír le egy olyan elv alapján, hogy minden társadalom rétegekre bomlik társadalmi különbözőségek szerint, mint pl. faj, osztály, nem.

A társadalmi struktúra a társadalom működésének szükségletei szerint formálódik különböző nagy csoportokból, úgy is mint foglalkoztatottak, vezetők, tudósok, katonák, stb, illetve ezen csoportok közötti konfliktusokból (pl. pártok versengése, vagy az elit és a tömegek versengése.)

A társadalmi struktúrát a gazdasági rendszer, a jogrendszer, a politikai rendszer és a kultúra tölti fel tartalommal.

Közösség

Közösségről több értelemben beszélhetünk, így biológiai értelemben az élőlények közösségéről, társadalmi értelemben emberi közösségről, politikai értelemben pedig államközösségről.

Az emberi közösség az embereknek a családnál nagyobb, együtt élő vagy szoros baráti, társas kapcsolatokat fenntartó csoportja. A közösségre jellemző, hogy tagjai a magánéletüket önként megosztják egymással, segítik egymást, pénzüket és szabadidejüket a közösség javára fordítják. Általában nem nevezzük közösségnek az egyesületeket, társadalmi szervezeteket és politikai vagy társadalmi mozgalmakat, amelyek ugyan szintén sok önkéntes munkát igényelnek, de tagjaik elsősorban csak egy-egy konkrét tevékenységre, feladatra szövetkeznek. Ugyancsak nem hívjuk közösségnek azokat az egyházakat és politikai pártokat sem, amelyek a hivatásszerű, fizetett munkára épülnek.

A közösség kifejezést sokszor egyszerűen a szoros egység értelmében használjuk, pl. vagyonközösség, életközösség, nemzeti közösség.

Emberi közösségek

Lakóhelyi közösség

Elsősorban a kisebb településekre jellemző, hogy lakóik szoros közösséget alkotva élik az életüket, de a nagyobb településeken, sőt elméletileg a városokban is kialakulhat igazi közösségi élet egy-egy szűkebb lakóterület vagy egy nagy ház lakói között, ha az ott lakók ezt igénylik, illetve ha szeretik és jól megértik egymást. Előfordulhat, hogy egy nagyobb embercsoport eleve azzal a szándékkal települ le egy adott helyen, hogy szoros közösségben éljen. Ha ezt az anyagi javaik teljes megosztásával teszik, akkor kommúnáról vagy kommunisztikus közösségről beszélünk (hippiközösségek, kibucok, stb.)

Etnikai közösség

Az etnikai közösség egy etnikumhoz vagy nemzetiséghez való tartozás alapján szerveződik. Jellemző például akkor, amikor egy népcsoport tagjai idegen, esetleg ellenséges többségi nép között élnek. Ilyenkor a közösségi élet és összefogás a nemzeti identitás megőrzésének is alapvető feltétele lehet (pl. emigráns közösségek). Az etnikai közösség gyakran a rokoni, nagycsaládi kapcsolatokra épül. Ilyenek pl. a természeti népek vagy a nomád népek törzsi közösségei vagy a hagyományos roma közösségek.

Vallási közösség

A vallási közösségeken belül megkülönböztetünk szerzetesközösségeket és világi vagy laikus közösségeket. Az előbbiek tagjai a közösség keretében élik mindennapi életüket, míg az utóbbiak tagjai elsősorban a szabadidejüket töltik egymással. A következőkben a világi jellegű közösségekről lesz szó. A szerzetesek közösségeiről bővebben lásd a Szerzetesrend szócikket!

Keresztény közösségek

Jézus szavai meghívás és egyben alapszabály is az élő közösségeknek:

„Legyenek egy, amint te Atyám bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is egyek mibennünk, s így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem” (János 17, 21)

Magyarországon működő keresztény közösségek:

• Katolikus közösségek
  • Antióchia
  • Bokor Bázisközösség
  • Cursillo
  • Cserkészet
  • Fokolár
  • Házas Hétvége
  • Hit és Fény
  • Karizmatikus Megújulás
  • Kolping Család
  • Schönstatt Családmozgalom
  • Nyolc Boldogság Katolikus Közösség
  • Regnum Marianum
  • Szentjánosbogár
  • Taizé
• HÁLÓ - Katolikus Közösségek Hálózata: A kárpát-medencei katolikus közösségeket összekapcsoló ernyőszervezet a HÁLÓ Egyesület. A HÁLÓ segíteni szeretne mindenkit abban, hogy otthonra, közösségre találjon, hogy a közösségek ne legyenek magányosak. Kijelölt célja, hogy segítse a püspököket a felnőtt, közösségi egyház építésében. A szervezet alapítása, 1988 óta nyolc magyarlakta országban mintegy 1000 közösséggel tartja a kapcsolatot.

A társadalom kifejezés a „társ” szóból született a latin societas („társadalom”) mintájára, amely a „társ” jelentésű socius szó származéka. (Ez a magyarban is használatos a „szocio-” előtagban.) Így a társadalom jelentése viszonylag közel áll a „társ”, „társas”, „társaság” szavakéhoz. Magától értetődik a társadalom jelentésében, hogy a tagjai egyetértőlegesen megosztanak egymással valamilyen kölcsönös érdeket vagy hasznot. Mindebből következően a társadalom szó gyakran a lakosok közösségének, az országnak lesz szinonimája, amikor a polgári jólétet biztosító nemzeti intézmények vonatkozásában használják.

Antony Giddens Szociológia című könyvében (Osiris Kiadó, Budapest, 1995.) a következőként definiálta a társadalom szót: „A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja. Egyes társadalmak, mint például a vadászó és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak néhány tucat emberből állnak. Más társadalmak rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehető - a modern kínai társadalomban például az össznépesség meghaladja az 1 milliárd főt.”

Szervezet

Létfenntartás

Az emberi társadalmak gyakran az elsődleges létfenntartási funkciók alapján szerveződnek. Társadalomtudósok vadászó-gyűjtögető, nomád állattenyésztő, kertészkedő, földművelő és mezőgazdasági termelő, valamint városlakó társadalmakat, ún. civilizációkat különböztetnek meg. Ezen túl ipari (indusztriális) és poszt-indusztriális társadalmakat azonosítanak elkülönítve őket a hagyományos mezőgazdaság-alapú társadalmaktól. A társadalmak felépítését, rendszerét a társadalmi struktúra jellemzi.

Politikai szerveződés

A mérettel és összetettséggel növekedve megkülönböztethetők horda, törzs, nemzetség és állam társadalmak, amelyeket az erőforrások elosztásának rendszere különbözteti meg. A társadalmak rendszer szerveződését politikai rendszerük jellemzi.

Politikai rendszer

A politikai rendszer a társadalmi struktúra kormányzatra vonatkozó alrendszere, amelyet a jogrendszer, a gazdasági rendszer és a politikai kultúra alakít.

A politikai rendszer több különböző egyedi definícióval írható le:

• A politikai rendszer társadalmi intézmények, politikai szervezetek, érdekcsoportok (úgy is mint pártok), szakszervezetek, lobbikörök) összessége, valamint a kapcsolat az intézmények, a politikai normák és szabályok között, amelyek azokat működtetik választások, jogrendszer, különös tekintettel az (alkotmányra).
• A politikai rendszer a hatalmon lévő társadalmi csoportok tagjai által alkotott rendszer.
• A politikai rendszer az a rendszer, amellyel az uralkodó hatalom biztosítja a hatalomgyakorlás kizárólagosságát.
• A politikai rendszernek szükségszerűen két fő tulajdonsága van: az egymásrautaltság kényszere és a környezetre (társadalomra) kifejtett cselekvéseinek tűréshatárai.

A politikai rendszerek felosztása

Fontos figyelembe venni, hogy gyakran szoros összefüggés található a különböző szellemi irányzatok, politikai rendszerek és kormányzati formák között.

Számos politikai rendszer átfedésben áll egymással, ráadásul rengeteg egymásból származó és különálló hierarchikus felosztás létezik.

A politikai rendszerek listája

Az alábbi etimológiai lista ábécé-sorrendben felsorolja a politikai rendszerek valóságos, lehetséges és gondolati formáit, amelyek előtag és utótag kombinációjában alapján eltérnek. Mindegyik az alábbi kettő közül az egyikre végződik: -archia a vezér formájára utal és -krácia a hatalom formájára (kiv. konföderáció, liberácia).

• adhokrácia a kormányzat struktúrálatlan
• anarchia a kormány nélküli rend
• andrarchia/androkrácia a kormányzást férfiak végzik
• arisztokrácia a kormányt a nemesség alkotja
• autarchia a kormányt egy teljhatalmú vezér jelenti
• autokrácia a kormány egy személyből áll
• bürokrácia a kormányzás funkcióit közhivatalnokok töltik be
• konföderáció szuverén államok uniója
• demarchia a kormányt sorsolással választott emberek alkotják
• demokrácia a kormány a nép által jut hatalomra
• etnokrácia a kormányt egy etnikai csoport tagjai alkotják
• gerontokrácia a kormányt idősek alkotják
• ginarchia/ginokrácia a kormányzást nők végzik
• heptarhia a kormány hét emberből áll
• hierarchia a kormány egy rangsorolt testület; főpapok kormánya
• hierokrácia a kormányt főpapok vagy vallásos miniszterek alkotják
• kakisztokrácia a kormányt a legrosszabb emberek alkotják
• kleptokrácia a kormányt tolvajok alkotják
• liberácia a kormány a szabadság védelmezésére alakult
• matriarchia a kormányzást a nők és a családanyák végzik
• meritokrácia a kormányzás funkcióit az arra érdemesek töltik be
• monarchia a kormány egy személyből áll
• ochlokrácia a kormányt a csőcselék adja
• oligarchia a kormányhoz kevesen férnek hozzá
• panarchia egyetemes rend és uralom
• pártokrácia a kormány politikai pártokból áll
• patriarchia a kormányzást a férfiak és a családapák végzik
• plantokrácia a kormányt ültetvény-tulajdonosok alkotják
• plutokrácia a kormányt a gazdagok alkotják
• polyarchia a kormányhoz sok ember fér hozzá
• pornokrácia a kormányzást a kurvák végzik
• sinarchia egyesült szuverenitás
• technokrácia a kormány szakértőkből áll
• tetrarchia a kormány négy emberből áll
• thalasszokrácia a tengerek szuverenitása
• theokrácia a kormányzást papokkal vagy vallási törvények segítségével végzik
• timokrácia a kormányzást a tulajdonosi réteg végzi

A legismertebb rendszerek/államformák hierarchikus listája

Az alábbi etimológiai lista csoportosított ábécé-sorrendben felsorolja a főbb államformákat. A különböző alrendszerek a főrendszerek alatt találhatók. Fontos figyelembe venni, hogy számos közülük nem egyedi találmány, többféle verzióban, vagy sehogy sem létezik.

• Anarchizmus
  • Anarcho-kommunizmus
  • Anarcho-kapitalizmus
  • Öko-anarchizmus
  • Anarcho-szocializmus
• Önkényuralom
  • Rendőrállam
    • Egyesített rendőrállam
  • Egypártrendszer
    • Kommunizmus
    • Fasizmus
  • Totalitariátus
• Autokrácia
  • Abszolutizmus
  • Despotizmus
    • Felvilágosult despotizmus
  • Diktatúra (de nem minden diktatúra autokrácia)
    • Katonai diktatúra
  • Monarchia
    • Abszolutista monarchia
    • Alkotmányos monarchia
    • Hercegség
      • Nagyhercegség
    • Választásos monarchia
    • Emirátus
    • Örökléses monarchia
    • Populáris monarchia
    • Fejedelemség
    • Önhirdetett monarchia
    • Alkirályság
  • Patriarchátus
    • Patrimonalizmus
  • Zsarnokság
• Demokrácia
  • Tanács demokrácia
  • Nyílt demokrácia
  • Részvételi demokrácia
  • Képviseleti demokrácia
    • Westminster rendszer
    • Parlamentáris rendszer
      • Konszenzusos kormányzás
    • Elnöki rendszer (Kongresszusos rendszer)
    • Fél-elnöki rendszer
  • Szociáldemokrácia (csakúgy mint politikai mozgalom)
• Oligarchia (megj: a különböző oligarchiák nem szokták önmagukat nyíltan azonosítani, mint ilyet)
  • Arisztokrácia
  • Korporatizmus
  • Gerontokrácia
  • Kleptokrácia
  • Meritokrácia
  • Plutokrácia
  • Technokrácia
• Köztársaság
  • Szövetségi köztársaság
  • Alkotmányos köztársaság
  • Nemzetközösség
  • Népköztársaság
• Teokrácia (Hierokrácia)
  • Kalifátus
  • Szent Szék
  • Iszlám köztársaság
  • Szultánság
• Liberácia

Területi autonómia alapján készített lista

• szűk autonómia
  • Birodalom
  • Egységállam
• széles autonómia
  • Szövetségi állam és Szövetségi köztársaság
  • Államszövetség
  • Nemzetekfeletti unió

Politikai előjog alapján készített lista

• mindenki uralkodik
  • anarchia
• a többség uralkodik
  • demokrácia
• kisebbség uralkodik
  • oligarchia
• egyvalaki uralkodik
  • autokrácia

Weber hármas osztályozása a hatalomról

Max Weber hármas osztályozása a hatalomról három ideális hatalom típust különböztet meg a politikai vezetési stílus alapján:

• karizmatikus uralkodás (családias, vallásos)
• hagyományos uralkodás (patriarchális, feudális)
• törvényelvű uralkodás (modern jogállam, bürokrácia)

Gazdálkodás

A társadalmakat strukturális felépítésük és politikai rendszerszerveződésük mellett gazdasági rendszereik jellemzik.

Gazdasági rendszer

A gazdaság vagy gazdasági rendszer a javak és szolgáltatások előállításának, szétosztásának és fogyasztásának mechanizmusát jelenti egy adott társadalomban.

A gazdasági rendszer emberekből, intézményekből és ezek kapcsolataiból tevődik össze. A gazdaság problémájára (a források szűkösségére és elosztására) a különböző gazdasági rendszerek különböző válaszokat adnak abban a tekintetben, hogy milyen javakat hogyan és kik állítsanak elő.

A gazdasági rendszer tanulmányozásával a közgazdaságtan foglalkozik.

Gazdasági rendszerek felosztása

Fontos figyelembe venni, hogy a gazdasági rendszerek részei az egyes társadalmi rendszereknek és erős az összefüggés a különböző társadalmak politikai rendszere, jogrendszere és gazdasági rendszere között.

Számos gazdasági rendszer átfedésben áll egymással, ráadásul rengeteg egymásból származó és különálló hierarchikus felosztás létezik.

A legegyszerűbb és legáltalánosabb gazdasági rendszerek:

• Hagyományos gazdaság (általános megfogalmazás a régi, hagyományos gazdasági rendszerekre)
• Piacgazdaság (a magántulajdonra épülő kapitalizmus gazdasági rendszere)
• Vegyes gazdaság (a magán- és közösségi tulajdon vegyes rendszerére épülő gazdasági rendszer)
• Tervgazdaság (a közösségi tulajdonra épülő szocializmus gazdasági rendszere)
• Részvételi gazdaság (a kapitalizmus és a tervgazdálkodás alternatívája)

Gazdasági rendszerek listája

Az alábbi etimológiai lista ábécé-sorrendben felsorolja a lehetséges gazdasági rendszereket anélkül, hogy kísérletet tenne a hierarchizálásra. Ha egy adott rendszernek több neve van, a többi is megtalálható mellette.

• Anarchizmus
• Anarcho-kapitalizmus
• Anarcho-kommunizmus ismert még Liberális szocializmus, Liberális kommunizmus és Baloldali anarchizmus néven
• Autokrácia
• Buddhista gazdaság
• Csere gazdaság
• Feudalizmus
• Gandhi gazdaság
• Hagyományos gazdaság
• Hiánygazdaság
• Hidraulikus despotizmus
• Kapitalizmus
• Kolónializmus
• Kommunizmus
• Kordinátorizmus
• Létfenntartó gazdaság
• Merkantilizmus
• Neo-colonializmus
• Piacgazdaság
• Piaci szocializmus ismert még Szocialista piacgazdaság néven
• Öko-kapitalizmus
• Öngazdálkodás
• Részvételi gazdasg
• Szociális piacgazdaság
• Szocializmus
• Szintetikus gazdaság
• Tervutasításos gazdaság ismert még Tervgazdaság néven
• Testületi kapitalizmus
• Turbo kapitalizmus
• Új gazdaság
• Vegyes gazdaság
• Zöld gazdaság

Rendszabályozás

A társadalomban kialakuló viselkedési normákat és szabályokat jogrendszereik írják le.

Jogrendszer

A jogrendszer egy adott államban vagy más politikai közösségben hatályos jogszabályoknak, illetve azok megalkotásának, értelmezésének és érvényesítésének rendszere. A jogrendszer a társadalmi struktúra része, a gazdasági rendszerhez, a politikai rendszerhez és a kultúrához hasonlóan.

Főbb jogrendszerek

Kontinentális jogrendszer

A kontinentális jogrendszer elsősorban Európára jellemző. Kialakulásában nagy szerepe volt a római jognak. Fő jellemzője az írott jog túlsúlya a bírói jogalkotással szemben.

Angolszász jogrendszer

Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, valamint a Nemzetközösség tagjainak jogrendszerére az ún. esetjog (precedensek) túlsúlya jellemző, ma már nem az írott joggal szemben, de a kontinentális jogrendszernél jelentősebb mértékben.

A szocialista jogrendszer

A korábbi szovjet tagköztársaságokban, a volt szocialista kelet-európai országokban használták, míg Kínában, Kubában, Észak-Koreában és Vietnamban ma is ilyen jellegű jogrendszer a jellemző. A korábbi ún. népi demokratikus vagy szocialista országok jogára a pártállam túlsúlya volt a jellemző, a hatalmi ágak egyensúlyának tagadásával és az állampárt közjogi elismerésével. Az 1980-as évek végétől a volt szocialista országok jogrendszere közeledett a kontinentális jogrendszerekhez a jogharmonizáció révén, így 2004. május 1-től lehetővé vált több ilyen állam csatlakozása az Európai Unióhoz.

Vallási alapú jogrendszerek

• Az Iszlám jogrendszer a Koránból, Allah akaratából vezeti le a törvényeket (sari'a). Ilyen pl. Irán és Szaúd-Arábia jogrendszere.

• A kánonjog az egyháznak a római jogra épülő belső joga, amelynek világi alkalmazása ma már a keresztény országokra sem jellemző.

• A halacha jogrendszer az ortodox zsidóság joga. Alapvető összefoglalása Joszef Káró munkája, a Sulchán Áruch (magyarul: Terített Asztal).

Közös hit

A közös kultúra, hagyományok, vallás vagy más érték több nemzetet is egyesíthet, ezt szintén társadalomnak hívjuk (pl: Zsidó-Keresztény, Keleti, Nyugati, stb).