Materializmus

Materializmus (kb. "anyagelvűség"): filozófiai irányzat, amely szerint a világ minden jelenségének leírása végső soron a filozófiai anyag fogalmából (akár történetileg, akár logikailag) levezethető, magyarázható.

A filozófiában a materializmus annak a tételnek az elfogadását követeli meg, hogy van olyan létező, amely fejlettebb, mint az őt létrehozó ok. A materialista ismeretelmélet szerint ezért bármilyen bonyolult jelenség vizsgálható és megérthető más, akár egyszerűbb jelenségek alapján - így pld. az emberi tudat is, a társadalom gyakorlati és megismerő tevékenysége, vagy éppen az élet. Ugyanígy a materialista lételmélet elfogadja, hogy a bonyolult jelenségek létrejöttének és fennállásának velük azonos fejlettségű, vagy náluk egyszerűbb jelenségek lehetnek az előfeltételei - így pld. az emberi társadalom, vagy általánosabban: az élővilág létezését is a tudomány által ismert jelenségek teszik lehetővé, létezésük előfeltételeként.

A materializmus a filozófiai monizmus egyik válfaja.

Monizmus

A monizmus szerint vagy csak egyetlen lényeg, vagy elv létezik, mely a valóság alapját képezi, vagy az a valóság csupán egyetlen elemből áll (a dualizmus-, vagy pluralizmussal ellentétben). E nézet szerint az összes folyamat, szerkezet azonos univerzális törvények szerint viselkedik, így pl. szerintük még a történelem is visszavezethető biológiai, majd fizikai törvényekre. Előfordul, hogy egy istenhívő nem hisz, vagy éppenséggel tagadja egy természetfeletti lényként leírt istenség létezését, s ugyanakkor fenntart egy vallásos jellegű monizmust. Például, egy protestáns teológus, Paul Tillich, Istent gyakran a “Levés alapjá”-nak, a “Levés hatalmá”-nak, és “maga a Levés”-nek nevezte, de mikor azt találta mondani, hogy “Isten nem létezik”, akkor nagy vitát okozott, és sokan ateistának címezték. Nyilván nem értették, hogy Tillichnek Isten nem “egy” lény, ami más lények között létezik, hanem a “Levés” maga, azaz számára Isten nem “létezik”, minthogy neki az Isten a levés, az elvonatkoztatott létezés, az a metafizikai erő, amivel a levés a nem-levés felett győzedelmeskedik. A természetfölötti lényként elképzelt istenségek létezését tagadó ateisták az Isten ilyen és ehhez hasonló képzeteit is tagadnák, vagy azokat érthetetlennek nyílvánítanák. Ugyanakkor az ateizmus legtöbbször egy filozófiai monizmussal jár együtt, amit pongyolán úgy fogalmazhatunk meg, hogy a világban csak szerkezettel rendelkező "anyag" van, amely bizonyos törények szerint változik.

A hagyományos definíció

1. (filozófiai értelemben) az anyagi-tapasztalati létezőknek a szellemi-gondolati létezőkkel szembeni elsődlegességét valló irányzat, az "anyagelvűség" szinonímája
2. (köznyelvi formában) az anyagi szempontok, a mindennapi örömök elsődlegességét hirdető szemlélet és az ezt követő gyakorlat az elvontabb szellemi-eszmei értékek követésével szemben

Felosztása, fajtái

A XX. századi magyar nyelvű - elsősorban marxista terminológiájú - filozófiai irodalomban a materializmus alábbi fajtáit, irányzatait különböztették meg:

• dialektikus materializmus (a természet, a társadalom és a gondolkodás legáltalánosabb összefüggéseit belső ellentmondásosságukban és önfejlődésükben tárgyaló materialista elmélet)
• mechanikus materializmus (az anyagi létezők összefüggéseit külsődleges viszonyukban tárgyaló materialista természetfilozófia)
• történelmi materializmus (a dialektikus materializmusnak a társadalmi törvényszerűségeket tárgyaló része)

A Szovjetunió társadalmi berendezkedését mintaként követő államokban a dialektikus - ezen belül is különösen a történelmi - materializmust a különböző szintű jogszabályokba foglalt hivatalos állami ideológia részeként fogadták el. A dialektikus materializmus szakirodalma ezért egyrészt igen terjedelmes, másrészt színvonalában szélsőségesen egyenetlen.

Történelmi materializmus

A történelmi materializmus posztulált alaptételeként Karl Marx és Friedrich Engels a "Német ideológia" című munkájukban azt fogalmazták meg, hogy

1. valóságos emberek léteznek,
2. létezésüknek anyagi előfeltételei vannak,
3. az emberi létezés anyagi előfeltételei részben készen találtak, részben pedig azokat az emberek maguk termelik.