Anti-szekta: Egy portál az egyre jobban terjedő szekták veszélyeiről - Valamint vallástudományi ismeretterjesztés
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Szektákról általában
 
Segítség, tanácsok
 
Keresztény szekták
 
Álkeresztény szekták
 
Okkultista szekták
 
Fajgyűlölő szekták
 
Ősi szekták
 
Egyéb vallási szekták
 
Üzleti szekták, hálózatok
 
Vallástudományi fogalmak, meghatározások, leírások
 
Magánvéleményeim - Saját írásaim
 
Egyéb: Filozófia
 
Egyéb: Pszichológia
 
Egyéb: Szociológia
 
Egyéb
 
Szektás a családban/ismerősök között
Szektás a családban/ismerősök között
Tudomásod szerint van-e a családodban és/vagy ismerettségi körödben szektás?

Igen, van
Nem, nincs
Nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Volt-e már dolgod szektásokkal?
Volt-e már dolgod szektásokkal? Találkoztál-e már szektásokkal?
Csak azt az egyet jelöld be, amelyik eset akár többször is megtörtént!

Igen, az utcán találkoztam velük
Igen, a lakásomba bekopogtattak
Igen, már jártam is szektában
Nem, sosem találkoztam még ilyen emberekkel
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Vallás
Felmérés, hogy az oldalt megtekintők milyen vallásúak?
Te milyen vallású vagy, milyen felekezethez tartozol, milyen világnézeted van?

Római katolikus
Evangélikus
Protestáns
Baptista
Adventista
Pünkösdista
Iszlám
Távol-keleti vallású
Egyéb
Ateista
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Életkor
Felmérés, hogy az oldalt meglátogatók melyik korosztályba tartoznak.
Mennyi idős vagy?

18 év alatti
18-25 év közötti
25-35 év közötti
35-45 év közötti
45-55 év közötti
55-70 év közötti
70 év feletti
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Iskolai végzettség
Felmérés az oldalt meglátogatók iskolai végzettségét illetően.
Milyen iskolai végzettséged van?

8 osztály
Szakmunkásképző
Gimnáziumi érettségi
Szakközépiskolai érettségi
Technikus végzettség (érettségi utáni szakképzés)
Főiskolai
Egyetemi
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Foglalkozás
Felmérés, hogy az oldalt meglátogatók milyen területen dolgoznak
Mely területen dolgozol?

Műszaki (mérnök, technikus, szakmunkás)
Telekommunikáció, informatika
Egészségügy
Idegenforgalom, turizmus
Közigazgatás, pénzügy
Oktatás, kutatás
Nemzetvédelem , büntetésvégrehajtás
Kultúra, művészet
Diák
Nem dolgozik, nyugdíjas
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Politikai hovatartozás
A honlap politikailag semleges, csupán a látogatók politikai irányultságát
hivatott felmérni ez a szavazó box!

szélső jobb
jobb
métsékelten jobb
közép
politikailag semleges
mérsékelten bal
bal
szélső bal
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Ateizmus

Ateizmus

Az ateizmus egy vallási, filozófiai és egyéb csoportokat tömörítő gyűjtőfogalom, mely csoportok közös jellemzője az egy vagy több transzcendens lényhez (Isten, istenek, istenségek) tartozó hit hiányának elgondolása, esetleg kifejezetten tagadják a transzcendencia létezését. Az ateizmus nem egyetlen, homogén ideológia, hanem a fenti tulajdonsággal rendelkező csoportok, irányzatok összessége. Az ateistaként értelmezhető csoportok között ezen kívüli hasonlóság nem feltétlenül áll fenn. Léteznek továbbá vallással rendelkező, istenben nem hívő ateisták is, akik magukat nem sorolnák ebbe a kategóriába.

Az ateizmus szó etimológiája

A korai ógörög nyelvben az atheos (άθεος) melléknév (ami a theos, isten szóból jött létre az a- fosztóképzővel) istennélküliséget vagy istenekben való hit nélküliséget jelentett. A szó az i.e. 5. század körül újabb jelentést kapott: istentagadó, istentelen. Cicero átvitte a szót a latin nyelvbe. A szó a korai keresztények és pogányok vitái során terjedt el, akik egymást kölcsönösen ateizmussal vádolták.

Az ateizmus ágai

Az ateizmusnak két fő változata létezik:

  • A gyenge ateizmus (vagy negatív ateizmus) egyszerűen az isten(ek)ben való hit hiánya. A gyenge ateisták nem jelentik ki, hogy nem léteznek istenek, egy részük érvelése szerint azonban az istenekben való hit létezésük bizonyítatlansága miatt nem indokolt.
  • Az erős ateizmus (vagy pozitív ateizmus) az a meggyőződés, miszerint nem léteznek istenek. Az erős ateisták bizonyítottnak érzik az istenek nemlétét.

Létezik ezenkívül gyakorlati ateizmus is. Az ateizmus ebben a formájában annyit jelent, hogy valaki nem tagadja ugyan isteni erők létét, azonban életére – amennyiben elismeri egyáltalán – a transzcendencia létezése semmilyen hatással nincs, a mindennapokban nem befolyásolja. Lásd még: deizmus.

Az ateizmusnak számos válfaja ismert és vannak olyan ágai is, amelyek vallássá szerveződtek és vannak olyanok is, amelyek egyházzá. Ateista-humanista egyházak fellelhetőek például a skandináv országokban, és Magyarországon is léteznek ateista egyház-alapítási kezdeményezések.

Az ateizmus története

Ókor

Keleten a nem kifejezetten vallásos filozófia az i. e. 6. században kezdődött a taoista Lao-ce filozófus tanításaival, majd Sziddhárta Gautama azaz Buddha tanításaival. Bár a buddhista szövegekben sokszor előfordulnak a védikus istenek, az üdvözüléshez vezető útnak nem feltétele az ezekben való hit és annak szertartásai. Léteztek más ateista vagy materialista irányzatok is, mint az ún. Lokayata filozófia, amelyet Csarvaka alapított Indiában.

Nyugaton a teizmus alapvető hit volt, mely az állam isteni jogait támasztotta alá. A történelemben általában aki nem az állami istenben hitt, az ateizmus vádjával kivégezhető volt. Szókratészt például ilyen politikai okokból „atheos”-nak nyilvánították, aki nem hisz az állam által kikiáltott istenben, és halálra ítélték. Ő maga védekezett ezen vádak ellen, hívőnek mondva magát. A keresztényeket Rómában szintén azért üldözték, mert a hivatalos vallást nem fogadták el.

Az ateizmus azon formáját, ahogy mi ismerjük, legrégebben Epikurosz „vallotta” i. e. 300 környékén. Az epikureusok az istenben való hitet irracionálisnak gondolták, és óvakodtak tőle. Gondolataik egyik legjobb ránk maradt kifejezése Lucretius „A dolgok természetéről” című művében található, amely az i.sz. 1. században íródott. Meg kell jegyezni, hogy Lucretius nem volt ateista, hiszen hitt istenekben, és Epikurosz is „csak” bizonytalan volt a kérdésben (lásd gyenge ateizmus), azonban mindketten úgy vélték, hogy ha isten létezik is, akkor is érdektelen az emberi ügyekben. Mindketten tagadták a halál utáni életet. Az epikureusokat nem üldözték, de a nézeteik támadásokat váltottak ki a fő kortárs filozófiai irányzat, úgymint a sztoicizmus és a neoplatonizmus képviselőiből. A mozgalom kis hatású maradt, és a Római Birodalom végével kihalt, amíg Pierre Gassendi fel nem fedezte újra a 17. században.

Középkor

A középkorban, különösen az inkvizíció idején sok embert üldöztek eretnekség miatt. A középkori hitetlenség a gyenge ateizmushoz volt közelebb. Kifejezett erős ateizmus megnyilvánulása extrém ritka volt. Az "epikureus" kifejezés szitokszó volt, és nemigen akadt követője. Mindenesetre Anzelmusz istenérve legalább elméletben elismeri isten létezésének kérdésességét, csak hogy bizonyítsa. A középkorban a legközelebbi irányzat talán a panteisztikus "Szabadgondolkodó Felebarátok" mozgalom volt. Egy tagjukról, Löfflerről, akit 1375-ben végeztek ki emiatt, azt mondják, hogy megátkozta a kivégzőit, hogy úgy sincs elég fájuk, hogy "a véletlent, ami a világot uralja", elégessék (tudniillik máglyahalált halt). A kortárs Charvaka iskola, amely a 14. századig fennmaradt Indiában, nyíltan ateista és empirikus volt.

A reneszánsz és reformáció alatt az egyház kritikája egyre sűrűbb lett, de nem célozta meg az ateizmust. Az elszakadók egymás ellen is fordultak.

Az "ateizmus" kifejezést a 16. századi Franciaországban kezdték el használni, és eredetileg valláskritikusokat, tudósokat, materialista filozófusokat, deistákat és eretnekeket vádoltak vele. A vádat majdnem mindig tagadták. Így az ateizmus szó a reformáció és a felvilágosodás idejében, mint felvállalt nézet, nemigen fordult elő. Hogy milyen veszélyes volt az ateizmus vádja, azt illusztrálja, hogy 1766-ban egy francia nemesembert, Jean-Francois de la Barre-t megkínoztak, lefejeztek, és a fejét elégették a kereszt elleni vandalizmus vádjával, annak ellenére, hogy Voltaire megpróbálta az ítéletet visszavonatni.

Újkor

Az angol materialistát, Thomas Hobbest (1588–1679) szintén vádolták ateizmussal, de ő tagadta. A teizmusa szokatlan volt annyiban, hogy istent anyaginak hitte. Korábban Christopher Marlowe-t (1563–1593) is vádolták ateizmussal, mivel egy Krisztus istenségét tagadó művet találtak nála. Mielőtt megvédhette volna magát, megölték, bár más okból.

Az ateizmussal vádoltak között volt Denis Diderot (1713–1784), a felvilágosodás egyik leghíresebb filozófusa, az Enciklopédia főszerkesztője. Azon Enciklopédiáé, amelyet a vallásos, különösen katolikus dogmák kritikájaként tartottak számon. Diderot-t bebörtönözték néhány betiltott írásáért.

Az 1770-es évekre az ateizmus még mindig egy veszélyes vád volt, amit általában tagadtak, de már kezdett felvállalható nézetté átalakulni. Az ateizmust elsőnek "nyíltan" Holbach báró vállalta fel az 1770-ben kiadott "A természet rendszere" című művében. Holbach Párizsban közismert társasági személy volt, aki egy híres szalont vezetett, melyet sok elismert értelmiségi személy látogatott a korban, úgymint Diderot, Jean Jacques Rousseau, David Hume, Adam Smith, és Benjamin Franklin. Viszont a könyvét álnéven jelentette meg és betiltották, később nyilvánosan elégették. Matthew Turner, egy liverpooli fizikus volt az első angol, aki először ismerte el nyíltan, hogy ateista. Válaszok Dr. Priestley leveleire egy filozófiai hitetlenhez című pamfletjét 1782-ben, álnéven írta, egy ismeretlen szerkesztőhöz küldte be, és egy kitalált szerzőhöz címezte.

Az 1789-es Nagy francia forradalom után robbant be az ateista gondolat a politikai köztudatba, és nyitotta meg az utat a 19. századi racionalista és szabadgondolkodó mozgalmaknak. Egyben e korszakában található az első példája annak, hogy az ateisták a vallásosakat erőszakos eszközökkel üldözni kezdték (a francia forradalmi hatóságok nemcsak a vallás élő képviselői ellen léptek fel erőszakosan, de pl. a misztikus próféta, Nostradamus sírját is meggyalázták, a csontokat szétszórták, és csak a helyi lakosság tiltakozására állították vissza).

A Kommün november 6-i döntésével elkezdték az egyház és a vallásos hit megsemmisítését. (Miközben "pótlékul" a tömegek számára megkíséreltek egy "új vallást" teremteni.) A gyümölcsök csakhamar megteremtek: 1792-ben Danton hallgatólagos beleegyezésével a sansculotte-ok 1100 foglyot végeztek ki ítélet nélkül. A szerzeteseket, valamint a papokat, akik nem esküdtek fel az új rendre, száműzték vagy kivégezték. 1794 elejére alig volt Franciaországban működő templom. Közben a forradalom közismerten "felfalta saját gyermekeit" (amint ez a kommunizmusban is történt, a kommunisták elleni koncepciós perekben.). Először Robespierre-t végezték ki, majd szinte a forradalom minden vezetője vérpadra került. (A francia forradalom és az egyházüldözés történetét dolgozta fel az ifjúság számára W. Hünnermann A vérpad árnyékában című könyve, Bp., Ecclesia, 1996.).

Egy korai ateista momentum volt Ludwig Feuerbach-tól a "Kereszténység lényege" című könyv. További német ateista gondolkodók a 19. századból Arthur Schopenhauer és Friedrich Nietzsche. A szabadgondolkodó Charles Bradlaugh-t többször parlamenti képviselővé választották Angliában, de nem foglalhatta el a helyét, mivel kérelmét, hogy világi esküt tegyen hitbéli helyett, elutasították (felajánlotta, hogy vallásos esküt tesz, de azt is elutasították). Miután negyedik alkalommal is újraválasztották, a parlament engedett, és ő volt az első ateista, aki a parlamentben ülhetett, ahol többek között az eskü megreformálásában vett részt. Más országokban isten elutasítása istenkáromlásnak minősült. Számos országban, mint Németországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában ezek a törvények megmaradtak. Hasonlóképpen néhány amerikai államban, például Massachusetts-ben is fennmaradtak ilyen törvények, de ma már ritkán alkalmazzák őket.

1884-ben Karl Marx, ateista politikai közgazdász ezt írta "Hegel a 'Jog filozófiája'-nak kritikája" című művében:

„A vallásos szenvedés egyrészt egyben tényleges szenvedés, másrészt tüntetés tényleges szenvedés ellen. A vallás az elnyomott lények sóhajtása, szív a szívtelen világban, és lélek a lélektelen körülményekben. A népek ópiuma.”

Marx elmélete szerint az emberek azért fordulnak a valláshoz, hogy a valóság szociális nyomorát enyhítsék; azaz Marx azt mondja, hogy a vallás az osztályelnyomás fájdalmainak enyhítésére létrehozott álomvilág, amely az elnyomott osztály szociális kontrolljával segíti az "evilági" kizsákmányolást, a túlvilági megváltás és igazságosság reményével áltatva őket: "az emberek hozzák létre a vallást, nem a vallás az embert".

Friedrich Nietzsche, egy 19. századi gondolkodó az utcán lámpással Istent kereső embert citálja: "Isten halott; mi öltük meg Őt, emberek". Nietzsche amellett érvelt, hogy a nyugati keresztény vallás dekadens, halálra van ítélve, és ezek után egy új értékrendet kell létrehozni.

Legújabb kor

A kommunista országok alkotmányosan szekuláris államok voltak. A Szovjetunió alkotmánya, Lenin írásai a vallási szabadságot, szekuláris államot, oktatást hirdették. Ugyanakkor (mint az előbb láttuk) a klerikális osztály, mint elnyomó osztály jelent meg a marxizmusban, amely ellen szükségesnek tartották a küzdelmet. A bolsevik párt ideológiájában szintén antiklerikális volt, a vallás ellen propagandisztikus eszközökkel, szekuláris oktatással kívánt küzdeni. Mivel a kommunizmusban pártállam volt, ezért az állami hivatalos szekularitáson túl megjelent az államban a párt ideológiája, és így a vallás részben államilag is üldözött lett. Ennek fokai változtak állam és egyház szerint. Voltak bizonyos országok, és bizonyos egyházak, amelyek megtűrtek, elfogadottak lettek, gyakran úgy, hogy vezetőiket különféle, sokszor erőszakos eszközökkel kényszerítették a hatalom bizonyos mértékű kiszolgálására.

Napjaink

A 2001. szeptember 11.-i eseményeket sokan értelmezték úgy, hogy megmutatta, hogy a vallási fanatizmus, milyen veszélyeket rejt magában. Talán ennek hatására megélénkült a szervezett ateizmus. 2005-ös év folyamán januárban, Indiában volt Ateista Világkongresszus és az IHEU júliusi, párizsi világkongresszusa a következő főbb esemény.

Filozófiája, nézetei

Ismeretelmélet

Az ateisták általában az empirizmus filozófiai vagy köznapi, esetleg naív változatát követik az ismeretelméletben. Jellemző rájuk a racionalizmus is. A két nézet filozófiai dilemmái a köznapi emberben általában nem okoznak ellentmondást, a filozófiában járatosabbak pedig valamilyen filozófiai irányzatban találhatnak valamilyen megoldást. Lehetséges ez egy analitikus filozófia-hoz hasonló hozzáállással, vagy egy naturalisztikus ismeretelmélet útján. Egy speciális megoldás a logikai pozitivizmus is. Az ateisták véleménye, miszerint nincs isten, vagy nem hisznek benne, általában támaszkodik erre az empirikus jellegű ismeretelméletre, azaz (többek között) azért nem hisznek istenben, mert nincs rá megfelelő empirikus igazolás.

Az agnosztikusok és ateisták többsége általában egyfajta kritikus, legalább enyhén szkeptikus, pozitivista jellegű, és sokszor episztemológiai felfogással rendelkezik. Jellemző rájuk egy fajta legalább liberális verifikácionizmus. Ennek szigorúbb változatát a logikai pozitivizmus fejlesztette ki.

Logikai pozitivizmus és ateizmus

A logikai pozitivisták, úgymint Rudolf Carnap szerint minden istenről való beszéd értelmetlenség, mivel ezen iskola, és hasonló iskolák szerint semelyik metafizikai állításnak nincs empirikus ellenőrizhetősége, és így igazság-értéke sem (nem lehet igaz vagy hamis), ezért nincs kognitív értelme (ld. verifikácionuzizmus). Szerintük a "Létezik-e isten?" kérdés, akárcsak a "Léteznek-e a babigok?" szigorúan véve kognitívan értelmetlen, bármennyire is értelmesnek tűnik az első. A logikai pozitivisták így ateistáknak mondhatóak, de speciális indokaik vannak erre, és az empirikus igazolás kritériumát az általános vélekedésnél erősebben értelmezték: nekik az empirikus igazolás hiánya nem csupán az igazság, hanem az értelmesség kritériuma is.

Ontológia

Az ateisták általában egy monista ontológiát képviselnek, amit pongyolán úgy fogalmazhatunk meg, hogy a világban csak szerkezettel rendelkező "anyag" van, amely bizonyos törvények szerint változik. Ez közel áll a realizmus felfogásához, ami szintén jellemző. A dualista ontológia elfogadása az ateizmust lényegében kizárja. Elképzelhető az ontológia, mint olyan teljes elutasítása, és egyfajta szigorú instrumentalizmus.

Erkölcsi nézetek

Az ateizmusnak az erkölcsről vallott nézetei részben kézenfekvő módon a különböző vallásos erkölcsök kritikájáról szól. Egy pozitív erkölcsi tanítás azért problémásabb, mivel az istenhittől való mentesség az abszolút erkölcs nézetek melletti egyik lehetséges érv hiányát jelenti. Így az ateisták között ritkán fordul elő olyan, aki egy bizonyos abszolút erkölcs mellett érvelne, inkább erkölcsi liberalizmus jellemző. Ugyanakkor ez nem jelenti, hogy egy ateistának ne lehetne személyes erkölcse, és azt sem, hogy ez a konszenzusos erkölcstől nagyon eltérő, antihumanista lenne. Nagyon sok ateistára jellemző egy világi humanizmus.

Sok világvallás tanítja azt, hogy az erkölcs egy istenség parancsolataiból vezethető le, valamint hogy az embereket leginkább az istenektől való félelem készteti erkölcsös viselkedésre. Ebből kifolyólag az ateistákat gyakran vádolják erkölcs nélküliséggel vagy erkölcstelenséggel. Az Egyesült Államokban például sokáig nem engedték az ateistákat bíróságon tanúskodni, mivel úgy hitték, egy ateistának nincs oka igazat mondani.

Az ateisták túlnyomórészt elutasítják ezt a nézetet, és azt állítják, ugyanannyira hajlanak az erkölcsös viselkedésre, mint bárki más - a neveltetésük miatt, másokkal való együttérzésből, a társadalom törvényei miatt, a jó hírnevük érdekében és önbecsülésből. Francis Bacon azt írja: "Az ateistának az eszére, a filozófiára, a természetes jámborságra, a törvényekre, a hírnévre kell hagyatkoznia; ezek mindegyike hozzásegíthet az erkölcsösséghez, még a vallás nélkül is; a vallásos babona azonban mindezeket elveti, és az emberek fejében egyeduralmat gyakorol." Ezen kívül, bár az ateizmus, mint negatív nézet, nem jár szükségszerűen együtt semmilyen erkölcsi filozófiával, sok ateista vonzódik a szekuláris humanizmushoz hasonló nézetekhez, melyek erkölcsi rendszere nem az istenségekben való hitre épül.

Ludwig Feuerbach pedig a "Gondolatok a halálról és a halhatatlanságról" című művében egyenesen azt fejtegeti, hogy csak aki tudja, hogy teljes halál vár reánk, az érzi szükségét, hogy abszolút igazat, lényegeset és végtelent tegyen szellemi működése központjául.

Az ateisták azt is állítják, hogy az erkölcsös élethez nincs szükség vallásos alapokra. Szerintük a valóban erkölcsös viselkedésnek az önzetlenségből kell fakadnia, nem pedig a halál utáni büntetéstől való félelemből, illetve a jutalom iránti vágytól. Ezért nem biztos, hogy aki a vallások általi erkölcsiség szerint cselekszik, az valódi belső késztetése alapján cselekszik, lehet, hogy a vallás csak olyan esetében, mint a bűnre hajlamos embernek a rendőrségi kamerák: megláthatja a Nagy Testvér akármikor, tehát szorong és csak ez húzza vissza az esetleges gaztett elkövetésétől. Továbbá felhívják a figyelmet arra, hogy a legtöbb vallásban az erkölcsi előírások tiltólistaként vannak megfogalmazva; bizonyos cselekedetek tilosak. Szerintük egy tiltólista betartása nem elegendő a valóban erkölcsös viselkedéshez, mivel az erkölcsnek pozitívnak kell lennie, nem negatívnak; Mit kell tennem?, nem pedig Mit nem szabad tennem?. A vallások tilalmainak megszegése a vallásos emberekben bűntudatot, kisebbrendűségi érzést kelt, amiből aztán kifejlődhet egy életen át tartó rettegés is. Véleményük szerint a humanizmus és a racionális gondolkodás segítségével sokkal teljesebb erkölcsi életet lehet folytatni.

Ross felmérése 1950-ben azt mutatja, hogy az ateisták és agnosztikusok gyakrabban fejezik ki arra való hajlandóságukat, hogy segítsenek a szegényeknek, mint a mélyen vallásosak.

Érvek az ateizmus mellett

Az ateizmus melletti tipikus érvek a következő típusúak:

  • Isten létezése elleni logikai érvek
  • Erkölcsi és praktikus okok
  • Szociális okok
  • Pszichológiai okok

Isten létezése elleni érvek

  • Az inkonzisztens kinyilatkoztatások érve szerint a bibliai Isten létezése valószínűtlen, mivel sok teológus és hívő tett egymásnak ellentmondó és egymást kizáró kinyilatkoztatásokat. Az egyszerű halandónak nem áll módjában eldönteni, melyik kinyilatkoztatás a hiteles, ezért az a legbölcsebb, amit tehet, hogy tartózkodik az ítélethozataltól. Ez az érv egyebek között Voltaire Candide-jában és Filozófiai ábécéjében is megjelenik.
  • A gonosz létezésének kérdése vitatja az olyan isten létezését, aki egyszerre mindenható és irgalmas, hiszen egy ilyen isten nem teremtett volna olyan világot, amelyben jelen van a gonosz, vagy legalábbis nem tűrné el annak huzamosabb létezését. Az érvelés szerint egy mindent tudó és mindenható istennek képesnek kell lennie szándékainak megfelelően irányítania a világot. Mivel a gonosz mégis szemmel láthatóan létezik, bizonyára Isten akarata szerint létezik. Ebből következik, hogy az ilyen isten vagy nem mindenható, vagy nem mindent tudó, vagy nem végtelenül irgalmas. Amennyiben azt is feltesszük, hogy ha létezik isten, akkor az az isten végtelenül irgalmas, mindent tudó és mindenható, arra a következtetésre jutunk, hogy ilyen isten nem létezik. A probléma első fennmaradt kifejtése Epikurosz nevéhez fűződik.
  • A hitetlenség létezésének kérdése a gonosz létezésének kérdéséhez hasonló érvelés. Az okoskodás a következőképp vezethető végig:
Tegyük fel, hogy létezik Isten, aki mindenható és fontos neki, hogy higgyünk benne.
  1. Isten azt szeretné, ha minden ember hinne benne, ismerné és szeretné. Ez számára egy nagyon fontos dolog.
  2. Isten bármit megtehet, ami logikailag lehetséges. (Mindenható)
  3. Isten képes lenne minden emberrel megszerettetni és megismertetni magát.
  4. Az ateisták (akik egyszersmind emberek) nem hisznek Istenben.
  5. Ha Isten valamit nagyon meg szeretne tenni, és lehetséges, akkor megteszi.
  6. Ha Isten azt szeretné, hogy minden ember higgyen benne, minden ember hinne benne.
  7. Isten nem szeretné, hogy minden ember higgyen benne. (4. és 6. szerint)
  8. Ellentmondás 1. és 7. között.
Következtetés: nem létezik mindenható, akinek fontos, hogy higgyünk benne. Azaz Isten vagy egy igen kicsi hatalommal, vagy valamilyen külső korláttal rendelkező lény (kérdéses, hogy az ilyen Istennek hívható-e), vagy nem szeretné, hogy higgyünk benne, aktívan vagy passzívan rejtőzködik. Továbbá az 1.es pontra pont az emberiség történelme a cáfolat.
Megjegyzés: logikai szempontból az érvelés ebben a formában hibás, az 5. premissza nem feltétlenül igaz, szintúgy a 6., és egyáltalán nem világos, mik azok az alapvetőbb elvek, amikből következnének és miért lennének érvényesek.
  • A szabad akarat kérdése érdekes problémát vet fel. A legtöbb monoteista vallás felruházza istenét a mindent tudás és a szabad akarat tulajdonságaival. Az érvelés szerint ez a két tulajdonság kizárja egymást, ezért bármely olyan istenkép, amely mindkét tulajdonságot magában foglalja, önellentmondásos. A levezetés a következő:
  1. A szabad akarat meghatározása szerint ha Isten rendelkezik szabad akarattal, akkor bármely pillanatban dönthet, hogy valamit megtesz vagy sem. Ennek van azonban egy kompatibilista és nem kompatibilista értelmezése (ld. szabad akarat).
  2. A mindent tudás meghatározása szerint Isten mindent tud, ami a jövőben történni fog, így ismeri az összes döntési helyzet eredményét is a jövőben.
  3. A tudás meghatározása alapján ha valaki tud valamit a jövőben, akkor az meg van határozva.
    1. A szabad akarat inkompatibilista felfogása szerint a meghatározottság és a szabad akarat ellentmondásos. Ha valami meg van határozva, akkor nem szabad.
    2. A szabad akarat kompatibilista felfogása szerint a meghatározottság és a szabad akarat nem ellentmondásos: valakinek lehet szabad akarata, ha döntéseit meghatározott módon, de a maga által meghatározott módnon hozza. Azonban ez a döntés csak akkor nevezhető döntésnek, ha az a személy nem mindent tudó. Ugyanis ha a személy mindent tud, akkor amikor bármely t2 pillanatban döntenie kellene, akkor azt mondhatjuk, hogy ő már egy t1
  4. Az eddigi érv nem az emberekről, nem a világ kauzalitásáról szól, de hasonló probléma van isten mindent tudása és az emberek szabad akarata között is. Bár itt csak a nem-kompatibilista ellentmondás lép fel, mivel az ember nem mindent tudó. Fellép viszont a felelősség kérdése is: ha isten mindent tud, akkor miért nem ő felelős mindenért? Ez viszont már az erkölcsi kérdésekhez vezet, amit másik szekcióban tárgyalunk.
  • A nem hívők kárhozatra jutása bizonyos vallásokban sokaknak erkölcsileg problémás gondolat. Elvégre ha feltesszük, hogy van isten, és a túlvilági ítéletben bármilyen jelentős negatív szerepet játszik az, hogy a hitetlenek tudatlanságból tévednek (például ha csak purgatóriumon kell keresztól menniük), és ebben egy vallás istenének szerepe van, akkor egy ilyen bocsánatos tévedésért ekkora büntetést kiróni nem tűnik igazságosnak. Különösen, ha isten létezésére nincs különösebb racionális empirikus igazolás.
  • Az ember jelentéktelensége a kozmoszban – bár a legtöbb vallásban az ember központi szerepet játszik Isten világtervében, az emberiség mégis csak egy parányi szeletét foglalja el a világmindenségnek úgy térben, mint időben. Ez sokak szerint ellentmondás.
  • Bábel-hal

A Bábel-hal (angolul Babel fish) kitalált élőlény, Douglas Adams szüleménye.

Leírás a GALAXIS Útikalauzból

„A Bábel-hal […] kicsi, sárga és piócaalkatú, s valószínűleg a legfurcsább lény a világegyetemben. Agyhullám-energián él, mégpedig nem a hordozójáén, hanem azokon, amelyek kívülről érik a hordozóját. A beérkező agyhullám-energiák összes tudat alatti mentális frekvenciáját abszorbeálja, és testébe építi. Majd exkrementumként a hordozója agyába üríti azt a telepatikus mátrixot, amely a tudatos mentális frekvenciák és a hordozó elme beszédközpontja idegi jelzéseinek kombinálásából adódik. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy aki Bábel-halat dug a fülébe, az azonnal megért bárkit bármilyen nyelven. A ténylegesen hallott beszédelemek dekódolják azt az agyhullámmátrixot, amelyet a Bábel-hal táplál a hordozója agyába.”

Jelentősége a GALAXIS Útikalauz szerint

A GALAXIS Útikalauz Stopposoknak szerint a Bábel-hal Isten nem-létezésének egyik alapvető bizonyítéka:

„Mármost bizarrul valószínűtlen, hogy pusztán az evolúció tiszta véletlenje eredményeképpen létrejöhet valami, ami ennyire észbontóan hasznos. Ezért néhány gondolkodó egyenesen Isten nem létezésének végső és legkézenfekvőbb bizonyítékát látja benne.

E gondolkodók nagyjából így érvelnek:

– Nem vagyok hajlandó rá – mondja az Úr –, hogy létezésemről bizonyítékot szolgáltassak. Mert a bizonyíték kizárja a hitet, s hit nélkül én semmivé válok.
– A Bábel-hal viszont – így az Ember – kész lebukás, nem? Sose fejlődött volna ki véletlenül. Tehát létezésedet bizonyítja, ez esetben pedig a saját érvelésed alapján nem létezel. Quod erat demonstrandum.
– A fenébe – mondja az Úr. – Erre nem is gondoltam – és menten felszívódik egy logikai buborékban.
– Ez könnyen ment – mondja az Ember, és gyorsan megpróbálja bebizonyítani, hogy a fekete az fehér, míg el nem gázoltatja magát a legközelebbi zebránál.

Eredet

A Bábel-hal név a bibliai Bábel tornyának nevéből származik, mintegy ellensúlyozza az ószövetségi történetet, melyben Isten összezavarta a toronyépítők nyelveit.

Egyéb

A Bábel-hal több manapság létező dolgot is inspirált:

  • az AltaVista portál fordítószolgáltatását (Babel Fish online);
  • a Babel Fish Corporation fordítócéget.

Erkölcsi és gyakorlati okok

Az erkölcsi érvek az ateizmus mellett olyan esetekről szólnak, amikor az ateisták szerint a helyes cselekedet ateista nézetet igényel, vagy legalábbis azt, hogy bizonyos vallások, szekták hívei ne legyünk. A legerősebbnek tartott érv ezen kívül az, hogy azoknak, akik nem tudják elfogadni a gonosz létezését isten személyében vagy személye mellett, és a világban ennek jeleit látják, ez isten létezésének elvetése mellett érv. A gyakorlati okok azt jelentik, hogy az ateisták szerint az ateizmus hasznos lehet, pozitív befolyása lehet egy ember életvitelére nézve. Ez a különböző ateista életszemléleteket jelenti, köztük leginkább a világi humanizmust.

Szociális okok

A hívőkhöz hasonlóan az ateisták közül is sokan nem azért ateisták, mert tudatosan meggondolt indokaik vannak erre, hanem mert így lettek oktatva, nevelve.

Pszichológiai okok

Elterjedt a hit pszichológiai előnyeire rámutatni, ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy az ateizmusban is szerepet játszhatnak érzelmek, motivációk. Azok az emberek, akik a világot kiismerhetőnek vélik, nagyobb a kudarctűrő képességük, kevésbé szorulnak lelki támaszra, ők a vallásos hit gyakorlatát nem igénylik. Sok ateistának az istenhit melletti erős érzelmi okok megértése válik az ateizmus melletti okká.

Statisztikák

Mivel bizonyos kormányok szorgalmazták az ateizmust, mások pedig ellene voltak, ezért a statisztikai adatokban az ateizmus sokszor túl van becsülve, vagy alul. Lehet vitatni a statisztikák pontosságát, módszereit is. Az ateizmus, agnoszticizmus környékén vannak fogalmi tisztátalanságok, nem mindenki tudja pontosan, melyik mit jelent. Kérdéses a valamilyen egyházhoz tartozók esetében az, hogy ez mennyire jelent hitet, aktív vallásosságot, továbbá a nem vallásosak, nem válaszolók hova sorolása is.

  • Egy 1995-ös, az Enciklopædia Britannica számára készült felmérés szerint a világ népességének 14,7%-a nem vallásos, és 3,8%-a ateista.
  • A 2001-es ausztrál népszámláláson a résztvevők 15,5%-a jelölte be, hogy nincs vallása, és további 11.7% nem jelölt meg vallást.
  • A 2001-es új-zélandi népszámláláson a résztvevők 40%-a jelölte be, hogy nincs vallása.
  • Az Adherents.com 2002-ben a világ szekuláris, hitetlen, agnosztikus és ateista népességét 14%-ra becsülte. (Ez egy felső becslés.)
  • A 2003-as francia népszámláláson 54% volt a hívők aránya, 33% az ateistáké, 14% az agnosztikusoké, és 26% a semlegeseké.
  • Egy 2004-es, a BBC számára készült, 10 országra kiterjedő felmérés szerint azok aránya, akik nem hisznek Istenben vagy más felsőbb hatalomban, 10% volt; az egyes országokban az érték 0% és 30% között mozgott. Körülbelül 8% mondta kifejezetten ateistának magát.
  • A CIA 2004-es „Világ Tényei” kiadványa 12,5%-ra becsüli a világ nem hívő részét és 2,4%-osra az ateistákat.
  • A Pew Research Center 2004-es felmérése szerint az Egyesült Államokban a 30 év alatti népesség 12%-a, a 30 év feletti népesség 6%-a nem mondható vallásosnak.
  • Az ateisták aránya a nem államilag ateista országok közül valószínűleg Csehországban a legnagyobb (59%), bár az egykori Kelet-Németországban ez az arány még magasabb (88%).
  • Magyarországon egy 1999-es a Medián felmérés szerint 28% nem tartotta magát vallásosnak, és 3% nem tudta eldönteni.
  • A 2001-es magyar népszámláláson (ahol inkább a vallási felekezethez való „hivatalos” tartozást mérték) 14,5% nem vallotta magát egyik felekezethez tartozónak sem, 10,1% nem válaszolt.
  • Az ateizmus és az IQ közötti összefüggést vizsgáló tanulmányok többsége enyhe pozitív korrelációt talált.
  • Az amerikai National Academy of Sciences 1998-as felmérése szerint, a tudósok 72%-a ateistának, 21%-a agnosztikusnak, és 7%-a istenhívőnek vallotta magát. (A válaszolási arány azonban nagyon alacsony (50% körüli) volt, ami kérdésessé teszi a felmérés megbízhatóságát.)
  • Felmérés az USA-ban a felsőfokú képzés és a vallásosság közötti összefüggésről

Válaszolók „A vallás nagyon fontos az életükben” „A vallás minden, vagy legtöbb kérdést meg tud válaszolni a mindennapi életükben”
Felsőfokú tanulmányokat folytatott 53 % 58 %
Felsőfokú tanulmányokat nem folytatott 63 % 65 %

Felmérés az USA-ban a vallásosság és a tudományos tevékenység összefüggéséről

Válaszolók „Hiszek istenben (és a túlvilági életben)”
USA átlag 90 %
Tudósok B.S. végzettséggel 40 %
Kiemelkedő tudósok 10 %
matematikusok 40 %
biológusok 30 %
fizikusok 20 %


  • Felmérés az USA-ban a vallásosság és az IQ közötti összefüggésről

Csoport IQ
vallásos 100
nem vallásos 119

  • Felmérés Nagy Britanniában az egyházi tagok relatív és abszolút csökkenéséről a 20. században, a népességadatok ezer főben;

Év Egyházi tagok Össznépesség (Nagy Britannia) Tagok a népesség százalékában
1900 8664 32237 27 %
1920 9803 44027 22 %
1940 10017 47769 21 %
1960 9918 52709 19 %
1980 7529 56353 13 %
2000 5862 59122 10 %

(ld. Bruce,2002)

  • Felmérés Nagy-Britanniában a vasárnapi iskola hallgatóinak csökkenéséről a 20. században

Év Vasárnapi iskola hallgatók a népesség százalékában
1900 55 %
1920 49 %
1940 36 %
1960 24 %
1980 9 %
2000 4 %

(ld. Bruce,2002)

Felmérés Kanadában a Mensa tagok vallásos meggyőződéséről, és ennek összehasonlítása a kanadai össznépesség statisztikájával:

Nem vallásos Mensa tagok Kanadában 37.1 %
Nem vallásos emberek a kanadai össznépességben 7.3%


Gregory S. Paul egy cikkében statisztikai adatokkal támasztotta alá, hogy az iparilag fejlett országok közül az USA, mint közismerten igen vallásos ország sokfajta szociális problémával közd, és alul marad a szekulárisabb országokkal szemben. A szociális problémák és a vallásosság között korrelációt talált.

Ateizmus Európában

A 2005-ös Eurostat Eurobarometer felmérés során az Európai Unió polgárainak 52%-a válaszolt, úgy, hogy "hisznek Istenben", 27% "hisz valamilyen felsőbb lény, vagy erő létezésében" és 18% hogy "nem hisz felsőbb lény, Isten vagy erő létezésében". Az egyes országok között éles különbségek mutatkoztak: míg máltaiak 95%-a mondta, hogy hisz Istenben, az észt válaszolók közül csak 16% jelölte meg ezt a választ. Egy 1991-es felmérés szerint az ateisták aránya az egykori Kelet-Németországban 88% volt, de ez a kommunizmus miatt részben vitatható adat.

Magyarországi statisztikák

  • Magyarországon egy 1999-es a Medián felmérés szerint 28% nem tartotta magát vallásosnak, és 3% nem tudta eldönteni.
  • A 2001-es magyar népszámláláson, ahol a vallási felekezethez való tartozásról kérdeztek, 14,5% nem vallotta magát egyik felekezethez tartozónak sem, 10,1% nem válaszolt.
  • Egy 2005-ös felmérés szerint a 15-29 év közötti magyar fiatalok 58%-a tartja vallásosnak magát, egyházi keretek között 10% gyakorolja vallását.

Parodisztikus ateista vallások

  • Nagy Zöld Trüsszentő

    Nagy Zöld Trüsszentő (angol eredetiben Great Green Arkleseizure) Douglas Adams „Vendéglő A Világ Végén” című sci-fijében szereplő istenszerű lény. A Nagy Zöld Trüsszentő a Viltvodle VI jatravartidjai szerint az univerzum teremtője.

    Idézet a könyv első oldaláról:

    Kezdetben volt az Univerzum teremtése.
    Ez sokak rosszallását kiváltotta, s elterjedt vélemény szerint nem tartozott a legjobb húzások közé. Sok faj véli úgy, hogy a teremtésért valamiféle isten volna okolható, ám a Viltvodle VI jatravartidjai arra a nézetre hajlanak, hogy a Mindenség valójában a Nagy Zöld Trüsszentő orrlikából esett ki eredetileg. A jatravartidok, akik örök rettegésben félik le életüket a Nagy fehér papírzsebkendő eljövetelére várva, apró kék teremtmények, fejenként több mint ötven karral, ennélfogva az egyedüli olyan fajt képviselik az Univerzum történetében, amely előbb találta fel az aeroszolos hónaljgátlót, mint a kereket.
    Mindazonáltal, az Őstrüsszentés elmélete nem nyert széles körű elismerésre a Viltvodle VI-on kívül, ezért az Univerzum talányosan képtelen volta folytonos magyarázatkeresésre sarkallja a kutatókat.

    A regény alapján készült filmben a Viltvolde VI-on lakik Humma Kavula, a Nagy Zöld Trüsszentő (avagy Nagy Zöld Mordfikosz) prófétája, aki jelölte magát a Galaxis Elnökének posztjára. A filmben látunk egy „istentiszteletet” is.

    Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvú

    A Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvú (LRE) egy vallásparódia istennője, aki paradox módon egyszerre láthatatlan és rózsaszín. Az LRE az istenhívők vallásos meggyőződéseinek, „vakhitének” karikatúrájául szolgál. A szatíra a hitet elsősorban episztemilógiai, logikai szempontból kritizálja, de hozzánőttek más elemek is.

    A többség egyetért abban, hogy ebben az álistenségben valójában senki nem hisz igazán. A vallásosak hitének kritizálására vagy nevetségessé tételére mégis elterjedt dologgá vált, hogy egyesek, elsősorban ateisták, az egyszarvú hívőinek vallják magukat.

    Az első írásos utalás a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvúra a Usenet alt.atheism hírcsoportjában jelent meg először 1990 és 1992 között. Elsősorban az internetes kultúra segítségével vált ismertté, az alt.atheism hírcsoporton kívül előfordul még fórumokon, illetve több, róla szóló weblapon.

    A fenti hírcsoport gyakran ismételt kérdéseiben található összefoglaló alapján:

    Lényege az, hogy arra emlékeztesse a hívőket, hogy az ő igehirdetésük valószínűleg pont olyan hiteltelen és komolytalan az ateisták szemében, mint mikor egy ateista prédikál a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvúról [...]

    A következő idézet rávilágít a paródia lényegére:

    A Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvú óriási spirituális erővel bíró lény. Tudjuk ezt, hiszen képes láthatatlan és rózsaszín lenni egyszerre. Mint minden vallás, a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvú Hit is egyszerre alapul a józan észen és a hitbéli meggyőződésen. Hisszük, hogy rózsaszín és az eszünkkel tudjuk, hogy láthatatlan, mivel nem látjuk.

    Gyakran mutatnak rá, hogy láthatatlansága miatt lehetetlen bebizonyítani, hogy a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvú nem létezik, ugyanúgy, mint ahogy Isten létezését sem lehet tudományos módon cáfolni. A rajta alapuló paródia része, hogy meghatározó sajátosságai, azaz a „láthatatlanság” és a „rózsaszínség” – a „hívők” szerint – következetlenek és ellentmondásosak.

    Követői gyakran humorosnak tartott vitákba bonyolódnak egyéb tulajdonságait illetően, például hogy teljesen láthatatlan-e, vagy esetleg megjelenik a benne hívők számára. A gyakran gyötrelmes viták során az ellentétes nézetek képviselői néha egészen bonyolult okfejtésekbe bocsátkoznak, ami a sok vallásra jellemző vallásviták egyfajta paródiája kíván lenni. Ennek ellenére mégis sikerült már megegyezésre jutni néhány tulajdonságáról, általában a leghumorosabbnak tartott, vagy legmeghökkentőbb változatok nyernek általános elfogadottságot. Például többé-kevésbé elfogadott, hogy kedveli a sonkás és az ananászos pizzát, bár néhány vegetáriánus szerint az LRE vegetáriánus, így mindenképpen az ananászos és a gombás pizzát részesíti előnyben. Az ananászt illetően mindenképpen egyetértés van, ahogy abban is, hogy a szalámit ki nem állhatja.

    Általánosan elfogadott az is, hogy az LRE zoknikat visz maga mellé a mennybe, amely megmagyarázza, miért tűnnek el olyan gyakran. A zokniknak a szennyesből való mennybemenetele különböző elméletek szerint jó vagy akár rossz jel is lehet.

    Carl Sagan a Korok és démonok című könyvében megjelent írásában megfogalmaz egy, a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvúhoz hasonló ötletet: „Tűzokádó sárkány lakik a garázsomban.” Az írásban a szerző garázsában egy láthatatlan, anyagtalan, hideg lángot okádó sárkány lakik, melyet semmilyen műszerrel vagy módszerrel nem lehet érzékelni.

    Ateista gondolkodók listája

    Az alábbi felsorolásban azon híres személyek szerepelnek, akik ateisták, azaz nem hisznek, vagy nem hittek Istenben, vagy istenekben és ennek nyíltan hangot is adtak a közvélemény előtt műveikben, levelezésükben, naplóikban, stb. A feltételezett ateisták nem szerepelnek a listában. Tekintve hogy az ateista szó értelme az idők során jelentésváltozásokon ment keresztül, az itt szereplő személyek egy részére inkább az agnosztikus, vagy a vallásellenes jelzők illenek, mint az egyszerűen az ateista. Tanácsos ezért az adott személyek részletes életrajzát átolvasni. A felsorolásnak két része van. Az elsőben azok a híres személyek találhatóak meg, akik az ateizmus ügyének kiemelkedő védelmezői voltak, és mint ilyenek fontosak más ateisták számára, mivel műveiken keresztül, vagy tetteikkel hozzájárultak, vagy hozzájárulnak az ateizmus társadalomban való megértéséhez, elfogadásához és terjesztéséhez. A második szakaszban azok a hírességek találhatóak, akik egyszerűen csak ateisták és akiknek világnézetük ugyan hatással volt az életükre, de nem küzdöttek aktívan az ateizmus ügyéért. Természetesen lehetetlen és értelmetlen lenne minden jelentős ateistát felsorolni itt. Azok a híres személyek, akiknek életében csak marginális szerepet játszott az ateizmus, vagy nem beszéltek róla, nincsenek itt felsorolva. Nem minden esetben van egyetértés abban, hogy egy adott személy ateistának tekinthető-e és felsorolandó-e.

    Befolyásos, vagy aktív ateisták

    • Richard Dawkins biológus (1941– )
    • Michael Martin ateizmussal foglalkozó ateista filozófus
    • Susan Blackmore tudós–pszichológus
    • Daniel Dennett kognitív filozófus

    Történelmi

    • Alfred Adler (1870–1937) osztrák pszichiáter, aki szerint Isten pszichológiai projekció, ám mint ilyen hasznos
    • Jeremy Bentham (1748–1832) brit jogász, filozófus és társadalomreformer, az utilitarizmus megalapítója
    • Albert Camus (1913–1960) francia filozófus és író, az egzisztencializmus kiemelkedő alakja
    • Auguste Comte (1798–1857) francia filozófus, akit a szociológia megteremtőjének tekintenek
    • Denis Diderot (1713–1784) francia filozófus, az első enciklopédia szerzője és szerkesztője
    • Ludwig Andreas Feuerbach (1804–1872) német filozófus, aki feltételezte, hogy Isten csupán az emberek saját legjobb tulajdonságainak kivetítése
    • Sigmund Freud (1856–1939)osztrák neurológus, a pszichoanalízis atyja, aki úgy vélte hogy az Istenben való hit, a biológiai apától való tudatalatti félelemből ered
    • David Hume (1711–1776) skót filozófus és történész, a skót felvilágosodás fontos alakja. A brit empirizmus legradikálisabb képviselője, akinek filozófiájában megtalálható volt a szkepticizmus és a naturalizmus is
    • Vlagyimir Iljics Lenin, (1870–1924), politikus, diktátor, aki szerint Istennek az emberek az államhatalmat nevezik (nagyobb távlatokba rakva)
    • Primo Levi (1919–1987) olasz író és kémikus, Auschwitz túlélője
    • Karl Marx (1818–1883) német filozófus, szociológus, kögazdász, újságíró és forradalmár, a Marxizmus alapítója
    • Henry Louis Mencken (gyakori írásmóddal "H. L. Mencken") (1880–1956) amerikai szerkesztő, újságíró és társadalomkritikus
    • John Stuart Mill (1806–1873) brit filozófus és közgazdász, liberális gondolkodó, az utilitarizmus szószólója
    • Madalyn Murray O'Hair (1919–1995) amerikai militáns ateista, az American Atheists szervezet megalapítója, az egyház és állam szétválasztásának aktív képviselője
    • Julien Offray de La Mettrie (1709–1751) francia orvos és filozófus, a felvilágosodás egyik legkorábbi materialista írója
    • Periyar (1879–1973) indiai racionalista, szabadságharcos és a kasztrendszert ellenző aktivista
    • Karl Popper (1902–1994) osztrák születésű brit tudományfilozófus, aki szerint a kísérleti falszifikáció választja el a tudományos módszert a tudománytalantól.
    • Ayn Rand (1905–1982) amerikai író és filozófus, a objektivizmus megalapítója.
    • Arthur Schopenhauer (1788–1860) filozófus
    • Carl Sagan csillagász (1934–1996) a tudományos ismeretterjesztés nagy alakja
    • Bertrand Russell, (1872–1970) filozófus
    • Albert Einstein fizikus
    • Friedrich Nietzsche (1844–1900) német filozófus

    További ateisták

    • Douglas Noël Adams, író (1952–2001)
    • Woody Allen, rendező, színész, író (1935)
    • Isaac Asimov, író (1920–1992)
    • Peter William Atkins, vegyész, író
    • Alain de Benoist, francia politikus (Új Jobboldal)
    • Luis Buñuel, spanyol filmrendező (1900-1983)
    • Noam Chomsky, nyelvész (1928)
    • Arthur C. Clarke, (1917) író
    • Francis Crick (1916–2004)
    • Marie Curie, kétszeres Nobel–díjas természettudós (1867–1934)
    • Daniel C. Dennett, filozófus (1942)
    • Jared M. Diamond, biológus (1937)
    • Ludwig Feuerbach, (1804–1872) filozófus
    • Richard Feynman, amerikai, Nobel–díjas fizikus (1918–1988)
    • Stephen Hawking, fizikus (1942)
    • Aldous Huxley, író (1894–1963)
    • George Christopher Williams, biológus (1926)
    • Oliver Stone, fimrendező (1946–)
    • Lev Trockij (1879–1940), politikus
    • Mark Twain (1835–1910), író
    • Thomas Alva Edison (1847–1931) – amerikai feltaláló
    • Bill Gates (1955–) – amerikai üzletember és vállalatalapító Microsoft
    • James Randi (1928–) amerikai bűvész, illuzionista. Jelenleg a nemzetközi szkeptikus mozgalom egyik aktivistája is.
    • David Suzuki (1936–) – kanadai genetikus és gondolkozó
    • George Bernard Shaw – ír irodalmi Nobel-díjas író, kritikus (1856–1950)
    • Ernest Hemingway (1899–1961) amerikai regényíró

    Magyar Humanisták és Ateisták Társasága

    A Ma.H.A.T (Magyar Humanisták és Ateisták Társasága) az első, 2006. május 2-án bejegyzett magyar ateista, világi humanista szervezet. Vezetői ... Zoltán, Szalai Miklós, Somoskövy István. Az Egyesület egy jól meghatározható, ismert világnézeti területen helyezkedik el. A humanizmus tudatos vállalása által számukra a gyűlölködés minden formája, megjelenése eleve elutasítandó.

    Az Egyesület feladatai

    A Ma.H.A.T. felfogása szerint ateista, szekularista civil szervezetre több okból is szükség van.

    1. Mivel a Magyar Köztársaság Alkotmánya elvileg az állam és az egyház elválasztásának, a vallás magánüggyé nyilvánításának elvén nyugszik, azonban a gyakorlatban ez az elv nem mindig érvényesül. Az ateista civil szervezet elsõ feladata az, hogy ennek az elvnek a sérthetetlenségén „õrködjék”.

    2. A magyar állampolgárok legalább egyharmada nem hívõ (fõleg nem az egyházak által hivatalosan meghatározott, tételes értelemben), s a nem hívõket eddig nem képviselte senki. Vallásos szemléletû - és igen egyenetlen színvonalú - filozófiai, teológiai, társadalomtudományi és szépirodalmi mûvek a rendszerváltás óta ezrével jelentek meg Magyarországon, ateista, valláskritikus mû legfeljebb egy-kettõ. Az ateista szervezet második feladata tehát az, hogy ennek a rétegnek - a nem hívõk társadalmilag jelentõs súlyú tömegének - érdekeit végre megjelenítse a közéletben, a médiában.

    Az Egyesület célja

    A szervezet véleménye szerint különösen a rendszerváltás óta mélységes erkölcsi elbizonytalanodás uralkodik. Számos kérdésben (az egyén és a közösség viszonya, a halál, a szexualitás megítélése) a korábbi, félig-meddig hitt, hivatalos ideológia mélységes ûrt hagyott maga után a magyar társadalomban. Az erkölcsi káoszt csak fokozza a felgyorsult tudományos, technikai fejlõdés, valamint az új információközvetítõ eszközök (például az Internet) által közvetített rengeteg új ismeret, inger. A morális vákuumot részben kétes eredetû új irracionális-ezoterikus tanok és szervezetek, részben pedig a tételes, történelmi vallások (mindenekelõtt a kereszténység) próbálják betölteni. Ámde ezekben az embereknek csak egy kisebbsége tud hinni. Így az egyházak képviselõinek az a törekvése, hogy önmagukat az erkölcs egyedüli letéteményeseinek, a társadalom morális iránymutatóinak tüntessék fel, csak növeli az erkölcsi elbizonytalanodást, a szellemi zûrzavart.

    Ezért az ateista mozgalomnak talán legfontosabb célja az, hogy „elõmozdítsa egy szekuláris, a természettudományos világképen, és a kritikus gondolkodáson nyugvó etika, erkölcsi konszenzus kialakulását és elterjedését társadalmunkban”. (Forrás: Népszava, 2006. július 21. péntek)

    Tagjai

    A Ma.H.A.T egyesület tagjai az ateista, materialista, szabadgondolkodó honfitársak vagy határon túliak, akik az Egyesület törekvéseiért, céljaiért tenni akarnak. Valamint olyan agnosztikus, vagy deista polgárok, akik gondolkodásukban, a világnézetük meghatározásakor elutasítják a tételes vallásokat, és a klerikalizmust.

    Szekularizáció

    A szekularizáció a modern vallástudományi, vallásszociológiai, keresztény teológiai és politikai fogalom. A társadalom egésze mindennapi életéből egy adott vallás és egyház szokásainak kiszorulását, vagy inkább elkülönülésének folyamatát jellemzi. Eredeti, kezdeti jelentése az elvilágiasodás volt. Ez a fogalom elsőként a szerzetes vagy a pap világi állapotba való visszatérésének jogi aktusát, később az egyházi vagyon világi, világnézetektől független kézbe kerülésének folyamatát jelentette. Egyes ateista vagy agnosztikus ideológiák és szociológiai elméletek szerint a szekularizáció nem más, mint a vallás elhalásának folyamata.

    A szekuláris állam

    A szekuláris állam azt jelenti, hogy az állam nem avatkozik be a vallásba, nem részesíti sem előnyben, sem hátrányban vallásokat, egyházakat.

    Főbb folyamatai hazánkban

    1848 márciusában a katolikus egyház több évszázados jussa, a tized megszűnik.

    Szekuláris humanizmus

    A szekuláris humanizmus egy natutralisztikus világnézet, fő értékei az ésszerűség, az együttérzés, a tudományos vizsgálódás, az erkölcs, az igazság és az egyenlőség. Másként fogalmazva a szekuláris humanizmus azon kevés filozófiai irányzatok közé tartozik, amelyek ténylegesen megköveteli a logikus, kritikus gondolkodásmódot és az emberi igazságkeresés során a tudományos módszerek alkalmazását.

    Története

    A Szekuláris Humanizmus elnevezést először 1846-ban George Jacob Holyoake használta „az olyan véleményekre, melyek csak tapasztalati módszerekkel próbára tehető kérdésekkel foglalkoznak”.

    Ma a Szekuláris Humanizmus egy, természeti világnézetű aktív élet-beállítottság, mely az értelem, együttérzés, tudományos érdeklődés, erkölcs, méltányosság és egyenlőség használatát támogatja. A szélesebb humanizmustól az különbözteti meg, hogy ez a dogma-bölcsesség helyett a szabad érdeklődést részesíti előnyben, és elutasítja az erkölcs vallási alapra helyezését. A Szekuláris Humanizmus főleg az ateisták, agnosztikusok, szabadgondolkodók, racionalisták, szkeptikusok és materialisták részére tűnik vonzónak. Alapelveit a következőképpen egyszerűsíthetjük:

    • Emberek értékesek és meg tudnak oldani emberi problémákat.
    • Tudomány, szabadon szólás, értelmes gondolat, demokrácia és művészeti szabadság együtt járnak.
    • Semmi természetfölötti nem fontos az erkölcseink szempontjából.

    A Szekuláris Humanizmus gyakran találja magát a vallási fundamentalizmus ellenfeleként, különösen az egyház és az állam szétválasztásának kérdésében. A szekularimzus eme elvével sok hívő is egyet ért. Hasonlóan egyre elterjedtebb tendencia, hogy a hívők erkölcsiket nem kizárólag hitükre, nem kizárólag egyházuk tanításaira alapozzák, hanem részben olyan alapokra, mint a szekuláris humanizmus.

    Társadalmi hatásuk

    A világ humanista egyesületei szorgalmazzák az abortusz szabadon választhatóságát, a homoszexualitás egyenjogúságának teljes elismerését, a nemek egyenlőségét, a válás és újraházasodás magánügynek való tekintését. Emellett igyekeznek a nyomort felszámolni, a békét-, erőszakmentességet- és környezetvédelmet támogatni. Ilyen tekinteben sok hívő nézetével is találkozik a társadalmi hatásuk.

    Híres szekuláris humanisták

    • Steve Allen
    • Isaac Asimov
    • Richard Dawkins
    • Sanal Edamaruku
    • E. M. Forster
    • Julian Huxley
    • Paul Kurtz
    • Corliss Lamont
    • Taslima Nasrin
    • Gene Roddenberry
    • Bertrand Russell
    • Carl Sagan
    • Charles Schulz
    • Michael Shermer
    • Kurt Vonnegut
    • Ibn Warraq
    • E. O. Wilson

    Vallásparódia

    Ebben a szócikkben olyan közismert, jelentős és kevésbé jelentős művészi alkotásokat próbálunk összegyűjteni, amelyek a vallás parodizálásáról szólnak. Egyes vallásparódiák a vallások szélsőséges, bigott elemeit karikírozzák ki, mások a vallások különböző, „normálisnak” tekintett jelenségeit is kritizálják.

    Könyvek

    Moldova György: Hiszek a Napfaló Kockás Krokodilban

    A Hiszek a Napfaló Kockás Krokodilban Egyház ötlete Moldova György írótól származik, melyet többen elkezdtek a valóságban is létrehozni. Ez a vallás minden bizonnyal egy paródiavallás, a többi vallás, egyház önellentmondásaira és képtelen hitelveire és a társadalmi igazságtalanságokra hívná fel a figyelmet, ha tényleg élő vallásá alakulna, és nem csak egy irodalmi mű része maradna. Mindenesetre igen széles társadalmi réteget és sok embert érintett meg a gondolat.

    Az egyház célja: „Hitéleti tevékenység, mellyel a hívők gazdasági tevékenységének hatékonysága ugrásszerűen megnő, személyiségének vonzereje, gondolatvilágának szíriuszi csavarodásai soha nem látott magasságokba emelkednek, és egy kanyi adót, meg közterhet sem kell fizetniük.”

    Hitéleti tevékenység: „Imádkozunk a Napfaló Kockás Krokodilhoz, hogy az APEH meg ne buktasson minket, továbbá óvjuk a világot az Alávaló Skarabeusz eljövetelétől.”

    Az egyház alapítója: „Lapító Atya”

    A szent elköszönési foma: „punktum”

    Michael Martin: The Big Domino in the Sky: And Other Atheistic Tales

    Michael Martin, a jelenleg talán legaktívabb és leghíresebb ateista filozófus egy olyan könyve, amely kivételesen filozófiai érvek helyett történeteket, meséket, paródiákat tartalmaz, és ezáltal élvezetes módon illusztrál néhány ateista nézetet. Néhány érdekesség a tartalomból:

    • A névtelen próféta
    • Miller pokla
    • A szabad akarat fejlesztő project
    • Sátáni átkok
    • Melyik isten, Uram?

    Mark Twain: Ádám és Éva krónikája

    Mark Twain, a híres amerikai író mesés paródiája a Teremtés könyvéről.

    Mark Twain: A titokzatos idegen

    Mark Twain, a híres amerikai író egy földi reális jellegű fiktív története vallási türelmetlenségről. Legutolsó, posztumusz alkotása, 1916-ban jelent meg.

    Léo Taxil: A szórakoztató Biblia

    Egy kevésbé ismert, de annál kidolgozottabb Biblia-paródia, Léo Taxil tollából.

    Voltaire: Candide

    Voltaire, felvilágosult író egyik olyan regénye, amely rendkívül sok vallási paródiát tartalmaz.

    Bradford Roark: Ádám apánk és gyermekei

    Bradford Roark könyvében ó- és újszövetségi történeteket dolgoz fel az amerikai feketék nyelvezetét és folklórját használva fel.

    Jean Effel

    Jean Effel (1908–1982) francia karikaturista kötetei:

    • Az ember teremtése
    • Ádám és Éva


  • Linkek

    Ateizmus honlap: www.freeweb.hu/ateizmus/atfiloz.html

     

    Ne maradj le semmirõl, értesülj elsõ kézbõl a Selena Gomezzel kapcsolatos hírekrõl! Hat éve várja a látogatókat az oldal    *****    Református exmisszus-gyakornok, jégkorong, izomautók, rap zene. Igen, ez mind én vagyok! Hogyan? Nézz be és megtudod! :)    *****    Szeretsz írni? Lenne egy jó témád, amit megosztanál másokkal? Akkor kattints, és nyerj egy vendégposztot nálam! :)    *****    Kedveled Ian Somerhaldert? Odáig vagy a szépséges színésznõért, Nina Dobrevért? Kattints! Nem csak TVD rajongóknak!    *****    Szeretsz filmet nézni? Akkor itt a helyed! Nézz filmet facebook messengeren. Klikk ide!!!!    *****    MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER    *****    DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE! DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE!    *****    ***Egy blog. Egy lány. Egy élet.*** Ðzsí blogol. *G-PORTÁL KÖZÖSSÉGMENTÉS ugyanitt. Ha hiányzik a régi közösség.*BLOG***    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Nézz filmet facebook messengeren!!!! Klikk! Klikk!    *****    ONMYMIND \\ EGY ÁTLAGOS SRÁC BLOGOL MINDENRÕL AMI ESZÉBEJUT \\ ZENE, CIKKEK, KRITIKA? KATTINTS ÉS OLVASS MOST KEDVEDRE    *****    **********Rengeteg AKCIÓ! Vegyszermentes kozmetikmok és bio mosó és tisztítószerek, munkalehetõséggel! ***********    *****    OKTATÁS INGYENESEN az ASZTRO-suliban, Asztrológiai tanácsadás BECSÜLET KASSZÁS alapon! Fordulj hozzám bizalommal!    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Hírek a folytatásról - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed -    *****    LORDE * ISMERD MEG TE IS A ROYALS ÉNEKESNÕJÉT * LORDE * ISMERD MEG TE IS * LORDE * ISMERD MEG TE IS A ROYALS ÉNEKESNÕJÉT    *****    Re-Startoltunk! Egy SZEREPJÁTÉK, amelybe bármikor becsatlakozhatsz! Légy te is Hõs! Hõsregék RPG    *****    Nem értesz a CSS kódokhoz/nem tudod egyedül fenntartani oldalad/szeretnél egy társszerkesztõt? Írj nekem! - sakura-ec.gp    *****    ISMERD MEG A GYÖNYÖRÛ OSCAR-DÍJAS SZÍNÉSZNÕT, ALICIA VIKANDERT, AKI A 2018-AS TOMB RAIDER LARA COFTJÁT FOGJA ALAKÍTANI!    *****    "Céljuk fellelni az Egyesülés Pengéjének darabjait, és újra felemelni a Lidérckirályt."    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.