Forrás: Wikipedia   Holic csoport - "Keresztények" A Holic csoport alapvetően keresztény hitalapokra épülő kisebb vallási csoport, kommuna. Az ausztriai Holic Gruppe magyarországi szervezete. Hívták úgy is, mint "dunaföldváriak", vagy "jégmadarak". (Ausztria) Magukra vonatkozóan csak a "Keresztények" nevet hajlandók elfogadni. A sajtóban és különféle hitvédelmi írásokban gyakran használják a csoportal kapcsolatban a "szekta"-kifejezést is. Létrejöttének főbb motívumai 1978-ban jött létre Ausztriában. Gott­fried Holic (született1943) katolikus teológiai tanulmányait félbehagyva összeköltözött két barátjával, akikkel a szemináriumban ismerkedtek össze. A Bécsben levő 1970-es években alapuló első lakóközösség megalakulása után hamarosan újabbak jöttek létre Ausztriában. Majd 1989 után Kelet-Európában is megjelentek: Magyarországon, Lengyelországban, Csehországban, a balti országokban és Saxoniában majd Berlinben. 2000 körül a bővítés tovább folytatódott Hollandiában, majd egyelőre Baden-Württembergben megállt. Ismertté válás A csoport tagjaivá vált fiatalok kétségbeesett szülei és rokonaival a médiában készült szektariportok következtében hamar ismertté válnak. 1992 nyarán három szülő nyílt levélben az Országgyűléshez fordult segítségért, tiltakozását fejezve ki „az utóbbi időben Magyarországon működésbe lépett távol-keleti, nyugati központú agresszív szekták tevékenysége ellen", amelyek arra késztetik gyermekeiket, hogy a szülőkkel megszakítsák a kapcsolatot, félbehagyják tanulmányaikat és ingyen dolgozzanak. A Holic csoportról azonban a legfőbb ügyészség 1994 januárjában megállapítja, hogy egyetlen bűncselekmény alapos gyanújára utaló adat sem merült fel, sem kiskorú veszélyeztetése, sem züllött életmód, sem bűncselekmény elkövetésére való rábírás, sem személyi szabadság megsértése nem áll fenn. A rendőrség egyetlen esetben sem látott alapot arra, hogy a csoport ellen eljárást indítson. Azonban Dr. Csendes László rendőr alezredes az ORFK Bűnmegelőzési Osztály osztályvezető Új devianciának nevezte a szektakérdést valamint "dunaföldvári szektának" nevezte a csoportot a csoportról megjelenő cikkében melyben 13-kárvallott szülő szavait idézi. Elterjedése A mozgalom létszáma Kelet-Európában kétszáz fő, míg Magyarországon, ahol 1989 óta működik a rend, kb. 50 fő. Az első kommunát Dunaföldváron alapították, ezért régebben "dunaföldváriaknak" is nevezték őket. Tanítás Kamarás István vallásszociológiai felmérése szerint a közösséget széleskörű teológiai, filozófiai és tudományos háttér jellemzi. Beszélgetéseik témái (pl. a zsidók helyzete a fogság után a perzsa és makedón korban; az újszövetség politikai és szociális háttere; a szenvedés értelme: Jób dilemmája; az istenfélelem fogalmának tisztázása; az evangéliumok keltezése stb.) igényes, komoly teológiai tájékozottságot feltételeznek. A Bibliát annak történelmi és irodalmi környezetében törekednek vizsgálni. El szeretnék kerülni mind a fundamentalista, mind a liberális írásértelmezést. A Biblián kívül használnak, idéznek más műveket is (pl. Turay Alfréd, Rózsa Huba, Bolberitz Pál, különböző ókeresztény írók stb.). Hitnézetek Doktrinális besorolás tekintetében mind a karizmatikus, mind a neoprotestáns irányzatokat elutasítják. Ugyanakkor a katolikus, ortodox és protestáns egyházak bizonyos tanításával egyetértenek: Isten lénye szentháromságtan krisztológia lélek halhatatlansága pokol létezése apostoli hitvallás niceai-konstantinápolyi hitvallás athanáziuszi hitvallás Ezeken túlmenően az alábbi kérdésekben a katolikus álláspontot fogadják el: teremtéstan szabad akarat házasság felbonthatatlansága, abortuszellenesség Biblia, kinyilatkoztatás Honlapjukon, a "Kik vagyunk mi?" írás szerint a protestáns sola scriptura tanításhoz hasonlóan a Bibliát tartják a keresztény tanítás egyedüli alapjának: tekintély számukra hitükre és életükre nézve. A köztük végzett vallásszociológiai felmérés Kamarás István: Kis magyar religiográfia szerint nincsenek új kinyilatkoztatásaik, és nem akarnak semmit hozzátenni a Bibliához. Nem gondolják magukat az igazság letéteményeseinek; a Biblia igazságát akarják követni, amit rajtuk kívül mások is felismerhetnek, akik a Bibliát nyitott szívvel olvassák. Az igazságot nem tekintik csoporthoz kötött titkos tannak. Kritikákra védekező írásukban a resztoránusokhoz hasonlóan, hangsúlyozzák, hogy minden tagnak jól kell ismernie a Bibliát. Szerintük nem lehetséges, hogy a tanításról való gondolkozás csak néhány teológiai képzettségű tag feladata legyen, hanem minden kereszténynek igyekeznie kell, hogy Isten kinyilatkoztatását megértse. Megváltás és kegyelemtan A megváltással kapcsolatos elképzelésük elenetmondásos vélemények, írások jelentek meg. (pl. Lugosi Ágnes és Lugosi Győző) elvetik a kegyelem, az isteni irgalom, a megváltás tanát, azt vallva, hogy Jézus kereszthalála nem lényeges, hanem csupán a Jézus által nyújtott eszményi példa és engedelmesség. Kamarás István religiográfus ezeket alaptalan vádaknak tartja. Krisztus helyettesítő áldozata A Holic csoport a megváltás elégtétel illetve helyettesítő áldozatként való értelmezését utasítja el. Amelyet véleményük szerint Canterbury Anzelm a Miért lett Isten emberré? című művében dolgozott ki. A kritikákra védekező írásukban ők maguk 13 pontban fogalmazzák meg az anzelmi megváltás elmélettől való elhatárolódást. Szerintük Jézus halála szeretetének és odaadásának csúcspontja. Jézus ártatlanul az emberekért, és nem helyettük halt meg Isten büntetéseként. Jézus halálát nem tartják eredendően szükségszerűnek, mert véleményük szerint Isten eredetileg azt akarta, hogy elfogadják őt. A bűnök az embert távolítják el Istentől és nem fordítva. Ezért az embernek kell megbékélnie Istennel. Isten szeretetből bocsát meg. A lutheri hit/cselekedet teória elfogadása A hit-cselekedetek látszólagos ellentmondását az Evangélikus teológiával megegyezően a Lutheri-hit cselekedet teóriának megfelelően értelmezik és hangsúlyozzák. Az üdvözülés feltétele az Istennel való kapcsolat, a hit. Ugyanakkor fontosnak látják, hogy a hitet cselekedetek kövessék, akár a Restaurációs mozgalom egyházai. Viszont az evangélikusokhoz hasonlóan fontosnak tartják (Luther Márton fő teológiájához hasonlóan) a cselekedetek szigorúan nem érdemszerző voltának hangsúlyozását. A megszentelődést és az életodaadást Jézus és a Szent Lélek munkájának tulajdonítják. Egyházszerkezet Az egyszemélyű vezetés elvének elutasítása Tanításuk szerint az újszövetségi időkben a monoepiszkopátus (egyszemélyi vezetés) gondolata még nem található meg, ennél fogva veszélyesnek tekintik azt, ha közöttük bárki is kiemelt pozíciót szerez. Számos valláskutató véleménye és a sajtó írásaiban megjelent, hogy alapítójuk Gottfried Holic, de a tagok fontosnak tartják hangsújozni, hogy csak az első tagok egyike és nem a vezetőjük. A hierarchikus felépítés visszautasítása Öndefiníciójuk szerint e vallási közösség, testvéries kapcsolatokra épülő kisközösségek laza halmaza, intézmények, lelki, és adminisztratív vezetők nélkül. A tagok véleménye szerint a csoportban nincs vezetői hierarchikus tagozódás. Ennek ellentmóndónak tűnik, hogy különféle bibliai idézetekre hivatkozva az idősebb tagok morális és véleményekre alapuló elvárásai uralkodnak. Akkor sem látnák szükségét hierarchikusabb felépítésnek, ha több ezren lennének. Vezetés, döntéshozatal, felelősségvállalás A gyülekezet vezetését a minden keresztényben benne lakó Szent Lélek munkájának tekintik. Ezen belül a közösség hitben tapasztaltabb idős tagjai nagyobb felelősséget hordoznak, ugyanakkor ők maguk is testvéreik segítségére szorulnak. Saját ellátásukról polgári munkahelyükön kapott bérükből gondoskodnak. Nem mindent a vének döntenek el, hanem hangsúlyozzák, hogy a legfontosabb kérdésekben az egész gyülekezetnek kell döntést hoznia, s ezen felül minden keresztény felelős a tanításért is. Ökumenizmus A Holic csoportot általában nem sorolják (sem a többi felekezet,sem maguk) korunk felekezetközi, vagy ökumenikus irányultságú közösségei közé. Azt ugyan, önmagában véve örvendetesnek tartják, hogy a felekezetek megtalálták az egymással való párbeszéd útját, hogy megszűnt a kereszténység nevében, a meggyőzés eszközeként gyakran alkalmazott erőszak. A vallásszabadságot is az európai kultúra mára megkérdőjelezhetetlenné vált alapjának tekintik. Az Egyházak Ökumenikus Tanácsa célkitűzésével mégsem értenek egyet. Idézetekkel illusztrálva elemzik például a római katolikus egyház és az ortodox egyház a XX. század első felére jellemző állásfoglalását, s a régebbi állásfoglalás megváltoztatására hivatkzova azt állítják, hogy az EÖT tagegyházai következetlenné váltak önmagukhoz, korábbi véleményükhöz. Úgy látják, hogy az ökumenikus mozgalom leszűkített egységfogalomra épül, mely kényszerű elismerése annak, hogy a felekezetek nem tudtak eljutni a tényleges egységre. Nem tartják helyesnek, ha a vitás kérdések tisztázása elmarad. Az a fajta egységkeresés amely a hit minimalizáslására alapozott, szerintük csupán emberi erőfeszítés marad. Az ilyesfajta egységkeresést meghasonlásnak látják, mely értelmetlenné teszi a hajdani mártírok odaadását, akik egy-egy hitigazság védelméért az életükkel fizettek. A Holic csoport szerint az igazság nem követheti a korszellemet, s nem változik meg. A HCS hangsújozza: "…a keskeny út nem változik meg, minden időben ugyanaz marad." Hangsúlyozzák, hogy az egyetértésnek ki kell terjednie az elmélet megélésére, az életvitelre is, és nem korlátozódhat mindössze néhány hittétel elfogadására. Szükségesnek látják, hogy az egyházban minden ember valóban Krisztus követője legyen, aki megtért és életét átadta Istennek. Ezek alapján megkérdőjelezik, hogy az egységet nem értő felekezetek tényleg Jézust tanítását követik-e. Főképpen kritizált pontok: az igazságon túllépő tolerancia, az igazság pluralizmusa, de megemlítik azt is, hogy az EÖT tagegyházai megtűrnek tagjaik között olyan teológusokat, akik még az EÖT-féle alaphitvallást sem hajlandóak elfogadni. Értékrend Hivatalos honlapjukon nem találunk tételesen felsorolt bűnöket, amelyek elhagyására különös hangsúlyt fektetnének. Jézus követését a hívő életének teljes odaadásaként élik meg, ami nemcsak kivételes helyzetekben – például üldözés esetén – hanem a mindennapokban is áldozatvállalással jár. Az önzés, a karrier, a hobby és az anyagi javak hajszolása meggyőződésük szerint akadályozzák az embert a helyes értékrend megtalálásában és a Krisztusnak odaszánt élet gyakorlásában. Hangsúlyosnak tarják a keresztény értékek melletti kitartást a közvetlen környezetük ellenzése ellenére is, vállalva az ezzel járó elutasítást, üldözést. Életüket csak olyanokkal osztják meg, akikkel egyetértenek Jézus követésében, s ez alól a feltétel alól a családtagok sem kivételek. Ellenben nincs közöttük a családi kapcsolatok megszakítására vonatkozó kötelezettség, mely néhány szerzetesrend életében előfordul. Ezt a magatartást a családtagok olykor fájdalmas tapasztalatként élik meg, bár a kapcsolatok megromlásában általában több tényező is közrejátszik (pl. a közösséghez csatlakozás intoleráns fogadtatása, valamint az új vallási mozgalmak megjelenésének hátterében álló egyéb ismert társadalmi tényezők). A kárvallott szülőkkel készült szekta riportok számos esetben jelentek meg a médiában. Sajtófigyelő A sajtófigyeléssel megbízott tag nézhet híradásokat a Televízióban, hallgathat híreket. Az sajtófigyelők feladata a csoporttagok tájékoztatása a külvilág híreiről eseményeiről. Informális keretek, csoport-pszichodinamika Mint minden csoport vagy közösség a HCs is rendelkezik, olyan informális keretekkel (írásosan nem rögzített nézeteken/hiedelmeken,-csoport mítoszokon- és szokásokon alapuló motívumokkal), melyekben lényegesen meghatározzák e csoport működését. Formatív élményháttér A közösség állítása, "azonosság tudata" szerint, egyedül e csoportban valósul meg az "igazi kereszténység". Meggyőződésük, hogy véleményeikkel az egyetlen "igazság"ot képviselik. Melyet ha valaki elutasít, azt Istent elutasításának értékelik. Kívüllálók érveit általában "nevetségesnek" élik meg. A Csoport elhagyásának gondolatát gyakran az "elkárhozottá" válástól való félelem érzései követik. Pszichodinamikai háttér A csoport perfekcionizmus és teljesítmény-kényszer táplálta, szigorú szabályok szerint behatárolt "önsanyargató" életmód az "elvilágiasodott" vallásosághoz képest "igazi keresztények" "azonosságtudatot" eredményez, valamint egymás életvezetésének abúzív irányítása egymás gondolatainak és cselekedeteinek szigorú ellenőrzésén keresztül történik. Ezen alapmotívumok nem különleges vagy új jelenségek, ugyanis a klasszikus szerzetesrendek csoport-pszichodinamikájával megegyezőek. Csoportmodor motívumok Kívülálló számára általában titkolózónak, titokzatoskodónak, külvilág felé gúnyosnak, provokatívnak, lenézőnek, cinikusnak, vagy álmodozónak tűnnek. Első látásra szembe tűnően leromlott fizikai és mentális állapottal rendelkeznek. A sovány testalkat tipikusan megfigyelhető, bár újabban renszeresebben táplálkoznak. Tevékenységük Térítés Rendszeres térítési tevékenységük során rendszerint többen (általában 3-4 fő) látogatnak el egyéb vallások rendezvényeire. (Fiatal emberekből álló csoportok, biblia körök, diákönkormányzatok) Ezen rendezvényeken olyan fiatalokat keresnek, akik az ő nézeteik felé érdeklődést mutatnak. Általában többféle módszert alkalmaznak, de az alábbiakat kombinálják: Résztvesznek a rendezvényen, majd a végén a melletük ülővel beszélgetést kezdeményeznek A rendezvényről kihívnak embereket és úgy kezdeményeznek beszélgetést. Megállnak a kijáratnál (nem mennek be) és a távozó résztvevőkkel kezdeményeznek beszélgetést. A velük való beszélgetésben kritizálják a rendezvényt, a különféle keresztény egyházakat/felekezeteket. A térítés célcsoportja egyéb vallások fiatal tagjai. A tantételeik hirdetésének egy másik módja, hogy kis hirdető posztereket ragasztanak nyílvános helyekre, melyen mobil telefonon, vagy e-mail címen keresztül ajánlanak fel kapcsolatot egy vallásosan érdeklődőnek. Ezeken e kis falragaszokon olyan szövegek találhatók mint: " van itt valaki, aki Istent keresi? Mi keresztény vezetők és intézmény nélkül, Jézus példája szerint akarunk élni. " Együttlét Az együttlét tevékenysége történhet közös séták illetve természetbe kirándulások folyamán is. A csoportos együttlét során az éjszakai alvásidő kötelezően lerövidül a hoszzúra nyúló "esti beszélgetések" következtében, ennek érdekében inkább délután alszanak többet. Kirándulások Gyakran szerveznek hosszú csoportos kirándulásokat a természetbe. Bírkózás A bírkózás egy sajátos játékforma, melyet a tagok szívesen játszanak. Ez alkalmával akár férfiak nőkkel is bírkózhatnak. Nemzetközi kritikák A tagok a rokonok megfigyelései szerint személyiségváltozáson mennek keresztül. Rágalmazás, arrogancia A különféle felekezetekre vonatkozó előítélekre, rágalmakra épülő, kritikus véleményeiket az általuk kritizált egyház rendezvényein vendégként megjelenve cinikus, arrogáns stílusban terjesztik. Kritikai ellenkampány provokálása Arrogánsan hirdetett, kizárólag maguknak követelt egyedül üdvőzítő igényük, valamint szélsőséges életvitelük a sajtó kritikai ellenkampányát provokálja, melyen keresztül a Holic Csoport paradox módon az kisegyházak, így a kereszténység ellenes negatív kampányhoz járul hozzá.

Linkek

A "Keresztények" hivatalos oldala: www.keresztenyek.hu