Anti-szekta: Egy portál az egyre jobban terjedő szekták veszélyeiről - Valamint vallástudományi ismeretterjesztés
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Szektákról általában
 
Segítség, tanácsok
 
Keresztény szekták
 
Álkeresztény szekták
 
Okkultista szekták
 
Fajgyűlölő szekták
 
Ősi szekták
 
Egyéb vallási szekták
 
Üzleti szekták, hálózatok
 
Vallástudományi fogalmak, meghatározások, leírások
 
Magánvéleményeim - Saját írásaim
 
Egyéb: Filozófia
 
Egyéb: Pszichológia
 
Egyéb: Szociológia
 
Egyéb
 
Szektás a családban/ismerősök között
Szektás a családban/ismerősök között
Tudomásod szerint van-e a családodban és/vagy ismerettségi körödben szektás?

Igen, van
Nem, nincs
Nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Volt-e már dolgod szektásokkal?
Volt-e már dolgod szektásokkal? Találkoztál-e már szektásokkal?
Csak azt az egyet jelöld be, amelyik eset akár többször is megtörtént!

Igen, az utcán találkoztam velük
Igen, a lakásomba bekopogtattak
Igen, már jártam is szektában
Nem, sosem találkoztam még ilyen emberekkel
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Vallás
Felmérés, hogy az oldalt megtekintők milyen vallásúak?
Te milyen vallású vagy, milyen felekezethez tartozol, milyen világnézeted van?

Római katolikus
Evangélikus
Protestáns
Baptista
Adventista
Pünkösdista
Iszlám
Távol-keleti vallású
Egyéb
Ateista
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Életkor
Felmérés, hogy az oldalt meglátogatók melyik korosztályba tartoznak.
Mennyi idős vagy?

18 év alatti
18-25 év közötti
25-35 év közötti
35-45 év közötti
45-55 év közötti
55-70 év közötti
70 év feletti
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Iskolai végzettség
Felmérés az oldalt meglátogatók iskolai végzettségét illetően.
Milyen iskolai végzettséged van?

8 osztály
Szakmunkásképző
Gimnáziumi érettségi
Szakközépiskolai érettségi
Technikus végzettség (érettségi utáni szakképzés)
Főiskolai
Egyetemi
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Foglalkozás
Felmérés, hogy az oldalt meglátogatók milyen területen dolgoznak
Mely területen dolgozol?

Műszaki (mérnök, technikus, szakmunkás)
Telekommunikáció, informatika
Egészségügy
Idegenforgalom, turizmus
Közigazgatás, pénzügy
Oktatás, kutatás
Nemzetvédelem , büntetésvégrehajtás
Kultúra, művészet
Diák
Nem dolgozik, nyugdíjas
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Politikai hovatartozás
A honlap politikailag semleges, csupán a látogatók politikai irányultságát
hivatott felmérni ez a szavazó box!

szélső jobb
jobb
métsékelten jobb
közép
politikailag semleges
mérsékelten bal
bal
szélső bal
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szerzetesrendek

Szerzetesrend

Szerzetesrend vagy rend alatt az egyházuk által jóváhagyott szabályok, regulák szerint élő és általában közös fedél alatt, kolostorban (rendházban, monostorban, zárdában) lakó szerzetesek (barátok), illetve szerzetesnők (apácák vagy nővérek) közösségét értjük. Szinte minden vallásban kialakult ez az istentiszteleti életforma.

Kolostor

A kolostor vagy rendház olyan, összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.

Kolostorral rendelkező vallások: kereszténység (római és görög katolikus), hinduizmus, buddhizmus, taoizmus, sintoizmus.

A keresztény kolostor

A kolostor (monostor) maga a szerzetesház, rendház, vagy egyszerűen: ház (női szerzetesrendeknél: zárda) az épületet jelöli, amely a szerzetesi élet vitelére az egyházjog szerint alkalmas. Rendszerint templom is épül hozzá, a magyarországi hagyományok szerint pálosoknál az épület déli, a többi szerzetesrendnél az épület északi oldalán. "A szerzetesek vagy az apácák bizonyos szabályok (regula) szerinti együttélésére szolgáló épület(csoport), mely egyben a legkisebb szervezeti egység a szerzetesrenden belül. Jellemzõ rájuk a külvilágtól való elzárkózás; elnevezéseik is erre utalnak: a kolostor a claustrum szóból ered, ez a latin claudere 'elzárni' igéből, a monostor pedig a monasterium, a magányos épületre utaló görög monakhos szóból származik. A monasztikus és a remeterendek kolostoraikat rendszerint a lakott helyektől távol, míg a később kialakult koldulórendek a városokban és a mezővárosokban építkeztek. A templom rendszerint déli oldalához épült a kerengő, ebből nyíltak a közös helyiségek, a káptalanterem (capitulum), az ebédlő (refectorium), a hálóterem (dormitorium), a konyha, könyvtár, másolóműhely." (Korai Magyar Történeti Lexikon, IX-XIV. század)

Kolostorok Magyarországon

Az elsõ magyarországi kolostorokat a bencések alapították a 10. század végétől: Pannonhalma, Bakonybél, Zalavár, Pécsvárad, Zobor.

Keresztény szerzetesrendek

A keresztény szerzetesrendeket sok szempont szerint lehet csoportosítani. Mindenekelőtt meg kell őket különböztetni a kereszténység főbb ágai alapján. Eszerint a katolikus szerzetesrendek a legjelentősebbek. Csak itt alakultak ki nagy, nemzetközileg is elterjedt, egységes szabályokra és irányításra épülő szerzetesrendek (pl.: bencések, ferencesek, piaristák, stb.). Ráadásul a katolicizmuson belül alakultak ki egyedül olyan szerzetesi társulatok, amelyek nem csak a világtól elvonultan imádják Istent, hanem a társadalomban is dolgoznak.

Az ókeresztény világban csak a 4. század elejétől, körülbelül 332-től létezik a szerzetesi életforma. A mai szerzetesrendektől nagyon eltérő remetekolóniákból fejlődtek ki ekkor az első szervezett rendek, méghozzá Egyiptomban. A keleti ortodox egyházak szerzetesi rendszerének atyjaként Szent Baszileioszt tisztelik, míg a nyugati világ rendjei Nursiai Szent Benedek fellépésétől kezdve alakultak ki. Hamar kialakult a szerzetesek világképe. Eszerint az általánosan, társadalmilag is elfogadott istentisztelet mellett a rendek tagjai szigorúbb életvitelt fogadtak. A nyugalomban töltött évek az egyén tökéletesedését szolgálták. A keresztény rendek sokat fejlődtek az 1. évezredben. Többek között a rendek széles körében elfogadottá vált a három fogadalom betartása: tisztaság, engedelmesség és szegénység. Csuhájuk kötelén erre három csomó emlékezteti a szerzeteseket. Ezeken felül a kolostorok saját szabályzatot alkottak, amelyet szintén be kellett tartaniuk a tagoknak. A szerzetesi rendek jogi viszonya sokáig rendezetlen volt, és csak lassan alakult ki a monasztikus (zárt kolostori) önigazgatási rendszer. A pápák a rendek fontos támogatói lettek a 6-7. században, így ekkor több rend is közvetlenül a pápa irányítása alá került. Ez azt jelentette, hogy még az adott egyházmegye püspökének sem volt hatalma a rend felett. Az egyház szervezetének egyik legmagasabb rangjává nőtte ki magát az apát, vagyis zárdafőnök cím.

A katolikus egyház szerzetesrendjei

A keleti és nyugati rendek közötti eltérések a nagy egyházszakadás után váltak egyre jelentősebbé. Az egyházszakadás után a katolikus szerzetesrendek különböző szabályokat, célokat dolgoztak ki saját maguk számára. Ezek a szentnek tekintett feladatok, azonban gyakran fennakadtak a Vatikán szűrőjén, ugyanis a pápák minden egyes szerzetesrend szabályzatát külön engedélyhez kötötték. Így nem fordulhatott elő eretnek irányzat a kolostorokban. A kora középkortól kezdve egészen a reformáció időszakáig virágoztak a kolostorok, amelyek gyakran az állam hiányzó gondoskodását pótolták. Ezért aztán a vallási tartalom mellett sok ágra bomlott a szerzetesi mozgalom. Voltak akik a szegényeket segítették, voltak akik tanítottak, voltak akik betegeket ápoltak vagy harcoltak. Az egyre szélesebb területeken szerepet vállaló szerzetesek hamarosan elvilágiasodtak, és egyre távolabbra kerültek a vallásos hittől. Ezért a reformista eszmék erősen bírálták a rendeket, amelyeknek jó részét ekkor be is zárták. A sajátos célok és szabályok alapján vannak igazi rendek vagy más néven ordók, és egyszerű szerzetesi társulatok, amelyeket kongregációnak neveznek. Kialakultak női és férfi rendek, szemlélődő, tevékeny vagy vegyes kolostorok. Mégis a szerzetesrendeket leginkább két csoportba lehet bontani: léteznek a koldulórendek és a monasztikus rendek.

Közös vonás

A katolikus egyház szerzetesrendjeinek közös vonása az evangéliumi tanácsok vállalása, a szegénység, tisztaság és az engedelmesség fogadalma által. Főleg az újabb alapítású rendek különleges hivatásukhoz még egy negyedik fogadalmat is tesznek, pl. az ifjúság nevelésére, a szegények felkarolására, az evangélium hirdetésére a pogányok között, stb. A szerzetesi fogadalmak lényege, hogy a szerzetesek (katolikus hitük szerint) szabaddá váljanak Isten és embertársaik szolgálatára.

Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon

Férfi szerzetesrendek
  • Alexiánus Testvérek Kongregációja
  • Betegápoló Irgalmas Rend
  • Ciszterci Rend

A ciszterciek (rövidítve OCist, teljes latin neve Sacer Ordo Cisterciensis), magyarul gyakran, de helytelenül cisztercita rend): római katolikus szerzetesrend.

Alapítása, története

Szerzetesrend, Nursiai Szent Benedek rendjének egyik ága, melynek keletkezésére alkalmul szolgált, hogy Szent Benedek rendjét az eredeti fegyelemre és szellemre visszavezesse. Szent Róbert 1098 márciusában húsz rendtársával Citeaux-ban (innen a név), Dijon vidékén telepedett le, egy elhagyatott, zord helyen, hogy itt a világtól egészen elzárva, annál könnyebben követhessék mindenben Szent Benedek szabályzatát. Szent Róbertnek egy év múlva fensőbb rendeletre vissza kellett térnie Molesme-be, az ott maradt szerzetesek sürgetésére; utána Szent Alberik vette át az új telepítvény kormányzatát, ki alatt az önálló rend kifejlődésére határozott lépések tétettek. Egy ideiglenes szabályzat (Instituta monachorum Cisterciensium de Molismo Venientium), a ruházat színének megváltoztatása (fehér habitus, barna, később fekete skapuláréval) és II. Paszkál pápától (1100. április 18.) nyert védelmi levél: ezek voltak az önálló fejlődés alapjai. A teljes szervezést az új rend a következő apát, Szt. István (Harding István, angol) alatt nyerte az úgynevezett Carta Caritatis szabályzattal, 1119-ben. Ugyancsak ezen apát alatt – éspedig éppen a legválságosabb időben – következett be az új rend fölvirágzása, leginkább azáltal, hogy Szent Bernát harminc társával a rendbe lépett, és egyéniségével annak az egész keresztény világban nevet és dicsőséget szerzett, és belső életét is századokra megszentelte. Csakhamar 4 újabb apátság keletkezett Citeaux-ból: La Ferté (1113), Pontigny (1114), Clairvaux (1115), melynek szt. Bernát lett apátja, és Morimond (1115), és ezen apátságokból, mint Citeaux főhajtásaiból eredtek a többiek, oly rohamosan, hogy szt. Bernát élete végén (1153) már 343 kolostor volt, elterjedve az egész világon; a 14. században pedig az összes férfi és női cisztercita kolostorok száma körülbelül 1800-ra emelkedett.

A női ciszterci szerzetesek eredete bizonytalan. Némelyek szerint Szt. Bernát nővére, Szt. Humbelina, mások szerint maga Szt. Bernát alapította; helyesebben Szt. István mondható az alapítónak, ki 1125-ben Tart-ban, Dijon mellett, a Szt. Benedek-rendi Jully kolostorból telepített le szerzetesnőket és az új telepítvényt Cisteaux-ból vett szabályzattal látta el.

Szabályzata, tevékenysége

Az említett Carta Caritatis által megalapított szervezet a legbölcsebb kontitúciók egyike, mely egyrészt a tökéletes centralizációt viszi keresztül, másrészt az egyensúlyozó erőkről okosan gondoskodik: a Citeaux-i apát az összes apátságok feje (abbas generalis), a négy másik említett anya-kolostor apátja a belőle származott kolostorok főapátja. Citeaux-ban minden évben tanácskozás (capitulum) tartatik, melyen minden apát köteles megjelenni. A Citeaux-i apát legfőbb hatalmának ellensúlyozója egyrészt a másik négy főapát, és ezen káptalan, mely szükség esetében a generalis fölött itélt, sőt azt le is tette. A ciszterciek a művelődés legkülönbözőbb ágaiban szereztek maguknak érdemeket. Legfőbb érdemük és a kultúrára legkihatóbb működésük az ökonómia terén van; érdemeket szereztek azonkívül mint hithirdetők (Kelet-Poroszország germanizálása), mint tanítók (Párizsban, Metzben, Toulouse-ban, Würzburgban, Oxfordban stb. voltak híres bölcseleti és teológiai intézeteik), mint zenészek s méginkább mint építészek, e téren a gót izlésnek következetes, szakavatott művelői voltak.

A rend Magyarországon

Magyarországon az első ciszterci kolostor 1142-ben épült: Cikádor (a mai Bátaszék, Tolna megyében), és III. Béla, valamint utódjai, különösen Imre király buzgólkodtak a cisztercita rendnek elterjesztésén hazánkban; az előbbi alapította Pilis, Pásztó, Szentgotthárd, az utóbbi Zirc, mai napig fenálló egyesített apátságokat. A hanyatlás jelei a 14. század vége felé kezdenek mutatkozni, és belvillongások folytán az egységes test, éppen nagy kiterjedésénél fogva, darabokra foszlik, önálló kongregációk alakulnak. Jelenleg a rend Magyarországon iskolákat tart fenn, Budapesten, Egerben, Pécsett és Székesfehérváron. A Ciszterci Rend alkotmánya (Charta Caritatis) szerint az apátságokat két intézménynek kellett összetartania, szerzetesrenddé alakítania. Az egyik az apátok évenként megtartandó általános gyűlése, a generális káptalan volt, a másik az atyaapátoknak (monostort alapító apátoknak) a leánymonostorokban végzett évenkénti látogatása, vizitációja. A nagy távolságok és az országok között kialakult politikai feszültségek ezeknek megtartását már a 14. századtól kezdve mindinkább akadályozták. A káptalan, majd a cisterciumi (generális) apát előbb területi vizitátorokat majd vikáriusokat nevezett ki. Több tartományban az apátságok tömörültek szövetségbe, kongregációba, hogy megvédjék jogaikat és függetlenségüket. Az első ciszterci kongregáció a kasztíliai apátságokból létesült 1425-ben. Ausztria 14 apátsága előbb egy vikárius alá tartozott, majd 1859-ben az Osztrák-Magyar Monarchia területén létrejött a Congregatio Austriaca, amelybe a zirci apátság is beletartozott. 1920-ban az Osztrák-magyar monarchia részekre bomlott, és időszerűvé vált, hogy a magyar ciszterciek saját viszonyaiknak megfelelően önálló kongregációt alkossanak. 1923-ban XI. Pius pápa felállította a Ciszterci Rend Zirci Kongregációját, amelynek központja Zirc, feje a zirci apát. Ekkor hozzátartozott a Szentgotthárdi Apátság, amelynek címét a zirci apát viseli, továbbá az egri, székesfehérvári, pécsi, bajai, budai és előszállási rendház és a budapesti tanulmányi ház. 1947-től 1977-ig a nagyrészt magyar ciszterciektől benépesített amerikai Spring Bank perjelség (Wisconsin, 1963-tól apátság), 1955-től a magyar ciszterciek által alapított Dallas-i perjelség (1963-tól apátság), végül 1996-tól a ciszterci nővérek apátsága, a Boldogasszony Háza Kismaroson a Zirci Kongregáció tagja lett. Minden kongregációnak megvan a maga alkotmánya, konstitúciója. A Zirci Kongregáció konstitúcióját hosszú előmunkálatok után először 1941-ben hagyta jóvá a Szentszék. Magyarországon az államhatalom 1950. szeptember 7-én megtiltotta csaknem az összes szerzetesrend működését, köztük a ciszterciekét is. 1989-ben, amikor a szerzetesrendek újraszerveződhettek, a Zirci Kongregációnak új alkotmányra, új konstitúcióra volt szüksége a megváltozott körülmények miatt, mert akkor már két (Zirc, Dallas), 1996-tól Kismarossal már három apátság tartozik a Kongregációhoz. A Szentszék 1991-ben és 2000-ben jóváhagyta a Zirci Kongregáció új konstitúcióját. A Kongregáció elnöke, prézes apátja a mindenkori zirci apát, közgyűlésének, káptalanjának tagjai a kormányzó apátok és az apátságok választott küldöttei. A kongregáció prézes apátjai voltak: Békefi Remig 1923-1924, Werner Adolf 1924-1939, Endrédy Vendel 1939-1981, Kerekes Károly 1987-1996 és Zakar Polikárp 1996-tól.

  • Ferencesek:
    • Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány
    • Magyar Kapucinus Delegáció
    • Minorita Rend Magyarországi Tartománya

A ferences rend (franciskáriánusok, ferencesek) egy római katolikus szerzetesrend, melyet Assisi Szent Ferenc (1182. - 1226. október 4.) alapított 1209-ben.

A rendről általában

Ferenc 1209-ben elhatározta, hogy apostoli szegénységben folytatja életét. Durva csuhában és mezítláb, elkezdett a megtérésről prédikálni. Hamarosan többen csatlakoztak hozzá. A rend 1210-ben szóban, majd 1223-ban írásban nyert megerősítést III. Ince pápától. Az új rend, amely szigorú szabályai folytán nagy hatással volt a kor szellemére, óriási arányokban terjedt az ismert világrészekben. A rend alapszabályainak szigora idővel nagy belső viszályoknak lett okozója, és emiatt a rend több ágra szakadt. Már az alapító életében Cortonai Illés - akit Ferenc távolléte alatt a rend vezetésével megbízott - megkísérelte a szabályoknak szigorát enyhíteni, de a rend tagjainál ellenzésre talált. Ismételt kudarcok után sem hagyott fel szándékával. A rend két nagy ágra oszlott, az obszervánsokra és a minoritákra. A viszályok hosszú sora után, a szigorú fegyelem hívei (az obszervánsok - a szabályt megtartók) nagy többségben voltak, és a végleges kiegyezés alkalmával 1517-ben X. Leó pápa az obszervánsoknak adta a rend házait. Az ezredfordulón a ferences rend teljes létszáma 17064 fő volt, akik a világ 49 országában, 110 rendtartományra osztva összesen 2651 rendházban élnek. A legtöbben Olaszországban (3046 fő), az Egyesült Államokban (1816 fő), Lengyelországban (1119 fő) és Brazíliában (1111 fő) vannak. A Rend által ellátott plébániák száma 2190.

A rend belső szervezete

A kolostor élén áll a guardián (gárgyán, papgazda). A tartomány kolostorai fölött van a tartományfőnök (provinciális). Az egész rend fölött áll az általános főnök (minister generalis). Az ő oldala mellett vannak a definitorok s mindnyájuk fölött az egyetemes káptalan. Ezek a tisztségek választás által töltetnek be bizonyos időre.

A rend Magyarországon

Magyarországon a rend 1228-ban jelent meg. Első kolostoruk Cseiben volt, ezért nevezik őket cseri barátoknak. Kolostorai nemsokára külön rendi tartományt képeztek. A terjesztésben kiváló része volt a rend első tartományfőnökének, Jánosnak, aki IV. Béla kegyeletében részesült. IV. Béla kiváló szeretettel viseltetett a rend iránt; tagjai közül választotta gyóntatóját, a rendnek esztergomi kolostorába temettette el magát nejével s ifjabb fiával együtt. A szerzetesek nagy sikerrel működnek a bosnyák félhitüek és bogumilok megtérítésében, ezért IV. Béla az Al-Duna vidékére is áttelepítette őket, s különösen az 1363-ban felállított bolgár bánságban nagy sikerrel működtek. Ellenben sikertelen volt fáradozásuk a szörényi, bánsági, krassó- és hunyadmegyei oláhok megtérítésében, habár éppen ezért Cseriben (Lugostól, Krassó-Szörény vármegye székvárosától nem messze), Orsován, Karánsebesen és Hátszegen kolostorokat alapítottak számukra. Később az alvidéken birtokos vagy tisztviselő főurak az ország minden részére (Boros-Jenő, Nagy-Bánya, Sárospatak stb.) áttelepítették őket. 1444-ben egy időre, majd 1447-ben végleg elszakadtak a bosnyák ferencrendi tartománytól s külön magyar rendtartományt alkottak. A török hódoltság idején az ország a törökök által elfoglalt területen csak a ferencesek végezték titokban a lelkipásztori munkát. A hódoltsági viszonyok közepette létszámbeli föllendülés indult meg. A trianoni békeszerződés nyomán a határon kívülre került több kolostoruk. A két világháború között számos új alapítás és jelentős létszámbeli növekedés ellensúlyozza a veszteségeket. 1925-ben 18 rendházban 180 rendtagot számláltak, míg 1950-ben 26 rendházban 350 rendtagot. 1950-ben Magyarországon a rend kolostorait elvették, a szerzeteseket elűzték. 1989-ben a rend több kolostorát visszakapta. A rend következő kolostorai ismeretesek a XIII. századból: a budavári, az esztergomi győri, a nagyszombati, a nyitrai a nyulszigeti, a pataki, pozsonyi, a radnai, a székesfehérvári, szemennyei és a verőcei kolostor. A rendnek Magyarországon jelenleg Budán, Budapest-Rózsadombon, Budapest-Pasaréten, Szentendrén, Esztergomban, Szeged-Alsóvároson, Szécsényben, Gyöngyösön, Mátráházán, Mátraverebély-Szentkúton Nagyszőlősön, Pesten, Zalaegerszegen, Szombathelyen, és Sümegen van kolostora.

Assisi Szent Ferenc - Jacopone da Todi: Isten rabjai

  • Isteni Ige Társasága (Verbita Missziósrend)
  • Jézus Társasága (Jezsuiták)

A jezsuiták a Jézus Társasága katolikus szerzetesrend tagjai. A rend latin neve Societas Jesu, magyarul főként jezsuita rend néven ismert.

Története

A jezsuita rend alapítója Loyolai Szent Ignác. Rendalkotmányukat III. Pál pápa 1540 szeptember 7-én hagyta jóvá. A rendalapítás idején javában terjed a reformáció, és ez döntően befolyásolta a jezsuiták szellemiségét. A protestáns hitújítókhoz hasonlóan, a jezsuiták is az egyház megújulásáért szálltak síkra, de anélkül, hogy elszakadtak volna a római pápától. Az egyház reformációt követő katolikus megújulásában döntő szerepet játszott a tridenti zsinat (1545-1563), amelynek munkájában a jezsuiták is aktívan részt vettek. Hogy válaszolni tudjanak a hitújítók kihívásaira, a jezsuiták szorgalmazták a katolikus papság emeltebb szintű oktatását, és számos iskolát, kollégiumot, egyetemet és tudományos társaságot alapítottak. Intellektuális tevékenységük, valamint a Lelkigyakorlatok és a népmissziók által a jezsuiták rendkívül népszerűségre tettek szert a túlnyomórészt katolikus országokban. A jezsuiták gyakorlatilag megállították a reformáció további terjedését, sőt, több országban (közöttük Magyarországon is) jelentős néptömegeket térítettek vissza a Katolikus Egyházba. Hithírdetésük jelentős sikerrel járt Európán kívül is, elsősorban Latin-Amerikában (redukciók), Indiában (főleg Goa), Kínában és Japánban. A sikeres missziók és az oktatásban kifejtett tevékenységük következtében a jezsuiták jelentős befolyásra tettek szert világszerte, ami oda vezetett, hogy Európa abszolút uralkodói végül korlátozva érezték hatalmukat. Végül, 1773-ban, a Bourbonok nyomásának engedve, XIV. Kelemen pápa a Dominus ac Redemptor kezdetű bullájával kénytelen volt feloszlatni a Társaságot. A jezsuita rend feloszlatása nem volt teljes, mivel a túlnyomórészt ortodox Oroszországban és a többnyire protestáns Poroszországban, a jezsuiták "hasznos" tevékenységét szem előtt tartva, az uralkodók egyszerűen nem engedték meg a pápai bulla kihírdetését, amellyel erejét vette volna a Jézus Társasága teljes felszámolása.

Számos történész a Jézus Társasága pápai betiltását a szabadkőművesség egyik legjelentősebb egyházellenes sikerének tekinti. A Habsburg Birodalom részét képező Magyarországon a jezsuiták tevékenységének Mária Terézia vetett véget. Feljegyezték, hogy az uralkodónő sírva fakadt, miközben kénytelen volt aláírni a feloszlatásról rendelkező pápai dokumentumot. 1814. augusztus 7-én VII. Pius pápa visszaállította a jezsuita rendet. Amikor az erre vonatkozó bullát kihírdették, többen még éltek a "régi jezsuiták" közül. A Jézus Társasága visszaállítását követően a jezsuiták Magyarországon csak azzal a feltétellel indulhattak újra, ha nem kérnek vissza semmit a feloszlatásuk alkalmából eltulajdonított javakból. Ennek következtében több korábbi, tipikusan jezsuita jellegű épület és intézmény maradt más katolikus vagy világi intézmény tulajdonában (például Budapesten a vizivárosi plébániatemplom, Egerben a mai Szent Antal templom, a mellette lévő rendház és Gimnázium, a "jezsuita patika", a csillagvizsgáló, Győrött a bencés templom és Gimnázium, Pécsett a Ciszterciek Nagy Lajos Gimnáziuma, Sopronban a volt jezsuita templom, a volt rendház a templom mellett, valamint a jelenleg múzeumként működő patika, Székesfehérvárott a jelenlegi cisztercita templom, stb.).

A II. világháború után több kommunista országban újra betiltották a Jézus Társaságát, közöttük Magyarországon is. 1950-ben Magyarországon közel 400 jezsuitát internáltak munkatáborokba, intézményeiket pedig államosították. A legfőbb jezsuita előljáró (generális) rendelkezésére a magyar jezsuitáknak (főképpen a fiatal rendtagoknak) el kellett hagyniuk az országot. A jezsuita rend magyarországi működése csak az 1989. évi II. (az egyesülési jogról szóló) törvénnyel válhatott ismét legálissá.

A Jézus Társasága célja és jellegzetessége

A jezsuiták célja (saját megfogalmazásuk szerint), hogy "nemcsak saját üdvösségükön és tökéletesedésükön, hanem a hit védelmén és terjesztésén, valamint másoknak a keresztény hitéletben való előrehaladásán is fáradozzanak". Újabb megfogalmazásban a jezsuiták küldetése a hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása. A jezsuiták a hármas hagyományos szerzetesi fogadalom mellett (szegénység, tisztaság, engedelmesség) külön engedelmességet fogadnak a pápának, mint Krisztus helytartójának, hogy Róma mindenkori püspöke bárhol és bármikor rendelkezhessen a jezsuitákkal, ahol belátása szerint a legnagyobb szükség mutatkozik munkájukra. A jezsuitáknak így voltaképpen nincs sajátos munkaterületük, illetve minden munka jezsuita feladatnak számít, amely küldetésüknek megfelelően a hit szolgálatáta és az igazságosság előmozdítása. A jezsuiták civil neve után szerplő S.J. a rend latin nevének kezdőbetűit képezi (Societas Jesu), s a jezsuita rendhez tartozást jelzi. Jelszavuk latinul: Omnia ad maiorem Dei gloriam (O.A.M.D.G., azaz magyarul: Mindent Isten nagyobb dicsőségére M.I.N.D.) Címerükben az IHS Jézus görögösen írt nevének latin betűs átírásából származó rövidítés látható. Ez a középkortól elterjedt Krisztus monogram a domonkosoknál és a ferenceseknél is általános volt. Loyolai Szt. Ignác rendalapítót gyakran ábrázolják az IHS monogrammal, amelyet ő így oldott fel: Jesum habemus socium (Jézus a mi társunk), vagy Jesu humilis societas (Jézus alázatos társasága). Ehhez a monogramhoz később egy kereszt is járult, valamint három szeg a címer alján, amely Krisztus keresztrefeszítésére emlékeztet

A jezsuita kiképzés

A jezsuita kiképzés hosszantartó (általában 10-12 év).

  • 1.) A noviciátus (újoncidő) a novícius számára két év, leglényegesebb eleme a harmincnapos Szent Ignác-i lelkigyakorlat elvégzése. Az újoncidő a fogadalmak letételével ér véget.
  • 2.) A juniorátus (idegen nyelv tanulása, általános műveltség fejlesztése) egy év.
  • 3.) A filozófia legalább két évig tart, és általában a rend saját egyetemein és főiskoláin folyik.
  • 4.) A magisztérium egy rendszerint két évig tartó gyakorlati időszak a rend intézményeiben.
  • 5.) A teológia alaptanulmányok általában négy évig tartanak. Ekkor a skolasztikus (tanulmányait végző jezsuita rendtag) a papszentelésre készül, amely a teológiai és a lelkipásztori kiképzés végén következik.
  • 6.) A posztgraduális vagy speciális tanulmányok a fiatal szerzetes adottságainak, valamint a lelkipásztori szükségleteknek megfelelően kettő-négy évig tarthatnak.
  • 7.) A kiképzés végén a tercia (a két év noviciátus után a harmadik probációs idő) következik. Ez egyben az eddigi jezsuita élet tapasztalatainak a kiértékelésére szánt idő is. A tercia lényeges eleme a 30 napos nagylelkigyakorlat, amelyet a jezsuiták ekkor végeznek másodszor és rendszerint utoljára. A tercia közvetlenül az ünnepélyes fogadalmakra készít fel, amelyekkel a szerzetes véglegesen elkötelezi magát a rend mellett.

A Jézus Társasága felépítése

A jezsuiták nem monasztikus szerzetesrend, azaz a Jézus Társasága tagjai nem vonulnak el a világtól (legalábbis nem hosszabb távra), ennek megfelelően nem monostorokban, illetve kolostorokban élnek elvonulva a világtól, hanem ún. rendházakban. A jezsuiták rendházaikat rendszerint nagyobb városokban alapították, tehát kulturális, adminisztratív vagy ipari központokban, ahol széleskörű pasztorális (lelkigondozói) tevékenységet fejthetnek ki. Minden jezsuita tagja valamelyik rendház közösségének, még akkor is, ha egy-egy jezsuita történetesen nem élhet egy fedél alatt a többi rendtárssal (például munkájuk ezt nem teszi lehetővé). A rendházak élén a rendházfőnök (szuperior) áll. A nagyobb rendházaknak van un. minisztere is, aki a rendház anyagi gondjait adminisztrálja. Rendszerint egy-egy ország, vagy nyelvterület, ahol több jezsuita rendház működik, rendtartományt (provinciát) képez. Népesebb, illetve túlnyomórészt katolikus országokban több jezsuita provincia is működhet. A rendtartományok élén a tartományfőnök (provinciális) áll, akit a Rómában székelő legfőbb rendi elöljáró, a jezsuita generális nevez ki, ami annyit jelent, hiogy "általános" rendfőnök. A jezsuita tartományfőnökök mandátuma három évre szól, de rendszerint megújítják újabb három évre, és így valójában hat évet is kitehet, míg a legfőbb rendi előljárót, a "generálist", többnyire életreszólóra választják meg a rendalkotmányban előírt módon. Több rendtartomány un. asszisztenciát alkot. A magyar jezsuita rendtartomány például a Közép-európai asszisztencia tagja, a német, az osztrák, a svájci és a közös lett-litván jezsuita provinciával együtt. Az asszisztenciák élén az asszisztens áll. Az asszisztens feladata nem egyféle "szuper tartományfőnök" szerepkör (például nincs végrehajtó hatalma), hanem tanácsaival a generális munkáját segíti, közvetít az egyes rendtartományok és a legfőbb rendi eléljáró között, ennek megfelelően többnyire Rómában lakik.

  • Kamilliánus Rend (Betegek Szolgálói)
  • Keresztény Iskolatestvérek Szerzetesrend
  • Krisztus Légiója Kongregáció
  • Magyar Bencés Kongregáció (Bencések)

A Szent Benedek-rend vagy bencés rend — teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti , rövidítve: OSB — a Római Katolikus Egyház egyik szerzetesrendje, melyben Szent Benedek Reguláját [1] követik későbbi szabályokkal és modern szokásokkal kiegészítve. A többi nyugati vallási rendtől jelentősen eltérnek; nincs hivatalos „Szent Benedek-rend” az Egyházon belül, hanem több független háza van, amelyek laza Kongregációt alkotnak (például kamalduliak), amelyek képviselik magukat a Bencés Konföderációban.

  • Magyar Pálos Rend

Pálos Rend. Az első és egyetlen magyar alapítású, férfi szerzetesrend, hivatalos elnevezése latinul: Ordo sancti Pauli primi eremitae (Első Remete Szent Pál Rendje), rövidítve: OSPPE. A rend Thébai Remete Szent Pál (228–341), az első ismert remete nevét vette fel. A Rend központja jelenleg Lengyelországban van.

  • Mária Iskolatestvérek
  • Misszióstársaság (Lazaristák)
  • Nagy Szent Bazil Rend
  • Piarista Rend (Kegyes Tanítórend)
  • Premontrei Rend
  • Salvatoriánus Atyák(Isteni Üdvözítő Társasága)
  • Sarutlan Kármelita Rendtartomány
  • Szalézi Szent Ferenc Társaság (Don Bosco Szalézi Társasága)
  • Szent Domonkos Rend
  • Szervita Rend, Szűz Mária Szolgái
Lovagrendek
  • Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend
  • Johannita (Máltai) Lovagrend
  • Templomos Lovagrend
  • Szent István Lovagrend
  • Német Lovagrend

Ortodox szerzetesek

Amint azt már fentebb is említettük, a keleti ortodox kereszténységben a szerzetesség némiképpen eltér a nyugati, katolikus világ kolostoraitól. A lényegi alapok megmaradtak ugyan, de az ortodox kolostorokban a vallásos áhítat a legfontosabb eleme maradt a szerzetesi életnek, a társadalomban végzett munka nem került előtérbe. A keleti kereszténységben ezenkívül nem alakultak ki olyan nagy, több kolostorból álló rendek, mint nyugaton. Mégis az ortodox szerzeteseknek nagyobb jelentőségük van a nép vallási életében, mint a katolikus világban. Mind a mai napig él az a hagyomány, amely szerint a laikus embereknek a szerzetesek életéről kell példát venniük; a szerzetesek pedig az angyalokat tekintik példaképüknek. Tulajdonképpen a keleti rendek ezáltal tanítanak, tehát a hétköznapi embernek példát mutatnak. Rendkívül szigorú életmódjukban első helyen áll Isten imádata. Magukat lelki harcosoknak tartják, akik a világért és az emberek üdvösségéért imádkoznak nap mint nap.

A szerzetesi közösség tagjai komolyan veszik a külvilágtól való elvonulást, és gyakran csak saját családjukkal tartják a kapcsolatot. Jellemző az ortodox szerzetesi ruha is, amelyet csak felszentelt szerzetesek viselhetnek, a novíciusoknak (újonnan csatlakozóknak) ez tiltott. Ez a ruha a fekete reverendából, vagy isorasszából és a fátyolos fejfedőből, a szkúfiából áll. Ezek mindegyike fekete, amely azt jelképezi, hogy a külvilág számára ők már meghaltak. A szerzetesi rangokat is szigorúan veszik. A novíciusokat a rend apátja hívhatja meg a szerzetesek közé, és ekkor kapnak tonzúrát is, illetve fekete csuhát. Külön szerzetesi iskolájuk, teológiájuk van, amely magasan képzett.

Az egyetlen ortodox szerzetesrend, a több nyugatihoz hasonlóan elterjedt szabályzatú és célú bazilita rendje: vagyis Szent Baszileiosz követői. A bazilitáknak ugyanakkor van egy nyugati ága is. A legnevezetesebb ortodox kolostorok közé tartozik az Athosz-hegy Görögországban, az Alaverdi kolostor Grúziában, a Kirillo-Belozserszkij monostor Oroszországban.

Ősi keleti keresztény egyházak

A szorosan vett ortodox egyházakon kívül az ősi keleti keleti egyházakban is jelen vannak a szerzetesrendek. Ezekre eredetileg főként az ortodox típusú berendezkedés volt a jellemző, ami ma már sok esetben keveredik a nyugati világ normáival is. Főleg az örmény egyházban terjedt el a maroniták és baziliták rendje, de több más keleti ország kolostoraiban is megtalálhatók ezen szerzetesrendek követői.

Egyéb keresztény szerzetesközösségek

Taizéi közösség

A Taizéi közösség nemzetközi ökumenikus szerzetesközösség, amelyet a svájci születésű Roger Schütz (Roger testvér) a burgundiai Taizében (Franciaország) 1940-ben alapított. A közösség vezetője 2005 augusztusától: a stuttgarti katolikus Alois testvér.

Buddhista szerzetesek

A buddhizmus szerzetesi közösségei sokkal mélyebb gyökerekkel rendelkeznek, mint keresztény társaik. Az első rendeket maga Gautama Buddha alapította kb. 2500 évvel ezelőtt. Ezt a szerzetesi közösséget sanghának nevezik, amelyet Buddha azért alapított meg, hogy az megőrizze és terjessze tanításait. A szerzetesek, vagy ahogy vallásukban nevezik őket, a bhikkhuk szigorú rend szerint élnek. Életük 227 szabályát Patimokkhának nevezik, és az írott buddhista "kánonjog"ban, a Tripitakában van lefektetve. A nőket (bhikkhuni) 311 szabály köti. A sangha szerzetesrend tagjai utoljára délben esznek, és a következő nap hajnaláig koplalnak, csak ekkor ehetnek ismét. Mindennapjaikat meditálással, énekléssel, képtanulmányozással és takarítással töltik. Feladatuk, hogy utat mutassanak az embereknek a megfelelő élethez. Gyakran tanítják a laikusokat, és megbeszélik gondjaikat. Ezért cserébe ajándékokat, élelmet kapnak. A rend tagjainak tilos a nemi érintkezés és a házasság is. A novíciusokat itt samanerának nevezik. Egy év próbaidő után léphet be a közösségbe, vagy akkor, amikor már elmúlt 20 éves.

Valószínűleg sokkal ismertebb buddhista szerzetesrend a shaolinok rendje. Nevük a Fiatal Erdő Templomát jelenti. Ezt a rendet Kínában alapította a legendás Bodhidharma, aki egy buddhista iskola tanítványaként vonult el a világtól. A lélek egyensúlyát a test edzésével próbálta elérni. Az így kialakult harcművészet világhírűvé tette ezt a rendet. Az ókorban a shaolin kolostorok elterjedtek Koreában és Japánban is.

A kínai megszállás előtt az egyik legnagyobb szerzetesi közösség Tibetben élt. Az ország férfiúinak több mint fele élt kolostorban. De a kommunista diktatúra megszűntette a virágzó rendeket, amelyek csak napjainkban térnek újra magukhoz, bár igen lassan.

Iszlám szerzetesek

Az iszlám szerzetesrendeket derviseknek nevezik. A dervisek között kizárólag férfiak kaphatnak helyet. A szerzetesi közösségek elsőre nagyon hasonlítanak a keresztény rendek felépítéséhez. A derviskolostorokban azonban merőben másképpen közelítik meg Isten (Allah) tiszteletét. Az iszlám vallásnak a szufista részeihez tartoznak a szerzetesrendek. A tanoknak ezen része foglalkozik a lélek egyensúlyával, az istennel való kapcsolattal, és nem az iszlám hit fizikai kérdéseivel (mint például a dzsihád).

A dervisrendek a századok folyamán több szektára bomlottak fel, amelyek jó része mára már megszűnt. Mindegyik szektának megegyezik a célja, miszerint Allah társaságát szeretnék megtalálni és a Korán szerint élni. Ennek eléréséhez eltérő szabályokat, módszereket dolgoztak ki. Vannak olyan szekták, amelyek a munkában látják céljaik megvalósulását, vannak akik tánc révén (hosszú ideig tartó forgással) esnek extázisba, de van olyan rend is, amely önsanyargatással akarja elérni Isten közelségét.

A legfontosabb szufista szerzetesrendek:

Azímia Badavijjah Bektashi Chishti Halveti
Dzserrahi Kibrujeh Murabitun Mevlevi Nakshbandi
Noori Kadiri Rifáj Szafavijeh Szanuszijja
Szarvari Kadiri Shadhili Szuhravardijja Tidzsani Jeszevi Zahedijeh

Hindu szerzetesek

A hinduizmus világában is megtalálhatóak az európai értelemben vett szerzetesrendek, bár azok szabályai jelentősen eltérhetnek egymástól. A hindu szerzeteseket sadhusnak nevezik, és sokáig csak férfiak viselhették ezt a címet. Csak napjainkban lehetnek nők is tagjai egyes hindu szerzetesrendeknek. Hagyományos öltözékük miatt könnyen fel lehet őket ismerni, hiszen csak egy egyszerű sáfrány tógát viselnek. Ezen kívül a különböző szekták arcfestést vagy más jellegzetességet is előírhatnak tagjaiknak.

Ugyan a rendek különböző szabályokat követnek, mégis vannak olyan törvények, amelyek egy sadhus életét körülhatárolják. A szerzetesrendek minden személyes tulajdont tiltanak, amely alól csak egy tál, egy bögre, két garnitúra ruha és orvosi segédeszközök (mint pl. szemüveg) képezhetnek kivételt. Ezen kívül egy hindu szerzetesnek tilos bármilyen kapcsolatot teremteni nővel, akárcsak rá gondolni vagy pusztán a jelenlétében lenni. Nem szabad élvezetből enniük, és pénzt vagy bármilyen értékkel bíró eszközt tartaniuk vagy akár érinteniük. A rendek ebben a vallásban is a teljes elvonultságot tartják a legfontosabbnak, tehát a szerzeteseknek a személyes világi kapcsolataikat is meg kell szüntetniük.

A hinduizmus két legismertebb szerzetesrendje a Vaisznava és a Saivizmus rend. Az előbbi Visnu isten tiszteletére épül, és tagjainak kopaszra borotválják a fejét, egy kis foltot kivéve a fej hátsó részén. A második rend Siva istent tiszteli, és követőinek tiltja a haj és az arcszőrzet levágását.


Linkek

A Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának honlapja: www.ocist.hu

A magyarországi ferencesek honlapja: www.ofm.hu

A jezsuiták honlapja: www.jezsuita.hu

A Pannonhalmi Főapátság oldala: www.bences.hu

Magyar Pálos Rend: www.palosrend.hu

A Templomos Lovagrend honlapja: www.templomosok.hu

A Német Lovagrend honlapja (német nyelvű): www.deutscher-orden.at

 

Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lor    *****    Lakatos munka- Haidekker kerítés- www.farkasmetal.hu - Úszókapu- www.farkasmetal.hu - Terasz korlát - www.farkasmetal.hu    *****    KOSEMBLOG.GP//A MAGYAR "A SZULTÁNA" RAJONGÓI OLDAL//BY: KÖSEM// KOSEMBLOG.GP//MINDEN, AMI KÖSEM...    *****    Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lor    *****    Mályva és Pipitér visszatért! A két virágmanócska most megmutatja nektek a rét legszebb madarait! Gyertek a Mesetárba!    *****    KÖSEMBLOG.GP//VIHAR VAGYOK, A PERZSELÕ NAP, A GYILKOS JÉG...//BY: KÖSEM// MINDEN AMI BLOG ÉS A SZULTÁNA C. SOROZAT...    *****    Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lor    *****    Kredit nyeremény! Jelentkezz a honlapversenyre és nyerd meg az 50gkr-es fõnyereményt! Kredit nyeremény! 50gkr!    *****    Támogassa egyesületünket adója 1%-val:19108780-1-80    *****    KATT KATT KATT Ashley Tisdale és Gardróbcsere oldal KATT KATT KATT    *****    Rendszeres havi stabil jövedelmet biztosító internetes otthoni munkák!    *****    DIGITALMEMORIES - történetek az életemrõl, rengeteg képes tartalommal - DIGITALMEMORIES    *****    Gréti. 23. Egyetemista. HalálosIramban. Toretto. Izomautók. Chevelle. Rap. Beavatott. Négyes. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Damon, Elena - Nina és Ian ~ Tudj meg minél többet róluk! Középpontban a TVD két sztárja!    *****    NFfriend! Két különc lány youtube csatornája. Gyere less be ha van kedved!    *****    JROCK FANFICTION FANSITE ~ Yaoi, shounen-ai történetek kedvenc jrockkereiddel! Gyere, regisztrálj és olvass nálunk! ;)    *****    Az egyetlen magyar oldal a RIVERDALE címû sorozat szereplõjérõl, COLE SPROUSE-ról!    *****    Ha még nem tetted túl magad a Twilight iránti rajongásodon és írni is szeretsz, gyere! MO egyetlen Twilight FRPG-je!    *****    Brutal Wonderland~ Álarcoshölgy blogja. #kritika #graphics #cikkek #filmek #webkritika #érdekességet katt katt    *****    JÁTÉK A 150000 Ft értékû laptopért!