Anti-szekta: Egy portál az egyre jobban terjedő szekták veszélyeiről - Valamint vallástudományi ismeretterjesztés
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Szektákról általában
 
Segítség, tanácsok
 
Keresztény szekták
 
Álkeresztény szekták
 
Okkultista szekták
 
Fajgyűlölő szekták
 
Ősi szekták
 
Egyéb vallási szekták
 
Üzleti szekták, hálózatok
 
Vallástudományi fogalmak, meghatározások, leírások
 
Magánvéleményeim - Saját írásaim
 
Egyéb: Filozófia
 
Egyéb: Pszichológia
 
Egyéb: Szociológia
 
Egyéb
 
Szektás a családban/ismerősök között
Szektás a családban/ismerősök között
Tudomásod szerint van-e a családodban és/vagy ismerettségi körödben szektás?

Igen, van
Nem, nincs
Nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Volt-e már dolgod szektásokkal?
Volt-e már dolgod szektásokkal? Találkoztál-e már szektásokkal?
Csak azt az egyet jelöld be, amelyik eset akár többször is megtörtént!

Igen, az utcán találkoztam velük
Igen, a lakásomba bekopogtattak
Igen, már jártam is szektában
Nem, sosem találkoztam még ilyen emberekkel
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Vallás
Felmérés, hogy az oldalt megtekintők milyen vallásúak?
Te milyen vallású vagy, milyen felekezethez tartozol, milyen világnézeted van?

Római katolikus
Evangélikus
Protestáns
Baptista
Adventista
Pünkösdista
Iszlám
Távol-keleti vallású
Egyéb
Ateista
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Életkor
Felmérés, hogy az oldalt meglátogatók melyik korosztályba tartoznak.
Mennyi idős vagy?

18 év alatti
18-25 év közötti
25-35 év közötti
35-45 év közötti
45-55 év közötti
55-70 év közötti
70 év feletti
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Iskolai végzettség
Felmérés az oldalt meglátogatók iskolai végzettségét illetően.
Milyen iskolai végzettséged van?

8 osztály
Szakmunkásképző
Gimnáziumi érettségi
Szakközépiskolai érettségi
Technikus végzettség (érettségi utáni szakképzés)
Főiskolai
Egyetemi
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Foglalkozás
Felmérés, hogy az oldalt meglátogatók milyen területen dolgoznak
Mely területen dolgozol?

Műszaki (mérnök, technikus, szakmunkás)
Telekommunikáció, informatika
Egészségügy
Idegenforgalom, turizmus
Közigazgatás, pénzügy
Oktatás, kutatás
Nemzetvédelem , büntetésvégrehajtás
Kultúra, művészet
Diák
Nem dolgozik, nyugdíjas
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Politikai hovatartozás
A honlap politikailag semleges, csupán a látogatók politikai irányultságát
hivatott felmérni ez a szavazó box!

szélső jobb
jobb
métsékelten jobb
közép
politikailag semleges
mérsékelten bal
bal
szélső bal
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Katolikus egyház

Katolikus egyház

A katolikus egyház a kereszténység legnagyobb létszámú felekezete, a római pápa által irányított, a katolicizmus hittételei alapján álló egyház. A katolikus egyház ma 24 autonóm részegyházra oszlik (köztük a legnagyobb nyugati katolikus egyházra és a kisebb keleti részegyházakra), valamint hat különböző rítusra (szertartásrend) és még több liturgiára (miserend) tagolódik. A katolikus hívők közül legtöbben a nyugati, latin rítusú katolikus egyházat (a köznyelvben római katolikus egyház), és ezen belül a római liturgiát követik. 2004 végén 1 milliárd 98 millió volt a katolikusok száma az öt kontinensen. A világon minden 1000 emberből 17 van katolikusnak keresztelve.

Központja

A katolikus egyház központja, a római pápa székhelye az olasz főváros, Róma belvárosától közigazgatásilag elválasztott Vatikánállamban található. A világ legnagyobb méretű temploma a katolikus Szent Péter Bazilika, mely épületként az egyház egyik jelképévé vált az utóbbi időkben.

Vatikán

Vatikán (vagy Vatikánváros) a legkisebb független állam a világon terület és lakosság szempontjából is. Róma, Olaszország fővárosa veszi körül. A Vatikán a katolikus egyház központja (Apostoli Szentszék), és önálló világi állam is egyben. A Vatikán és az egész katolikus egyház fölött a pápa, mint abszolút tekintély uralkodik. A római püspököknek a 4. századtól meglévő birtokait 754 és 756 között Kis Pipin frank uralkodó bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létre Itália középső részén az Egyházi Állam, amely a mindenkori pápa világi hatalmának keretéül szolgált. A múlt század közepén területe még tengertől-tengerig ért mintegy 42 000 km²-nyi területen, és több mint 3 millió alattvalóra terjedt ki a pápa világi hatalma. Az egységért küzdő olasz hazafiak 1859-1860-ban az Egyházi Állam északi részét elfoglalták és Olaszországhoz csatolták. 1870-ben Rómára is kiterjesztették hatalmukat, és a mai Vatikán kivételével az egész várost beolvaszották az Olasz Királyságba, amelynek 1871-től Róma a fővárosa. A pápa nem ismerte el világi hatalmának csorbítását egészen az 1929-ben megkötött ún. lateráni szerződésig. Ekkor deklarálták, hogy a Vatikán Rómától és Olaszországtól független, jogilag önálló politikai képződmény, önálló városállam a mindenkori pápa mint államfő vezetésével.

Szent Péter Bazilika

A Szent Péter-bazilika a világ második legnagyobb keresztény temploma az elefántcsontparti Yamoussoukro Mária-temploma után. Befogadóképessége kb. 60000 fő. A bazilikát Szent Péter apostol sírjára építették. A katolikus egyház első számú szentélye, az ún. négy nagy bazilika (basilica maior) egyike. Ennek ellenére nem ez a templom Róma püspökének a székesegyháza, hanem a Lateráni Szent János-bazilika. A 14. század óta van a Szent Péter-bazilikának kitüntetettebb szerepe, amikor a pápa lakóhelye a lateráni palotából a Vatikánba tevődött át.

Adatok: A bazilika belső hosszúsága 211,5 méter, magassága 132,5 méter. Alapterülete kb. 15160 m², kb. 60 000 főt tud befogadni, ezzel a Szent Péter-bazilika a világ egyik legnagyobb belső terével rendelkezik.

Története: A bazilikát II. Gyula pápa építtette a 16. század elején, a lebontott régi római Szent Péter-bazilika helyére. Az alapkőletételre 1506. április 18-án került sor.

Régi római Szent Péter-bazilika

A régi római Szent Péter bazilikát (olaszul: San Pietro Vecchio) Nagy Konstantinus császár emeltette Szent Péter sírja fölé 330 körül. Az épületet az 5. század közepén fejezték be, és a 16. század elejéig állt, a mai Szent Péter-bazilika helyén. Az épület egy nagyobb, részben pogány temető fölött állt, a Néró-féle aréna közelében, melyben a hagyomány szerint i. sz. 67-68 táján Péter apostol mártírhalált halt. Mivel az apostol emlékét az apszis középpontjába akarták helyezni, ezért délen, a megmaradt alapok fölé egy dobogót építettek. A sírhely nyugati részén volt egy apszis melyhez keletre egy messzire kiugró kereszthajó és az öt részes hosszhajó (naosz) csatlakozott diadalívvel. Itt kapott helyet az oltárasztal illetve a papság és az éneklő kórus. Az apostol sírját spirál alakú szőlőkacsokkal körülvett oszlopok díszítették, a falakat pedig mozaikok. A bazilikális szerkezetű épület egyik fontos jellegzetessége volt, hogy a mellékhajók magasságához képest a főhajó erősen megemelt. A főhajó és a mellékhajók oszlopos árkádívekkel vannak elválasztva egymástól, ezek támasztják alá a főhajón található, vágott ablaknyílásokkal áttört falakat. A bazilika nyitott fagerendázatú így láthatóvá téve a fa fedélszéket. A szentmiseáldozat lebonyolítására az oltár szolgált, de fontos események zajlottak abejárat előtt is. Az előudvar, más néven átrium közepén keresztelőkút állt. A megkeresztelkedőknek és a bűneikért vezeklőknek a templom előcsarnokában (narthex vagy pronaosz) kellett várakozniuk. Az átriumhoz építették a harangtornyot is így az teljesen külön került a templomtól. Az ókeresztény templomok számos jellegzetessége megtalálható a régi római Szent Péter bazilikán. Míg a pogány szentély valamelyik isten számára épült, addig a keresztény bazilikák a különböző szertartásokon résztvevő tömegek jelenlétét vette számításba, éppen ezért hatalmas befogadóképességgel rendelkeztek. II. Gyula pápa a 16. század elején úgy határozott, hogy a korakeresztény építményt – amely mindaddig a kereszténység központja volt – egy radikálisan új épület kedvéért lebontatja. Az új alapkőletételre 1506. április 18-án került sor. A régi bazilikáról tervrajzok maradtak fenn.

Felépítése

A II. Vatikáni zsinat Lumen gentium című konstitúciójában a katolikusok számára megfogalmazott értelmezés szerint: „a katolikus egyház Isten népeként nem más, mint a hit titka, s a hívő emberek történelemben vándorló közössége, alapfeladata pedig az igehirdetés, az istentisztelet és a diakónia (A diakónia görög szó, eredeti jelentése szélesebb értelemben gondoskodást jelent – lelki és testi vonatkozásban egyaránt.)”.

A katolikus egyházban minden megkeresztelt ember az egyetemes (általános) papság tagja és egyformán örök életre van hivatva, csak a szerepek és a karizmák („kegyelmi ajándékok”) különbözőek. A katolikus egyházban megkülönböztetik a szolgáló papságot, azaz a klérust a világi hívektől (világi papságtól), azaz a laikusoktól. Ezt a felosztást Jézustól származtatják, aki kiválasztotta és felruházta a tizenkét apostolt különleges hatalommal: 1.) hogy egyháza tagjait vezessék; 2.) hogy nevében törvénykezzenek. 3.) Pétert a többiek fölé emelve megvetette a pápai szolgálat alapját. (A pápa egyik latin elnevezése: servus servorum Dei = Isten szolgáinak szolgája.)

Klérus

A klérus a katolikus egyházban a papi rend, ellentétben a keresztény néppel, a laikusokkal.
A klérus görög szó, magyarul sorsrészt jelent. A katolikus papi rend egyesek szerint onnan nyerte ezt a nevet, hogy Jézus elsőnek megválasztott tanítványa, Mátyás apostol sorsolás útján lett kiszemelve (Szent Ágoston szerint), mások szerint onnan, hogy a Levi zsidó törzs a Kánaán földjének elosztásánál nem nyert saját területrészt, hanem az egyházi tized és így „az Isten” jutott sorsrészéül. A klérus, amely felszentelés (ordinatio) által az egyház közvetlen szolgálatára és az egyházi hatalom gyakorlására van hivatva, alkotja a szoros értelemben vett papságot, míg a keresztség által az egyházba felvett laikusok csak a tágabb értelemben vett papsághoz tartoznak. A klérusnak, mint az egyházi hatalom gyakorlására különösen hivatott és feljogosított rendnek szoros megkülönböztetése a laikusoktól, az egyik lényeges különbség a katolicizmus és a protestantizmus között, amely utóbbi a hívek általános papságát vallja, és a papi rendet történetileg fejlődött, nem az őskeresztény egyházban gyökerező intézménynek tekinti. A papi rendbe való felvétel egyedüli módja a felszentelés, amely miként a keresztség, eltörölhetetlen jellegű. Ahogy a megkeresztelt személy nem keresztény hitre történő áttérés dacára nem szűnik meg keresztény lenni, úgy az egyszer pappá felszentelt többé laikus nem lehet. A tridenti zsinattól kezdve anatemával (egyházi átok) sújtották azokat, akik ezt tagadni merészelték.

Anatéma

Az anatéma a katolikus egyház által különösen a középkor folyamán alkalmazott egyházi átok. Az anatéma (görög: αναθεμα) a görög anatithémi igéből származik, amelynek a magyar jelentése „felteszek, felajánlok, félreteszek, visszavetek”, tehát az ami fel van ajánlva vagy az ami „vissza van vetve”. Az Ószövetségben az anatéma (héberül herem) először azt az Istennek ajánlott élettelen tárgyat vagy élőlényt, növényt, állatot jelentette, amelyet Isten tiszteletére okvetetlenül meg kellett semmisíteni. Később anatéma, herem volt az a büntetés, amely által valakit a bűnei miatt bizonyos időre kirekesztettek a választott nép közösségéből és összes vallási gyakorlatából. Az Újszövetségben az anatéma magyar fordítása „átkozott”, „méltatlan arra, hogy létezzék” (Római levél 9, 3. Levél a galatáknak 1, 8. 9. Első levél a korintusiaknak 12, 3; 16, 22). A katolikus egyházban elszakítást jelent Krisztustól és kiközösítést az egyházból. Főképp a hitbeli tanok, dogmák meghatározására van használatban, ilyen alakban: si quis dixerit ... anathema sit („aki ezt a téves tant állítja, legyen az egyházból kiközösítve”).

 

Területi felosztás

Az egyházmegye (püspökség, dioecesis) a püspök által vezetett egyházkormányzati egység. Több egyházmegye alkot egy egyháztartományt (érseki széket). Az egyházmegyék kisebb egységei a főesperességek, amik esperességekre tagolódnak tovább. A legkisebb területi egységek a plébániák, más néven egyházközségek.

Egyházmegye

Az egyházmegye (dioecesis) a püspök által vezetett egyházkormányzati egység (püspökség) a római katolikus, görög katolikus és ortodox egyházban. Több egyházmegye alkot egy egyháztartományt. A római katolikus egyházmegyék kisebb egységei a főesperességek, amik esperességekre tagolódnak tovább.

Magyarországon I. István hozta létre az első püspökségeket a vármegyerendszerrel párhuzamosan. Akkoriban több vármegye osztozott egy püspökség területén úgy, hogy a külső határaik egybeestek. Egy-egy vármegye területe alkotott egy – akkor esperességnek hívott – főesperességet. Később a vármegyék és az egyházmegyék-főesperességek határai már nem estek feltétlenül egybe. A püspökség kormányzata alá tartoznak a területén levő egyházi inteézmények, szervezetek, mindenekelőtt a plébániák.

Az evangélikus és református egyházban a püspöki és világi főgondnoki irányítás alatt álló egyházkerületek alkotórészei, tehát a katolikus főesperességek megfelői. Élükön a protestáns esperes és világi gondnok áll. Az unitáriusoknál egyházkör a hivatalos nevük.

Plébánia

A római katolikus egyházban a püspöki megyék egyes hitközségekre, plébániákra (parochia) vannak felosztva, s ezek élén állnak a plébánosok. Ezek a püspöktől nyert joghatóság és anyagi támogatás alapján végzik híveik iránt papi, pásztori és tanítói hivatalukat, amely teendők központja a plébániatemplom.

Korábban hazánkban a plébánosoknak a jövedelmei az alábbiakból származtak:

  • a plébániai földek; az 1836. VI. tc. szerint a legelő kihasítása alkalmával a plébánosi járandóságnak legalább egy egész telekre eső illetőséggel egyenlőnek kell lennie, amennyiben a plébános nagyobb mennyiséget nem bírna: a tagosítás alkalmával a plébánosoknak egy egész telek hasítandó ki;
  • a párbér;
  • a faizás v. failletmény a községi erdőből;
  • a hívek részéről szolgáltatandó kézi és igás munkák;
  • misealapítványok;
  • stóladíjak.

A jövedelemminimumot, amellyel a plébánosnak mindenképpen rendelkeznie kellett, kongruának nevezik; az esetleges hiányt vagy a vallásalapból vagy a kegyuraság részéről lenne pótolták.

A papi hierarchia

Az egyházi rend a katolikus hierarchiában három nagyobb rendre oszlik: püspökség (episcopatus), áldozó papság (presbyteriatus), szerpapság (diaconatus).

Püspökök

Katolikus felfogás szerint a mai püspökök az apostolok jog szerinti utódai, az apostolokra ruházott joghatósági és szentségi hatalom birtokosai. A katolikus egyház élén a legfőbb püspök, a pápa áll, mint „Krisztus misztikus testének” legfőbb tanítója és kormányzója. A püspökök közül választják a bíborosokat, akik pápaválasztó joggal rendelkeznek, a pápát segítik, őt tanáccsal ellátják. Az egyházmegyék élén álló püspökök a megyéspüspökök, a saját egyházmegyével nem rendelkező püspökök pedig a címzetes püspökök. A főegyházmegye a többi alárendelt egyházmegyével együtt alkotja az egyháztartományt vagy érseki széket. A főegyházmegye élén álló megyéspüspök az érsek, aki az adott egyháztartományhoz tartozó alárendelt (ún. suffraganeus) egyházmegyék megyéspüspökeinek elöljárója némely dologban. Ha egy országon belül több érsek is van, akkor ezek elöljárója a prímás. (Magyarországon ez mindig az esztergomi érsek.)

Bíboros

A bíboros az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja. A magyar kifejezés öltözetükre utal, ugyanis a bíborosok öltözetében a püspököknél megszokott lila helyett a piros, bíbor szín található. Ez pedig arra utal, hogy nekik akár vérük ontásával is védeniük kell Krisztus egyházát. Régebbi magyar szóval bíbornoknak nevezték őket. Más nyelvekben többnyire a latin cardinalis szóval illetik őket. Ez a kifejezés a latin cardo (ajtósarok) szóból származik. Arra utal, hogy az ajtó nélkülözhetetlen eleme, hiszen az nélküle nem tud kinyílni. A kardinális kifejezést ilyen értelemben a magyar nyelvben is használjuk: kardinális kérdés. A bíborosok hivatalos latin címe: Sanctae Romae Ecclesiae Cardinalis, aminek jelentése: A Római Szent Egyház Bíborosa.

Eredete

A mai intézmény a Római egyházmegye papjainak jelentősebb csoportjából alakult ki. A város 7 részében működő diakónusok, a főbb templomokat vezető papok, és a Róma környéki városok püspökei tanácsadó testületet alkottak a pápa mellett. Kizárólagos pápaválasztói joguk 1179-től van. Ettől kezdve kezdtek kinevezni Rómától távolabb élőket is erre a címre.

Magyar bíborosok

Bár az esztergomi érseki szék bíborosi széknek tekinthető, mégis az összes magyar bíborosnak csak kb. a fele volt esztergomi érsek. Az is előfordult már, hogy Magyarországnak nem egy, hanem kettő, vagy három bíborosa van. Az első magyar bíboros Báncsa István esztergomi érsek volt, aki 1252-ben nyerte el a bíbort. Jelenleg kettő magyar bíboros van: Paskai László nyugalmazott- és Erdő Péter (Dr. Erdő Péter római katolikus pap (szül. 1952. június 25., Budapesten). A Római Katolikus Egyház bíborosa, Magyarország prímása, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke.) jelenlegi esztergom-budapesti érsek.

Bíborosok ma

Minden bíborosnak, még ha nem is Rómában él, van egy közeli címtemploma, azonban ott a kormányzás területén nem illeti meg őket semmiféle jog. Bár vannak ajánlások a bíboros személyével kapcsolatban, mégis a bíborosokat a pápa szabadon nevezi ki, ezektől az előírásoktól el is térhet. Korábbi történelmi korszakokkal szemben bíboros ma csak papi személy lehet. Ha az illető még nem püspök, püspökké szentelik. Vannak ún. bíborosi székek, melyeknek püspökei, érsekei rendszerint bíborosi címet is kapnak, bár ez nem automatikus, ettől a pápa el is térhet. Magyarországon ilyen az esztergom-budapesti érseki szék. A bíborosok a címükkel járó jogokat és kötelességeket a kinevezés kihirdetése pillanatától gyakorolhatják. Vannak azonban ún. in pectore bíborosok, akiknek a nevét a pápa jónak látja titokban tartani. Ameddig ez a nevet nyilvánosságra nem hozzák, az illető nem viselheti címét. Ezt elsősorban akkor alkalmazzák, ha az illető olyan országban él, ahol veszélybe kerülne bíborosi kinevezése miatt. A bíborosok saját egyházmegyéjükön és Rómán kívül is ki vannak véve a megyéspüspök kormányzói hatalma alól. A világon bárhol gyóntathatnak, azt még a területileg illetékes megyéspüspök sem tilthatja meg nekik. A pápa ítélkezhet ügyeikben, a kihallgatások helyét ők választhatják meg. Saját címtemplomukba temetkezhetnek, annak homlokzatára címerüket elhelyezhetik. Jogosultak sajátos bíborosi öltözet viselésére, mely a következőkből áll: bíborvörös reverenda, mocétum, öv, birétum.

Érsek

Az érsek a katolikus egyházban az egyháztartomány élén álló megyéspüspök, aki az adott érseki székhez tartozó alárendelt (ún. suffraganeus) egyházmegyék megyéspüspökeinek elöljárója némely dologban. Saját egyházmegyéje a főegyházmegye, ami a többi alárendelt egyházmegyével együtt alkotja az egyháztartományt. Az angolszász országok és Svédország protestáns egyházaiban az érsek megnevezés egyfajta vezető püspökök jelent. Az ortodox egyházakban az érsek megfelelője a metropolita.

Magyarországon

Érseki címet viselnek Magyarországon Szent István korától az esztergomi és a kalocsai püspökök, 1803-tól az egri, 1993-tól pedig a veszprémi megyéspüspök. Az esztergomi érseki szék betöltője a hagyomány szerint viseli a Primas Hungariae (Magyarország Prímása) címet is.

Eredete

A szó a latin archiepiskopus szóból származik. Nem mindenben elöljárója az érsek az alárendelt megyéspüspököknek, mégis sajátos jogokat élvezett már a 4. század óta. Ilyenek például a püspökválasztás megerősítése, az adott tartomány látogatása és bizonyos fokú felügyelete, tartományi zsinat öszehívása, azok vezetése.

Ma már az érsek jogai szűkebbek:

  • felügyeleti joga van az alárendelt egyházmegyékben a hit és az egyházi fegyelem területén.
  • szükség esetén az egyházmegye élére kormányzót nevezhet ki.
  • kánoni látogatásokat (visitatio canonica) végezhet az egyháztartomány területén.
  • főpapi funkciókat végezhet az egyháztartomány minden templomában. A székesegyházakban csak az illetékes megyéspüspök hozzájárulásával.
  • kérheti és viselheti a báránybőrből készült érseki jelvényt az ún. palliumot.

Szent Ágoston szerint „értetek vagyok püspök és veletek vagyok keresztény”.

Papok

Az egyes egyházközségek élén a püspökök által felszentelt papok állnak. A papszentelés a hét szentség egyike. Az áldozópap (áldozár) vagy egyszerűen pap az egyházi rend második fokozatát felvett személy. 2004-ben közel 406 000 volt a katolikus papok száma a világban.

Áldozópap

Az egyházi rend második fokozata a püspök és a diakónus között. A görög preszbüterosz szóból származik. A preszbiter eredetileg vént jelent, a zsidó társadalom felső vezetése volt a vének tanácsa. A katolikus egyházban az egyházközségeket kezdetben a püspök vezette, aki mellett tanácsadóként voltak jelen a preszbiterek. Később, az egyház elterjedtével, és különösen, hogy a falvakban is megalakultak az egyházközségek, a püspök a preszbiterek közül küldött ki egyet-egyet, hogy vezessék az új egyházközséget. Így egyre nagyobb jelentősége lett az egyházi rend fokozatai között.

Ma a legtöbb egyházi személy áldozópap, ők adják az egyházközségek papságát mint plébánosok és káplánok. Természetesen vannak papok a püspök mellett az egyházmegye vezetésében, az egyházi intézmények élén, iskolákban, egyetemeken is.

Feladatuk a szentmise bemutatása, a szentségek, szentelmények kiszolgáltatása, hitoktatás, ha plébánosok, az egyházközség vezetése. A nyugati egyházban csak nőtlen embereket szentelnek áldozópappá (cölibátus), a keleti egyházban nőseket is. Öltözetük: reverenda (hosszú, fekete, végig gombos „köntös”), liturgiában pedig alba, nyakban viselt stóla és miseruha, vagy reverendán viselt karing és palást.

A pap kiszolgáltatja a szentségeket, bemutatja a szentmise-áldozatot, lelkipásztori teendőket végez, hirdeti az örömhírt és részt vesz az emberek mindennapi életében: segít, meghallgat és tanácsot ad. A papokon kívül ezen feladatok egy részét a diakónusok és a szerzetesek papi személyei is elláthatják.

A katolikus pap életében a küldetés és hivatás összetartozik. Jézus előbb is elhívja tanítványait, tanítja, felkészíti őket, aztán küldi vissza az emberek közé. A pap hivatást és a szentelésben arra is megbízatást kap, hogy vezetője és felelőse legyen a hívek közösségének, akit érdemes követni, aki inkább példát ad, mint utasítást, akinek tekintélyt az Istentől kapott kegyelem ad, amelyet az életével kell hitelesítenie a rábízottak előtt.

Hittételei

A II. Vatikáni zsinat egyházképének lényege a kommúnió (communio, vagyis „közösség”). E kulcsfogalom jelentésrétegei nyolc pontban foglalhatóak össze:

  • A zsinati szóhasználatban a kommunió elsősorban a Szentháromsággal való közösséget, egyesülést jelöli. Az Atya isteni életében részesít Krisztus által, akihez a Szentlélek tesz hasonlóvá bennünket.
  • A kommunió „részesedést” (görög koinonía) jelent abban az értelemben, hogy részesedünk az üdvösség javaiban: azaz Isten igéjében, a megigazult életben és a szentségekben, különösen az Eucharisztiában (Oltáriszentségben).
  • Az Eucharisztia vétele és a Szentlélek építik fel „Krisztus testét”, létrehozva az összes hívő közösségét, a communio fideliumot.
  • A kommunió látható gondozója a helyi, eucharisztikus közösségben a püspök, akinek vezetésével történik az Eucharisztia ünneplése. A püspök ugyanakkor a részegyházat (püspökséget) belekapcsolja az egyetemes Egyház közösségébe azon oknál fogva, hogy ő maga a felszentelésével részévé válik a püspöki kollégiumnak (püspöki kar). Így hivatalát csak a püspöki kollégium fejével, a pápával és a kollégium többi tagjával való hierarchikus kommunióban gyakorolhatja. A pap hasonló módon, csak püspökével és a püspöki kar többi tagjával egységben, hierarchikus kommunióban (communio hierarchica) végezheti szolgálatát.
  • Az előbbihez hasonló értelemben az egyetemes egyház (ecclesia universalis) és a részegyházak (ecclesiae particulares) viszonyára is alkalmazható a kommunió fogalma.
  • A „szentek közössége” (communio sanctorum) nemcsak a földön élő hívőket, hanem a „mennyei Egyházzal” való közösséget is magában foglalja.
  • Ökumenizmus. A katolikus Egyháznak a nem katolikus keresztényekkel, egyházakkal és egyházi közösségekkel való kapcsolatában a kommunió különbözô fokozatai valósulnak meg. Az ökumenikus párbeszéd végső célja a teljes és látható communio eucharistica.
  • Az Egyház - amennyiben a „Szentháromság Egy Istennel” történő bensőséges egyesülésnek a szentsége az üdvösség javaiból való közös részesedés által az Egyház tagjai között sajátos kommuniót hoz létre - a népek és minden ember egysége, kommuniója számára „jel és eszköz”.

Szokások

  • Köszöntés: a latin rítusú katolikus egyházban „Laudetur Iesus Christus!” (Dicsértessék a Jézus Krisztus!) Válasz rá: „In aeternum, Amen.” (Mindörökké, ámen.) Nyugat-Európában ma már ritkán használják.
  • Egyházi év felépítése a katolikus egyházban: Advent - Karácsonyi idő - Évközi idő - Nagyböjt - Húsvét (lezárása: Pünkösd) - Évközi idő.
    Az egyházi év kezdete: advent első vasárnapján (ez általában december első vasárnapja).

Karácsony

A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja december 25-e. A keresztény hit szerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás, aki megváltja az emberiséget a bűntől. Elterjedt szokás karácsonykor a rokonok és ismerősök megajándékozása; ennek következtében a keresztény többségű országokban a gazdaságilag legjelentősebb ünnep és fokozatosan szekuláris színezetet ölt, a „fogyasztás ünnepévé” válik. Bár a helyi tradíciók még mindig élnek, az ünnep karakterét a média révén egyre inkább az amererikai szokások határozzák meg.

Etimológiája

A magyar karácsony szót a hivatalos nyelvészet a szláv korcun (átlépő) szóból származtatja; s e szó arra utal, hogy amikor a Nap a téli napfordulót átlépi, újból hosszabbodni kezdenek a nappalok. (Egyes elképzelések szerint egy olyan időszámításból ered, ahol a téli napforduló volt az új év kezdete; a karácsony eszerint az új évbe való átlépést jelentette.) Magyarországon a 13. században már a mai, keresztény értelmében használták.

Időpontja

A kutatók többsége egyetért abban, hogy december 25-e nem Jézus születésének időpontja. (Vitatott, hogy Jézus létezett-e, és ha igen, Jézus figurája milyen mértékben hasonlít a valódi Jézushoz; a kérdésről bővebben a Jézus történelmisége cikk ír.) A korai keresztények nem ünnepelték Jézus születését, és nem is próbálták meghatározni az időpontját; az ünneplés legkorábbi ismert példája Egyiptom, ahol Jézus születését tavaszra tették. Számtalan más időpont is használatos volt. Később az alexandriai egyházban január 6., máshol december 25. vált elterjedtté. A 4. században sok vallási vezető törekedett a dátum egységesítésére; végül I. Gyula pápa 350-ben december 25-ét nyilvánította a Megváltó születésnapjává. Az örmény és a kopt egyházak kivételével - melyek hívei ma is január 6-át ünneplik - a többi egyház elfogadta Gyula pápa döntését.

Az időpont eredetéről számos teória van; egyikük sem általánosan elfogadott.

  • A téli napforduló környéke a legtöbb vallásban és kultúrában fontos időpont volt. Kezdetben a Nap vagy a természet újjászületésének ünnepe volt; később erre az időpontra esett Ozirisz, Jupiter, Plutusz és Nimród ünnepe, a germán Yule és a római Szaturnália. A keresztény ünnep magába olvasztotta a korábbi pogány ünnepeket (erre még ma is számos népszokás emlékeztet); egyes elképzelések szerint az időpontot is átvette.
  • Különösen fontos ilyen szempontból a mithraizmus, ami sokáig a kereszténység fő vetélytársa volt. Mithrászt a Nappal hozták kapcsolatba, és születését december 25-én ünnepelték; egyes feltételezések szerint Jézus figuráját jelenős részben róla mintázták.
  • Más feltételezések szerint a korabeli keresztények Jézus születését Nagypéntek időpontjából próbálták kiszámítani, arra alapozva, hogy az ótestamentumi próféták halála a zsidó vallás szerint rendszerint az év ugyanazon napjára esett, mint születésük vagy fogantatásuk. Jézus halálának időpontja nem szerepel az evangéliumokban; amikor megpróbálták kiszámítani, március 25-re vagy április 6-ra jutottak. Ezt az időpontot Jézus fogantatásával azonosították, és kilenc hónapot hozzáadva december 25-öt, illetve január 6-ot kaptak.
  • A hagyomány szerint Jézus a Hanuka idején született, ami a héber naptár szerint kiszlév 25-től tévét 2-ig vagy 3-ig tart. Kiszlévet általában decemberrel azonosították. Azonban ha elfogadjuk Jézus születésére a legvalószínűbbnek tartott i.e. 5 dátumot, akkor kiszlév 25 november 25-re esik.
  • Egyes keresztények úgy hitték, hogy Gábriel angyal megjelenése Zakariás előtt, amikor közölte vele, hogy Keresztelő Szent János apja lesz, Jom Kippur idejére esett. Ez azon a(z evangéliumban nem szereplő) hiten alapult, hogy Zakariás főpap volt, és az angyal akkor jelent meg neki, amikor a Szentek Szentjébe ment (a jeruzsálemi Szentély ezen termébe csak a főpap és csak évente egyszer, Jom Kippur alkalmával léphetett be). Eszerint János fogantatása valamikor szeptember végén, és a születése június végén történhetett (a hagyomány a dátumot június 24-re teszi). Az evangéliumok szerint az angyal három hónappal János fogantatása előtt jelent meg Szűz Máriának (a hagyomány szerint március 25-én). Innen kilenc hónapot számolva december 25 adódik. 

Ökumenizmus

Az ökumenizmusról szóló Unitatis redintegratio kezdetű dekrétum az egyházak vagy az egyetlen egyház kérdésében más dokumentumokkal összhangban rendkívül következetes, amikor kijelenti, hogy az üdvösség eszközei hiánytalanul a katolikus egyházban állnak fenn. Annak pontosítására, hogy a megszentelésnek és az igazságnak a katolicizmuson kívül is megtalálható sok eleme miképpen kapcsolódik magához az egyetlen egyházhoz, a Hittani Kongregáció Dominus Iesus kezdetű nyilatkozata válaszolt 2000-ben.

Magyar Katolikus Egyház

Története

381-ben az aquileiai zsinat elismert Pannóniában működő érsekségeket. 1001-től I. István király több érsekséget és püspökséget szervez az országban (Esztergom, Pécs, Kalocsa).
Querfurti Brunó (más néven: Bonifác) német szerzetes 1003 után több hittérítő utat tesz Magyarországon.
1020 körül indul el az egyházi oktatás.
1046-ban tör ki a Vata-féle pogány lázadás, mely során Gellért püspök vértanú halált hal (1046.09.25.).
1055-ben I. András királyunk Tihanyban bencés monostort alapít, melynek alapító oklevele az első magyar nyelvemlékünk.
1080-ban felavatják a magyar egyház első szentjeit, köztük I. István, Magyarország államalapító és egyházszervezõ királyát.
1092-ben A magyar egyház I. (Szent) László király elnöklete alatt zsinatot tart Szabolcson.
1116 előtt kiadják Kálmán király ún. II. törvényét, mely a zsidók és a keresztények közötti kapcsolatok kérdéseit rendezi.
1279-ben Fülöp pápai legátus kihirdeti a budai zsinatnak a magyar egyház belsõ életét szabályozó végzéseit, és kiközösíti IV. (Kun) László királyt, az országra interdiktum-ot (kiátkozást) hirdet. A királlyal később kibékül.
Egy 1356-os pápai levél Nagy Lajos királyt "Krisztus védőpajzsának, az Úr athlétájának" nevezte a Pápai Állam katonai támogatása elismeréseként.
1378-ban az egyházszakadás során Magyarországon a "törvényes" római pápát ismerték el és támogatták.
1403-ban azonban Zsigmond király hatalmi harcok következtében nem ismerte el a pápák hatalmát, és kiadta a az ún. királyi tetszvényjogot tartalmazó rendeletét.
1561-től kezdte el nyilvánosan terjeszteni tanait a Református Egyház Debrecenben, melyre a katolikus ellenreformáció volt a válasz. 1671-1681 között perekkel kényszerítették a protestáns lelkészeket áttérésre, többeket gályarabságra ítéltek. II. József által 1781-ben kiadott "Türelmi rendelet" engedélyezte 100 év után más vallások gyakorlását is - majd 1848-ban a XX. törvénycikk kimondta, hogy Magyarországon nincs uralkodó vallás. Elindul a szekularizáció
1848 márciusában a katolikus egyház több évszázados jussa, a tized megszűnik
1945-ben az egyház földjeit államosítják. 1948 végén letartóztatják Mindszenty József bíborost, 1956-ban szabadították ki.
1950 augusztus 30-án a püspöki kar a kormánnyal a Vatikán hozzájárulása nélkül kötött megállapodásban elismeri a kommunista Magyarország államrendjét és kötelezi magát, hogy nem engedi meg "a hívők vallásos érzületének és a katolikus egyháznak államellenes politikai célokra" való felhasználását.
1950-ben feloszlatják a szerzetesrendek java részét, a rendek 1989-ben éledhetnek fel újra.
1951-ben a püspöki kar leteszi az esküt az 1949-es alkotmányra, elfogadja, hogy a főpapokat csak az Elnöki Tanács hozzájárulásával lehet kinevezni és kinyilvánítja, hogy helyesli a békepapi mozgalmat.
1969-ben vezették be a mai liturgiát a katolikus egyházban, amely az évet ABC évre osztotta fel a vasárnapok olvasmányai szerint. A liturgia a magyar nyelvet használja azóta.
1990-ben az azévi IV. törvény rendezi az egyházak megalakulási szabályait. (2005-re közel 150 egyház)
1990. február 6-án Paskai László bíboros és Németh Miklós kormányfő közös nyilatkozatban érvénytelenítik az 1950-ben kötött megállapodást.
1997-ben kötött ú.n. vatikáni szerződés előjogokat biztosít
2005 nyilvánoságra kerülnek olyan listák, melyek - azok (sokszor névtelen) közreadói szerint a kommunista besúgórendszert kiszolgáló egyházi vezetők neveit is tartalmazzák. E listákkal komoly hitelességi aggályokat fogalmaznak meg, viszont a hiteles listák kiadását a Magyar Katolikus Egyház és a vele bizonyos azonosságot vállaló politikai erők minden eszközzel igyekeznek megakadályozni. (Megjegyzés: a katolikus egyház jogrendje értelmében azon felszentelt papok, szerzetesek és szerzetesnővérek, akik egy politikai szervezet, vagy más ideológia elkötelezettjeivé válnak, automatikusan egyházi kiközösítés alá esnek; hasonlóképpen a pedofília vagy szentségtörés vádjában a Vatikán által elítélt papok, szerzetesek.)

Egyházmegyéi napjainkban

  • Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye (Bosák Nándor megyéspüspök)
  • Egri Főegyházmegye (Dr. Seregély István érsek, megyéspüspök)
  • Esztergom-Budapesti Főegyházmegye (Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek)
  • Győri Egyházmegye (Dr. Pápai Lajos megyéspüspök)
  • Hajdúdorogi Egyházmegye (Dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök)
  • Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegye (Bábel Balázs érsek, megyéspüspök)
  • Kaposvári Egyházmegye (Balás Béla megyéspüspök)
  • Pécsi Egyházmegye (Mayer Mihály megyéspüspök)
  • Szeged-Csanádi Egyházmegye (Gyulay Endre megyéspüspök)
  • Székesfehérvári Egyházmegye (Spányi Antal megyéspüspök)
  • Szombathelyi Egyházmegye (Dr. Konkoly István megyéspüspök)
  • Váci Egyházmegye (Dr. Beer Miklós megyéspüspök)
  • Veszprémi Főegyházmegye (Dr. Márfi Gyula érsek, megyéspüspök)
  • Pannonhalmi „exempt” bencés egyházmegye/Pannonhalmi "nullius" Főapátság (vagyis az érseki joghatóság alól kivett és közvetlenül a Vatikán alá tartozó egyházmegye) (Dr. Várszegi Asztrik főapát-püspök)
  • Tábori Püspökség (Dr. Szabó Tamás püspök)

Egyházi adó

Napjainkban Magyarországon az egyházi adó az egyház általános elvárása szerint a felajánlható 1%-on túl az éves adó 1%-a. De az éves jövedelem ilyetén való „bevallása” (pl. a németországi katolikus egyházzal ellentétben) önkéntes. Az egyházi adó jelképes is lehet (akár évente családonként 500 Ft is, egyes szegények esetében).

A katolikus egyház ökumenizmusa

A történelmi keretek megváltozásával a középkorban a katolikus egyház világi, társadalmi, politikai és intézményes oldala került az érdeklődés középpontjába. Az egyház egyre többet foglalkozott önmagával; ennek nyomán alakult ki az a jogi szempontú, hierarchiaközpontú egyháztan, amely nemcsak kivívta, de évszázadokra örökül is hagyta számos keresztény közösség ellenszenvét.

Az egyház önértelmezését az újkor kezdetén a katolikus-protestáns hitvita határozta meg, apologetikus éllel vetve fel a kérdést: melyik az igazi egyház. Ekkor került sor a Tridentinumra, másképpen Trentói vagy Trienti zsinatra. Erről Yves Congar kiemeli, hogy különösen érdekes módon nem foglalkozott egyháztani kérdésekkel.

A Tridentinum utáni években fellépő Bellarmin Szent Róbert vitairataiban az egyház látható, hierarchikus és monarchikus vezetésre épülő valóság, s az Istennel való személyes, egyéni találkozás és a szigorúan „egyházias” hit egységet alkot. A bellarmini ekkléziológia tehát újfajta individualizmussal ötvözve kilépett a középkor rendszeréből. De ez már nem volt elegendő; az egy folyamat hírnökeként rövidesen megszülető descartes-i ismeretelmélet, a szubjektív bizonyosság sürgető igénnyel lépett fel, mintegy 300 évre szinte kizárólag a felekezetek és ideológiák közti merev vitára kényszerítve a katolikus egyházat.

Az egyháziasság és az antimodernizmus szinte ekvivalens fogalmakká lettek. A XIX. század klasszikusan a pápai tekintéllyel gyakorlatilag azonosított, Rómának elkötelezett centralista katolicizmus restaurációs időszaka lett, hitvédelemmel a középpontban. Az 1850 és 1950 között uralkodó ultramontán egyháztan doktrínája szerint az egyház societas perfecta (azaz tökéletes, független „befejezett” társaság) ez az önértelmezés valójában azt célozta, hogy az állammal szemben biztosítsa az egyház szabadságát és függetlenségét. Wiedenhofer professzor frappáns összefoglalásában a pápaság „a nyugati egyháztan és a racionalizmussal párosult, az újkorral szembeszegülő hitvédelem alapján, s az állam központosított szerveződési formájának mintájához való ragaszkodás következtében erre az egyházképre hivatkozva gyakorlatilag mereven elzárkózott az újkori kultúrától és társadalomtól, és az újkor előtti életformákat igyekezett felújítani; befelé pedig, a tekintély és a hierarchia újkorellenes hangsúlyozásával, az Egyházon belül szakadás következett be (a világiak elsősorban a klerikusok eszközei és alárendeltjei); a szervezeti felépítés tekintetében pedig az Egyháznak olyan ultramontanista és központosított uniformizálása kezdődött el a római egyházfegyelem és liturgia révén, hogy a katolikus Egyház kívülről nézve már nem is látszott másnak, mint egyetlen pápai egyházmegyének alárendelt püspöki körzetekkel... A közép- és újkor e jogászkodó egyháztana az 1870-es I. Vatikáni zsinaton egyházi jóváhagyást nyert a pápai hatalomról szóló Pastor aeternus című határozatban.” Ennek lényege: a katolikus egyház tökéletes módon birtokolja Krisztus létének minden gazdagságát, a depositum fidei teljességét és az üdvösség minden eszközét.

E definíció értelmében belátható, hogy az autokefál keleti egyházak miért érezték joggal, hogy az I. Vatikáni zsinat határozatai pusztán történelmi események és erők eredői. Szerintük mindössze a világi hatalomból fakadó primátus-felfogás szankcionálódott. Tragikus tény, hogy az I. Vaticanum ügyrendje úgy alakult, hogy az figyelmét az Egyház testületének fejére irányította, s a fej szempontjából nézte a testet.

De a megindult folyamat nem ált meg: az egyház értelmezésének teológiai megújítására a katolikus egyházon belül is egyre többen tettek kísérletet, mozgalmak alakultak, feszegetve a hierarchikus öntudat és a cselekvési jogkör szabta határokat. A II. világ-, majd a hidegháború okozta sokk a kereszténységben spontán ökumenikus törekvést váltott ki, és követelte a világhoz való új viszonyulást. Ekkor került sor a II. Vatikáni zsinatra, amelynek Lumen gentium című konstitúciójában az Egyház új belső értelmezést kapott: Isten népe-ként nem más, mint a hit titka, s a hívő emberek történelemben vándorló közössége, alapfeladata pedig az igehirdetés, az istentisztelet és a diakónia.

A Decretum de oecumenismo határozat, amely a Szentlélek kegyelmének kiáradásaként, az eddig (katolikus részről mondhatni) elhanyagolt pneumatikus dimenzió erősítéseként említi az ökumenikus mozgalmat, hangsúlyozottan kiemeli, hogy csak egy Egyház van. Eszerint Jézus egyházalapítói szándékának hármas bizonyítása van: a tizenkettő kiválasztása, Péter személyének kiemelése és az eucharisztia ünneplésének elrendelése. Ezt az alapjában véve statikus megállapítást 1985-ben, Bolognában a Nemzetközi Teológiai Bizottság Jézus egész üdvözítői művében helyezi el, szélesebb perspektívában láttatva az egyház kialakulását. Az egyházak vagy az egyetlen egyház kérdésében a határozat más dokumentumokkal összhangban rendkívül következetes, amikor kijelenti, hogy az üdvösség eszközei hiánytalanul a katolikus egyházban állnak fenn. Ez a megfogalmazás azért nem kizáró értelmű, mert részben feltételezi, hogy a megszentelés és az igazság sok eleme megtalálható (subsistit in) határain kívül is, vagyis azon többi, akár ortodox, akár protestáns egyházi közösségekben, amelyek még nincsenek teljes közösségben a katolikus egyházzal.

Az 1995-ös Ut unum sint enciklika összhangban az Unitatis redintegratio-val, más egyházakban és egyházi közösségekben meglévő kiemelkedően értékes elemekről kijelenti, hogy ezek mind Krisztustól valók, hozzá vezetnek, és Krisztus egyetlen egyházához tartoznak. Annak pontosítására, hogy az egyházon kívül is megtalálható megszentelés és az igazság sok eleme miképpen kapcsolódik magához az egyetlen Egyházhoz, a Dominus Iesus nyilatkozat válaszolt 2000-ben. „Ellenkezik – jegyzi meg Leonardo Boff tanulmányában – a zsinati szöveg hiteles jelentésével azok értelmezése, akik a subsistit in formulából azt a tételt vezették le, hogy Krisztus egyetlen egyháza a nem katolikus egyházakban és egyházi közösségekben is létezhet. Ezzel szemben a zsinat azért választotta a subsistit szót, hogy rávilágítson: az igaz Egyháznak egyetlen léte (szubszisztenciája) van, míg látható határain kívül csupán az Egyház elemei léteznek, melyek (mivel magának az Egyháznak elemei) a katolikus Egyház felé irányulnak és vezetnek.” Ezek az elemek II. János Pál pápa szavai szerint az egység után kiáltanak, mert csak itt találhatják meg teljességüket. Ez az egység azonban, vagyis az Isten által akart egy egyház, nem egyszerűen a szétszórt értékek összegyűjtése révén valósul meg.


A Magyar Katolikus Egyház több felsőoktatási intézménnyel is rendelkezik:

Egri Hittudományi Főiskola: teológiai és katekéta-lelkipásztori munkatárs diploma szerezhető. Hivatalos oldal: www.eghf.hu

Esztergomi Hittudományi Főiskola: teológiai diploma szerezhető. Hivatalos oldal: www.ehf.hu

Győri Hittudományi Főiskola: teológiai és katekéta-lelkipásztori munkatárs diploma szerezhető. Hivatalos oldal: www.gyhf.hu

Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola: teológiai és katekéta-lelkipásztori munkatárs diploma szerezhető. Hivatalos oldal: www.pphf.hu

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (Budapest): teológiai, katekéta-lelkipásztori munkatárs és hittanár-nevelő diploma szerezhető. Hivatalos oldal: www.sapientia.hu

Szegedi Hittudományi Főiskola: teológiai és katekéta-lelkipásztori munkatárs diploma szerezhető. Hivatalos oldal: www.theol.u-szeged.hu

Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola (Esztergom): többféle pedagógiai és társadalomtudományi diploma szerezhető. Hivatalos oldal: www.vjrktf.hu

Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola: teológiai, katekéta-lelkipásztori munkatárs, hitoktató (ez a szak Kaposváron indul), hittanár-nevelő és szociális munka diploma szerezhető. Hivatalos oldal: www.vhf.hu

Pázmány Péter Katolikus Egyetem (Budapest): különféle bölcsész, hittudományi, informatikai és jogi diploma szerezhető. Hivatalos oldal: www.ppke.hu

Apor Vilmos Katolikus Főiskola (Vác): többféle pedagógiai, valamint katekéta-lelkipásztori munkatárs ás hittanár-nevelő diploma szerezhető. Hivatalos oldal: www.avkf.hu

Pannonhalmi Szent Gellért Főiskola

Ferences Hittudományi Főiskola (Budapest)

Piarista Hittudományi Főiskola (Budapest)

Szent Bernát Hittudományi Főiskola (Zirc)


A Görög Katolikus Egyház hazánkban egy felsőoktatási inntézménnyel rendelkezik:

Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (Nyíregyháza): teológiai és katekéta-lelkipásztori munkatárs diploma szerezhető. Hivatalos oldal: www.atanaz.hu


Linkek

A Vatikán hivatalos oldala: www.vatican.va

A Magyar Katolikus Egyház hivatalos honlapja: www.uj.katolikus.hu

Katolikus hitvédelem oldala: www.depositum.hu

 

Alicia Vikander - A legbiztosabb magyar forrásod az Oscar-díjas színésznõrõl! Képek, cikkek, hírek, minden egy helyen!    *****    -----Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!----    *****    Nem lehet saját lovad? Nevelj virtuálisan ITT! Nevelj, versenyezz, licitálj szebbnél szebb lovakra!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG -A LEGINFORMÁLTABB ÉS LEGTARTALMASABB MAGYAR HONLAP AZ ÉNEKESNÕRÕL - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! Azaz... Hol a sapkája??? Ó jaj! Most mi lesz? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Ha te is szereted az Arrow sikersorozat elbûvölõ házaspárját látogass el az ország egyetlen Olicity rajongói oldalára!    *****    Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony    *****    VIDEOJÁTÉK HONLAP! Retro játékoktól, a legújabbakig! Friss újdonság: Call of Duty: WWII és WoW: Battle for Azeroth!    *****    Kapható a VÖRÖS HÓ címû regény. Kaland és rejtély az örök fagy birodalmában. VÖRÖS HÓ. Részletek a weboldalon!    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! De hova lett a sapkája??? Ó jaj! Elmarad a Mikulás-nap??? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Legfrissebb videojátékok, fõleg Warcraft és FPS játék hírek! Blog, Airsoft, Tech! Kattints ide!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Hová bújnak a virágmanók, ha elered az õszi esõ? Nem találjátok ki? Nyuszi mama majd elárulja! Gyertek a Mesetárba!    *****    Nálam nincsenek AKCIÓK, minden elemzés BECSÜLET KASSZÁS, az oktatás pedig INGYENES! Keress oldalamon!    *****    Bavaria 42 2018ban is várunk szeretettel mindenkit egy felejthetetlen tengeri vitorlás túrára! Vitorlás tudás nem szükséges!! Bavaria 42    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - HA ELSÕKÉZBÕL SZERETNÉL INFORMÁLÓDNI, AKKOR ITT A HELYED - LEGFRISEBB HÍREK, KÉPEK, CIKKEK!    *****    Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints