Hivatásos vallástudóssá is válhat az ember, ha akar. Több felsőoktatási intézményben is lehet vallástudományt hallgatni.
Még egykoron a bölcsészettudományokat osztatlan képzésben, hivatalosan a nevükön meghirdetve lehetett hallgatni, mint pl filozófia, etika, esztétika, vallástudomány, stb.
A Bolognai folyamat miatt már a következőféleképpen van meghirdetve a bölcsész tudomány: szabad bölcsészet. Csak erre a szakra tud az érdeklődő jelentkezni, és majd ezen a képzésen belül tud szakosodni. Hogy egy adott intézmény milyen szakosodást indít, azt az intézmény választja meg.
A 2006-os évben az alábbi egyetemeken (és karokon) indult olyan szabad bölcsész képzés, ahol lehetett vallástudományra szakosodni: Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar (csak nappali képzésben), Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar - Budapest (csak nappali képzésben), Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (nappali és levelező tagozaton), Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar (csak nappali képzésben), Berzsenyi Dániel Főiskola Bölcsészettudományi Főiskolai Kar - Szombathely (csak nappali képzésben), Zsigmond Király Főiskola - Budapest (nappali és levelező tagozaton).
2006. december 15-én derül ki, hogy a következő tanévre is hol és milyen tagozaton hirdetnek meg olyan szabad bölcsész képzést, ahol lehet vallástudományra szakosodni. Forrás: OFIK.
Ó, ha újra kezdhetném...
Kedvcsinálónak leközlöm az Apor Vilmos Katolikus Főiskola vallástudomány szakos bölcsészképzésének tantárgylistáját (sajnos a főiskola idénre - 2006 - nem hirdette meg ezt a szakot), hogy kb. milyen tárgyakat lehet a vallástudomány szakon hallgatni:
ANYANYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ALAPOK: INFORMATIKA NYELVELMÉLET NYELVTÖRTÉNET RETORIKA ANYANYELVI KULTÚRA
FILOZÓFIATÖRTÉNET: ÓKOR KÖZÉPKOR ÚJKOR LEGÚJABBKOR AZ ETIKAI GONDOLKODÁS TÖRTÉNETE
INTRODUCTIO: A VALLÁSTUDOMÁNY ALAPJAI1 A VALLÁSTUDOMÁNY ALAPJAI2 BEVEZETÉS A VALLÁSSZOCIOLÓGIÁBA BIBLIAI TUDOMÁNYOK VALLÁSPSZICHOLÓGIA NÉPI VALLÁS PROSZEMINÁRIUM: TUDOMÁNYOS MUNKA TECHNIKÁJA
VALLÁSTÖRTÉNET I.: ZSIDÓSÁG KERESZTÉNYSÉG ISZLÁM TÁVOLKELETI VALLÁSOK
VALLÁSTÖRTÉNET II.: MEZOPOTÁMIAI VALLÁS EGYIPTOMI VALLÁS GÖRÖG VALLÁS RÓMAI VALLÁS
VALLÁSTÖRTÉNET III.: VALLÁS ÉS TUDOMÁNY VALLÁS ÉS POLITIKA VALLÁSOK SZEKTÁK IRÁNYZATOK
NYELVEK: GÖRÖG1 GÖRÖG2 GÖRÖG3 GÖRÖG4 KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ NYELV (héber, latin, szír, kopt, etiop)1 KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ NYELV (héber, latin, szír, kopt, etiop)2 KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ NYELV (héber, latin, szír, kopt, etiop)3 KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ NYELV (héber, latin, szír, kopt, etiop)4
A HELLENISZTIKUS ÉS KÉSŐANTIK VALLÁSTÖRTÉNET SZAKIRÁNY:
HELLENIZMUS: A HELLENISZTIKUS KOR TÖRTÉNETE A HELLENIZMUS KULTÚRTÖRTÉNETE VALLÁSI SZINKRETIZMUS HELLENISZTIKUS FILOZÓFIA HELLENISZTIKUS KÖZPONTOK
ZSIDÓSÁG: A HELLENIZÁLT ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE ZSIDÓ IRODALOMTÖRTÉNET1 (hellenizált zsidó irodalom: LXX, Philon Josephus) ZSIDÓ IRODALOMTÖRTÉNET2 (intertesztamentális zsidó irodalom) ZSIDÓ IRODALOMTÖRTÉNET3 (rabbinikus irodalom) ZSIDÓ IRODALOMTÖRTÉNET4 (a zsidó misztika kezdetei)
KERESZTÉNYSÉG: A KORI KERESZTÉNYSÉG TÖRTÉNETE KERESZTÉNY ESZMETÖRTÉNET PATRISZTIKA BIBLIAI EXEGÉZIS KERESZTÉNYSÉG MŰVÉSZETÉNEK TÖRTÉNETE SZERZETESSÉG TÖRTÉNETE
KELETI KERESZTÉNYSÉG: KOPT KERESZTÉNYSÉG SZÍR ÉS ETIÓP KERESZTÉNYSÉG BIZÁNCI KERESZTÉNYSÉG
GNÓZIS: GNOSZTIKUS FORRÁSOK A GNÓZIS ELMÉLETE MANICHEIZMUS A GNÓZIS TOVÁBBÉLÉSE
VITAIRODALOM: KERESZTÉNYSÉG ÉS POGÁNYSÁG ZSIDÓSÁG ÉS KERESZTÉNYSÉG KERESZTÉNYSÉG ÉS GNÓZIS ERETNEKSÉG ÉS ORTODOXIA
MITOLÓGIA: TEOGÓNIA KOZMOGÓNIA AZ EMBER A MINDENSÉGBEN ESZKATOLÓGIA SZAKMAI GYAKORLAT (Bejegyzett vallási közösség körében végzett munka)
Kovács Zoltán 2006. október
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hittanár egyetemi szakján külön tantárgyat képez a szekták tanulmányozása, elemzése. A tantárgy ismertetését és tematikáját itt meg lehet nézni: http://kateketa.avkf.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=59&Itemid=39
Kovács Zoltán 2007. augusztus |