Protestantizmus
A protestantizmus (latin eredetű szó) mint gyűjtőnév alatt a keresztény egyházak azon egyik fő ágát szokták érteni,amely a reformáció következtében a 16. században a római katolikus egyháztól különvált.
A név eredete
A protestantizmus név onnan ered, hogy midőn az 1529. évi speyeri birodalmi gyűlésen a reformáció híveire hátrányos határozatot hoztak, amely szerint azok a rendek, amelyek addig a wormsi határozatot megtartották, azok ezentúl is tartsák meg, amelyek pedig nem tartották meg, azok minden további újítással hagyjanak fel és a misetartást engedjék meg. E határozat ellen a szász választó öt másik fejedelemmel és 14 birodalmi várossal együtt ünnepélyesen tiltakozott, protestált és ezen protestációban ügyüket a császár, az összehívandó egyetemes vagy német zsinat és minden részrehajlástól mentes keresztény biró elé fellebbezték.
A fogalom bővülése
Később a protestantizmus név alá befoglalták mindazokat, akik a reformáció alaki és anyagi elveit elfogadták, vagyis akik elfogadták egyfelől azon nézetet, hogy a keresztény vallásnak egyedüli alapja a minden emberi tételtől és tekintélytől függetlenül magyarázandó szentirás, másfelől a hit által való megigazulás tanát, vagyis azon nézetet, hogy az üdv minden papi közvetítés s minden érdemünk nélkül, ingyen, Isten kegyelméből adatik. Az egyes hitcikkeknek, különösen az úrvacsorára és az eleve elrendelésre vonatkozóknak, különbözőképen való magyarázása folytán a protestáns egyház már a 16. században külön lutheránus és külön református vagy kálvinista egyházzá szakadt szét, mely szakadást a dortrechti zsinat határozatai még erősebbé tettek. Később mindkét egyház keblében ismét kisebb felekezetek és pártok keletkeztek, de összes elágazásai a protestáns egyháznak abban egyetértenek, hogy a római katolikus egyház csalhatatlan és egyedül üdvözítő voltának ellentmondanak és ebből folyólag a csalhatatlan pápa és püspökök főhatóságát, a Szűz Mária és szentek segítségül hívását, a szerzetesi és papi fogadalmakat, a búcsújárást, a miseáldozatot, a szakramentumok hetes számát, a tisztítótűzről szóló tant, a jó cselekedetek érdemszerűségét elvetik. Németországban azóta, hogy 1817-ben a lutheri és kálvini egyház egymással egyesült, inkább az evangélikus egyház elnevezést használják. Magyarországon a protestantizmus szónak a két reformált egyházra vonatkozó használata csak a 19. században lett szokássá.
A protestantizmus a kereszténységnek a 16. századi, nyugat-európai reformáció írói és újítóinak főként a közülük kiemelkedő Kálvin János és Luther Márton nézeteit, bibliaértelmezéseit hangsúlyozó vallási irányzata, több egymástól dogmatikában és egyházi gyakorlatban eltérő felekezet gyűjtőfogalma.
Tanításai
A protestánsok a katolicizmus több tanítását elutasítják, többek között a cselekedetek (például rituális szertartások) véghezvitelétől függő üdvösség tanítását. Ezzel szemben a Jézus Krisztus kereszten elszenvedett csereáldozatára épülő kegyelemből fakadó üdvösségben hisznek.
A négy Sola
- Sola scriptura: Csak az írás
- Solus Christus: Csak Krisztus
- Sola fide: Csak a hit
- Sola gratia: Csak a kegyelem
Egyéb
- Eleve elrendelés elve: A kálvinista egyház egyik legjobban ismert tanítása a predesztináció vagy eleve elrendeltetés. Az ember egyéni sorsa, üdvössége vagy elveszett volta eleve el van döntve, el van rendelve, „meg van írva” megmásíthatatlan végzet gyanánt.
- Eredendő bűn: Ádám és Éva paradicsomi engedetlensége miatt az emberiség (így minden ember) természete megromlott, ezért mindenki a fongantatása pillanatától kezdve bűnben van, majd bűnben születik meg, ez az eredendő bűn eleve képtelené teszi az embert minden jóra.
- Megigazulás: Nem lehetséges a hívő saját erejéből. Érdemszerző cselekedetek alapján. A megigazulás hit által történhet.
A protestantizmus irányzatai és egyházai
Lutheranizmus
Luther Márton, a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor nevéhez kötődik.
Evangélikus egyház
Luther Márton és az Augsburgi hitvallás (ágostai hitvallás, lat. Confessio Augustana) tanait követi.
Magyarországi Evangélikus Egyház
A Magyarországi Evangélikus Egyház, gyakran lutheránus egyház, a négy nagy magyarországi történelmi egyház egyike. bejegyzett egyházként működik. A Magyarországi Református Egyház után a második legnagyobb magyar protestáns egyház. Luther Márton és az Augsburgi hitvallás (ágostai hitvallás, lat. Confessio Augustana) tanait követi.
A Magyarországi Evangélikus Egyház létrejötte a 16. századi nyugat-európai reformációíg nyúlik vissza. Eleinte magyarországon Luther tanai domináltak, de hamar ismertté váltak Kálvin János és Ulrich Zwingli nézetei is, és a 16. század közepe felé a rerormáció hívei már nagyrészt a Kálvin-féle tanítást követte. Az 1560-as években végül a német és a svájci reformáció hívei Magyarországon is két külön egyházzá alakultak.
A 2001. évi népszámláláskor a magyarok 3 százaléka vallotta magát evangélikusnak.
Három püspök irányítja a gyülekezetekben folyó munkát, hogy az evangélium eljusson oda is, ahol egy településen csak egy evangélikus él, de ott is hangozzék, ahol evangélikusok vannak többségben. A három egyházkerület székhelye Budán, Pesten és Győrben található. Az egyház adminisztrációs központja - Budapesten, az Üllői út 24.-ben található. 37 oktatási intézményében mintegy hétezer diák tanul közel ezer pedagógus segítségével. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen száznál több fiatal folytatja tanulmányait a lelkészi, hittanári, illetve hitoktatói szakon. Szeretetintézményeiben sok száz idős ember kap otthont. Az egyház üdülői Balatonszárszón, Gyenesdiáson, Sopronban; konferencia-központjai Révfülöpön és Piliscsabán találhatók.
Hitelvei
Az ágostai hitvallás "A fő hitcikkek" című I. rész kivonata:
- Isten
- Szentháromság: Isten, Krisztus, szentlélek egy
- Eredendő bűn: Minden csecsemő eredendően bűnös kívánsággokkal születik.
- Krisztus Isten és ember egyszemélyben. Krisztust halála engesztelő áldozat a minden ember bűnéért. Ő a világ végén fog megjeleni, hogy ítéletet tartson, halottakat támaszon fel. Akkor a választottaknak örök életet ad. A istentelenek és az ördögöket ítélete, az örök gyötrődés lesz.
- Megigazulás: Nem lehetséges a hívő saját erejéből. Érdemszerző cselekedetek alapján. A megigazulás hit által történhet.
- Szentségek és egyházi szolgálatok. Isten szaván és a szentségeken keresztül kapja a hívő a szentlélek ajándékát.
- Engedelmesség: jó cselekedetek azért szükségesek, mert ezeket Isten kívánja követőitől.
- Egyház. Az egyház a szentek gyülekezete mely mindig megmarad. Keverednek a hívők közé gonosz képmutató emberek is. Egységéhez szükséges, hogy egyetértés legyen a tanításban. A szertartások különbözősége az egyház egységét nem befolyásolja.
- Keresztség. Az üdvösséghez szükséges ez által adja Isten a kegyelmét.
- Csecsemőkeresztelő: A gyerekeket a csecsemőkeresztelő által ajánlja fel a hívő Istennek, és csak ezután tisztulhatnak meg a bűnös kívánságaiktól, az eredendő bűnösségüktől illetve így kerülnek Isten kegyelmébe.
- Úrvacsora. Krisztus teste és vére az úrvacsorában valóságosan jelen van.
- A bűn oka az ördög és az "istentelenek" akarata.
- Gyónás. A külön feloldozás szükséges, a rendszeres bűnmegvallással való feloldozás viszont nem szükséges. (elég megbánni és Istennek megvallani a bűnöket)
- Bűnbánat. Ha a hívő a keresztség után bűnt követ el, újra részesülhet bűnbocsánatban, ennek feltétele a megtérés. A bűnbánat részei: A bűn okozta töredelem, rettegés, feloldozás, hit, bűnbánat gyümölcsei: jócselekedetek
- Szentségek: Istennek a hivők felé való jóakaratának jele. Célja a hit erősítése.
- Egyházi rend. Csak az taníthat és szolgáltathat szentségeket az egyházban, akit ezzel egyházi vezetők hivatalosan megbíztak.
- Világi dolgok A hívőknek engedélyezett: hivatalt viselniük, bíráskodniuk, császári és más, érvényben levő törvények szerint ítélkezniük, jogos halálos ítéleteket hozniuk, jogos háborút viselniük, katonáskodniuk, törvényes szerződést kötniük, saját tulajdonnal rendelkezniük, a hatóságok kívánságára esküt tenniük, házasodniuk és férjhez menniük.
- Szabad akarata: Az emberi akaratnak van szabadsága, arra hogy becsületes világi életet tudjon folytatni.
- A szentek tisztelete nem bűn de a hozzájuk való imádkozás helytelen.
A Magyarországi Evangélikus Egyháznak van akkreditált felsőoktatási intézménye:
Evangélikus Hittudományi Egyetem (Budapest): teológiai, katekéta-lelkipásztori munkatárs (ezt a szakot Nyíregyházán is indították) és kántor diploma szerezhető. Hivatalos oldala: teol.lutheran.hu
Kálvinizmus
A kálvinizmus vagy református vallás egy keresztény teológiai rendszer, amely a protestantizmushoz tartozik. (Forrásmunkákban, népszámlálási kimutatásokban alkalmazott rövidítése: kálv., ref.)
A kálvinizmus létrejötte
A kálvinizmus teológiai gyökerei a 16. századi nyugat-európai reformációig nyúlnak vissza. Az azt elindító lutheri irányzatból indult ki, majd több újító reformátor hatása alatt formálódott (pl. Ulrich Zwingli), akik között Kálvin János (Jean Chauvin, 1509-1564), a jogász végzettségű francia reformátor végül kiemelkedővé vált. 1536-ban kiadta A keresztény vallás tanítása című művét. Ebben világos rendszerbe foglalta a reformáció tanait, amelyek a református vallás hitnézeteivé váltak. Kálvin híressé válása után kapcsolták nevét a református egyházakhoz (kálvinista egyházak), a református mozgalmat pedig kálvinizmusnak nevezték el. A kálvinista tanrendszer lényegét, melyet addig különböző teológusok hangoztattak, az 1618-19-es dorti zsinaton foglalták össze „a kálvinizmus öt pontjaként”, Kálvin nézeteinek védelmében.
Alapvető hittételei
- Eleve elrendelés elve: A kálvinista egyház egyik legjobban ismert tanítása a predesztináció vagy eleve elrendeltetés. Eszerint a mindentudó Isten terveiben minden ember egyéni sorsa, üdvössége vagy elveszett volta eleve el van döntve, el van rendelve, „meg van írva” megmásíthatatlan végzet gyanánt. Az eleve elrendelés nézetének története összekapcsolódik néhány keresztény teokráciai kísérlettel.
- A hívő. A hívő Krisztus tulajdona.
- Üdvösség: Az üdvözülés kizárólag a Jézus Krisztusba vetett hit által van. Az üdvösséghez feltétlenül szükséges: beismerni a bűnösséget, Isten törvényét nem lehet tökéletesen megtartani.
- Eredendő bűn: Isten jónak teremtette az embert, azért, hogy teremtőjét megismerje és szeresse. Ádám és Éva paradicsomi engedetlensége miatt a mi természetünk úgy megromlott, hogy mi mindnyájan a fogantatás pillanatától bűnben vagyunk majd bűnben születünk meg. Az eredendő bűn minden jóra képtelenné teszi az embert. A szentlélektől való újjászületés után alkalmas az ember a jóra.
- Törvénymegtartás Az ember képtelen megtartani Isten törvényét, igazságosan élni Isten előtt, minden nap bűnöket követ el. Isten alkalmassá teremtette az embert arra hogy törvénye szerint éljen. Az ördög sugallata és tudatos engedetlensége miatt, megfosztotta az embert a törvénymegtartás képességétől.
- Isten irgalmas és igazságos egyben. Nem hagyja büntetlenül az engedetlenséget.
- A hívőknek hinniük kell a jóhír ígéreteiben. Ezen kívül: Istenben, Jézus Krisztusban, az ő, keresztrefeszítésében, halálában, feltámadásában, és abban hogy halála után megjárta a pokoklot is, Szent Lélekben , egy egyszerű keresztyén Anyaszentegyházban valamint a szentek gyességében, bűnök bocsánatában, a test feltámadását, az örök életben.
- Krisztus: Ő a megváltó, ő teremtett mindent.
- Krisztustagadók Akik a boldogságukat a szenteknél, vagy önmagukban, keresik, azok nem hisznek Krisztusban, valójában megtagadják Krisztust
- Szentségek: Két szentség létezik, ezek a keresztség és úrvacsora.
Szentség
A magyar szentség szó félreérthető, mert ugyanaz a szó két, nagyon különböző tartalmat jelöl.
Szentség mint sanctitas
vagyis életszentség. Alapja a szent, vagyis a profán ellentéte. Minden szent, ami az Istennel kapcsolatos. Egészen tág értelemben az egész teremtés szent, hiszen az Isten alkotta. Szűkebb értelemben szentek az istentisztelethez használatos eszközök, a Biblia, a papok, sőt a hívek (vö. Szt. Pál szinte minden levelének címzését). Aki igyekszik az Istenhez közel élni, az ő akarata szerint, arra mondjuk, hogy szent életet él. Szűkebb értelemben szent az, aki a mennybe jutott. Legszűkebb értelemben szent csak az Isten.
Szentség mint mysterium, vagy sacramentum
A Katolikus Egyházban egyelemközvetítő eszközök, olyan látható jelek, amelyek láthatatlan kegyelmet közvetítenek. Hét szentséget sorol fel a Tridenti Zsinat:
- keresztség
- bérmálás
- Oltáriszentség
- bűnbánat szentsége (gyónás)
- betegek kenete
- egyházi rend
- házasság
A szentségek felosztása
1.) Beavató szentségek: amelyek a keresztény életbe bevezetnek. Ezek: keresztség, bérmálás és Oltáriszentség
2.) "Élők" szentségei: amelyeket megszentelő kegyelem állapotában (halálos bűntől mentesen) vehetünk fel. Ezek: bérmálás, Oltáriszentség, egyházi rend és házasság.
"Holtak" szentségei: amelyek arra szolgálnak, hogy a halálos (kárhozatot, tehát lelki halált okozó) bűnökből kivezessenek. Ezek: keresztség, bűnbánat szentsége, betegek kenete.
3.) Eltörölhetetlen karaktert adó szentségek: amelyek a lelkünkben örökre megmaradó változást idéznek elő. Ezek: keresztség, bérmálás, egyházi rend. Ezek a szentségek csak egyszer vehetők fel. Tehát senkiről sem lehet "leszedni" a keresztvizet. A kiugrott pap is pap marad, szolgálatától csak eltiltják, ha gyakorolja, az általa kiszolgáltatott szentségek érvényesek.
A szentségek hatása
Minden szentségnek van egy általános és egy sajátos hatása. Általános, hogy Istenhez kapcsol minket, Isten segítségét közli. Speciális, ami az adott szentség speciális kegyelme. Pl. a keresztség Isten gyermekévé tesz és megtisztít az áteredő és minden bűntől, a házasság felbonthatatlan szentségi kapcsolatot hoz létre egy férfi és egy nő között.
A szentségek anyaga és formája
Ez a skolasztikus megfogalmazás a látható jel és a láthatatlan kegyelem sarkos meghatározása. A keresztség anyaga pl. a víz, formája a kiszolgáltatás módja, ami által létrejön a szentség. Ma már kicsit erőltetettnek tűnik a kifejezés használata, ahogy a skolasztika is kevésbé használatos a teológiában.
Alapvető hittételei fojtatás:
- Keresztség: Vízkeresztség, Szentlélekkeresztség: a Krisztus vére és lelke által mossa le az ember minden tisztátalanságát. Krisztus vérével való megmosatás a bűnök bocsánatát, a Szent Lélek által való megújítást és a Krisztus tagjaivá szentelést jelenti. (az újjászületés fürdője és a bűnök hitben való lemosása a Keresztség) A csecsemőket is meg lehet keresztelni.
- Úrvacsora – Parancsolat. A pápás mise „Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének tagadása és átkozott bálványimádás”. A képmutatók ítéletet esznek és isznak maguknak.
- Kizárás A kik felfogásukkal és életükkel hitetleneknek és istenteleneknek bizonyulnak a mennyország kulcsaival mindaddig ki kell zárni amíg be nem bizonyítják életük megjobbítását.
- A jócselekedetek, szükségesek bár nem a megváltáshoz.
- A megtérés: Bűnbánat, Krisztus általi öröm valamint vágy az Isten akarata szerint való jó cselekedetekkel teljes élet után.
- A tízparancsolat valamint a miatyánk és annak magyarázata szintén a Heidelbergi Káté részét képezi.
- Elvetendő dolgok: A templomi díszek és ábrázolások elvetendőek.
Református egyházak
A református egyházak Kálvin János és Ulrich Zwingli tanaira épülő tanításrendszerrel rendelkező protestáns felekezetek. A református egyház megalapítója a svájci reformáció vezetője, Ulrich Zwingli zürichi lelkész.
Anglikanizmus
Anglikán egyház
Az anglikán egyház az angol Egyházhoz vagy az anglikán közösséghez tartozó protestáns keresztények egyháza. VIII. Henrik angol király 1534-ben szakított a római pápával a Supremacy Act nevű törvénnyel, amelyben magát az angliai egyház egyetlen és legfőbb fejévé nyilvánította. A Brit Nemzetközösség területén széles körben elterjedt anglikanizmus a 16. századi reformáció sajátos képződménye, a lutheranizmusnál jobban ragaszkodik a hagyományokhoz, megőrzi az egyházi hierarchiát, kivéve a római pápa primátusát.
Episzkopálisok (amerikai anglikánok)
Az anglikanizmusból kiszakadt egyház tagjai, korunkban az USA-ban élnek nagy számban. Az episzkopalista egyház a II. világháború után, az erőteljes misszionálás révén Indiában és Ceylonban is teret nyert.
Baptisták
A 17. század elején keletkezett főleg a kálvinizmus tanaira épülő protestáns felekezet, számos egyházat alkotnak, a legjelentősebbek és legnépesebbek az Amerikai Egyesült Államokban találhatók, ahol ma a baptizmus a legnagyobb vallási felekezet. Újabban erősen terjednek Kelet-Európában is. Nevüket onnan kapták, hogy csak felnőttet keresztelnek, akik képesek a személyes megtérésre.
Metodisták
A metodizmus követői, amely a 18. században keletkezett Angliában egy teológus testvérpár, John Wesley és Charles Wesley kezdeményezésére. Eredetileg csak egy belső mozgalom volt az anglikán egyház kebelén belül, amely bírálta az intézményes egyházat. Nevét annak köszönheti, hogy szellemiségét a komolyság és módszeres (metodikus) kegyesség jellemzi, amelyet követői magukévá tesznek. A 18. század végén különült el az anglikanizmustól. A metodista egyházak pillanatnyilag mintegy 40 millió tagot számlálnak, az Amerikai Egyesült Államokban a második legnagyobb felekezet. Sürgetik a tiszta erkölcsöt, a jótékonykodást, a nyilvános bűnbevallást, a vasárnapi úrvacsorát. Angliában átmenetileg szakadás következett be soraikban, de 1932 óta ismét újra egyetlen egyházat alkotnak.
Radikalizmus
Anabaptisták
A német parasztháború korában keletkezett mozgalom. Csak a hit tudatos megvallásával egybekötve tartották érvényesnek a keresztséget, elvetették a gyermekkeresztséget, a felnőtteket újrakeresztelték. Az anabaptizmus egy ága volt radikalista. Az anabaptista közösségek többsége pacifista volt. Öt év véres küzdelmei után Münsterbe vonultak vissza, ahol Leydeni János vasfegyelmet parancsoló irányításával "radikálisan kommunisztikus" uralmat vezettek be, beleértve a poligámiát is. A várost visszafoglalták, és az anabaptistákat keményen megbüntették. A münsteri eset miatt (Zarándok Gyülekezet c. könyv) Luther Márton határozottan fellépett ellenük. A megmaradtak szétszóródtak, különböző kisebb csoportokká forgácsolódtak, köztük vannak a mennoniták, az ámisok és a hutteriták. Mások a reformátusokhoz csatlakoztak.
Mennoniták
Menno Simons holland pap az 1525-1535 közötti anabaptista mozgalom elfojtása után ismét egységbe foglalta a mozgalom mérsékeltebb elemeit, és életre hívta a mennoniták közösségét. Hamarosan elterjedtek Közép-Európában, kisebb csoportok eljutottak Angliába is, és tanaikkal hozzájárultak a mai baptista mozgalom kialakulásához. Más csoportok Oroszországig és Ukrajnáig hatoltak. A 18-19. században sokan az Egyesült Államokba és Kanadába emigráltak. Az anabaptista hagyományok örököseiként a mozgalom néhány alapvető elvét máig megőrizték, így az eskü és a katonai szolgálat elutasítását. Kommunisztikus közösségekben élnek rendkívül szerény életmódban, és küzdenek a vallásszabadságért. Napjainkban mintegy félmilliónyian vannak, és erőteljes missziós tevékenységet fejtenek ki.
Nazarénusok
Ez a felekezet a 19. század elején Samuel Heinrich Frölich svájci református lelkész vallásújító anabaptista tanaiból növekedett ki, és a „szoros utat követő”, bűntelen életre tanít. Létszámuk kb. 30 000 fő, jelentős részben magyarok a Kárpát-medencében és a világ minden részén.
A Protestantizmus karizmatikus irányzatai
Kvékerek
Egy fiatal angol pásztor és cipész, George Fox (1624-1691) alapította ezt a vallási közösséget egy 1652-es látomása hatására. Üldöztetésekben és bebörtönzésekben volt része. Egyik bíráját arra szólította fel, hogy az Úr nevében reszkessen (angolul: to quake), ezért kapta a csúfnevet: "The Quaker". Egyik legkiválóbb tanítványa volt William Penn (1644-1718), az USA Pennsylvania államának - fővárosa Philadelphia, a testvéri szeretet városa - megalapítója. A közösség legfőbb könyve a Biblia, amelyen kívül más tekintélyt nem ismer el, legfeljebb a Szentlelket, aki az Igét magyarázza. 1937-ben mégis létrehoztak egy tanácsadó világtestületet. A közösség tagjai helyi vagy területi "ügyvezető üléseken" találkoznak, havonként vagy háromhavonként, a javak kezelésére és a területek igazgatására. Rendszeresen tartanak istentiszteletet, amely az Isten néma imádásából áll. Elutasítják a háborút, a rabszolgaságot, a halálbüntetést és egyáltalán a rabtartó rendszereket. Ma mintegy 400 000-en vannak.
Pünkösdisták
A Pünkösdizmus vagy Pünkösdi mozgalom az 1900-as évek Amerikájában jött létre a protestáns kereszténység Szentség mozgalom keretein belül. A pünkösdisták felnőtt korban bemerítkezéssel keresztelkednek. Hisznek a Szentszellem ajándékaiban (nyelveken szólás, gyógyítás).
Elterjedése világszerte
Világszerte kb. 590 millió protestáns él. Ebből 170 millió Észak-Amerikában, 160 millió Afrikában, 120 millió Európában, 70 millió Latin-Amerikában, 60 millió Ázsiában és 10 millió Ausztrália és Óceániában. Közel az összes keresztény 27%-a protestáns.
Református egyházak
A református egyházak létrejötte a 16. századi nyugat-európai reformációhoz nyúlik vissza. A református egyházak Kálvin János és Ulrich Zwingli tanaira épülő tanításrendszerrel rendelkező protestáns felekezetek. A református egyház megalapítója a svájci reformáció vezetője, Ulrich Zwingli zürichi lelkész volt. Halála után a mozgalom fokozatosan Kálvin János irányítása alá került, aki 1536-ban kiadta A keresztény vallás tanítása című művét. Ebben világos rendszerbe foglalta a reformáció alapelveit (mint például a kizárólag hit általi üdvözülés elve).
Szervezeti felépítés
A református egyházak nemzeti alapon szerveződnek. Szervezetileg nem egységesek, hanem országonként egymástól független hálózatot alkotnak. Magyarországon az egyházkerületek élén püspökök állnak világi elnöktársukkal, a főgondnokokkal.
Európai református egyházak
Svájci Református Egyház
A protestantizmus református ágát Ulrich Zwingli indította el Zürichben és néhány éven belül el terjesztették Baselban (Johannes Oecolampadius), Bernben (Berchtold Haller és Niklaus Manuel), St. Gall-ban (Joachim Vadian), számos dél-németországi városban és a franciaországi Elzászban (Martin Bucer).
Franciaországi Református Egyház
Franciaországban a református protestánsokat hugenottáknak nevezték.
Német Református Egyház
A Német Református Egyház (Reformierte Kirche) a katolicizmus és lutheranizmus mellett Németország meghatározó egyháza. A Német Református Egyház szokatlan módon nem Kálvinhoz és Zwinglihez vezeti vissza egyházuk megalapítását hanem Philipp Melanchthonhoz, aki Luther legjobb barátja és szövetségese volt.
Magyarországi Református Egyház
A Magyarországi Református Egyház ma a nemzetközi református mozgalom legnagyobb szervezete.
Romániai református egyházak
A romániai református magyarok két egyházba tömörülnek: Erdélyi Református Egyházkerület és Királyhágómelléki Református Egyházkerület.
A Református Egyházak Világszövetsége
A Református Egyházak Világszövetsége a világ több mint 200 protestáns hitű egyházát tömörítő nemzetközi szervezet. Központja Genfben van. A világszövetség több mint 75 millió keresztyén hívőt képvisel a Föld több mint 100 országában.
A reformáció egyházai
A tagegyházak egy része a kálvinizmus alapján álló református egyház, más része hasonló hitelveket valló egyéb protestáns egyház, amelynek önmeghatározása pl. "Congregational", "Presbyterian", "Reformed" vagy "united". Köztük - főleg a déli féltekén - számos kisebbségi egyház található.
Története
- XVI. Benedek pápa 2006. januárjában audiencián fogadta a Világszövetség elnökét, Clifton Kirkpatrick-ot és a református - római katolikus dialógusról tárgyalt vele.
- Kétnapos tanácskozás után, 2006. február 1-jén Clifton Kirkpatrick és a Református Ökumenikus Tanács (REC) elnöke, Douwe Visser, közös levélben fejezték ki szándékukat, hogy a két szervezetet World Reformed Communion néven a közeljövőben egyesítik.
Magyarországi Református Egyház
A Magyarországi Református Egyház a Magyarországon bejegyzett református egyház hivatalos elnevezése. Kálvinista egyház néven is ismert, ugyanis tantételeinek összessége a kálvinizmus teológiai rendszerére épül.
A alapvető hittételek
- Az üdvözülés kizárólag a Jézus Krisztusba vetett hit által van.
- Eleve elrendelés elve: a mindentudó Isten terveiben minden ember egyéni sorsa, üdvössége vagy elveszett volta eleve el van döntve, el van rendelve, „meg van írva” másíthatatlan végzet gyanánt.
- A szertartások, a templomi díszek és ábrázolások elvetendőek.
- Két szentség létezik, ezek a keresztség és úrvacsora.
Szervezeti felépítése, intézményei
Magyarországon az 1200 gyülekezet négy egyházkerületben, illetve 27 egyházmegyében él. Az egyházkerületek élén püspökök állnak világi elnöktársaikkal, a főgondnokokkal.
Országos intézményei
- Református Pedagógiai Szakszolgálat
- Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza
- Bethesda Kórház Alapítvány (http://www.bethesda.hu)
- Bethesda Otthonápolási Szolgálat
- Bethesda Otthonápolási Szolgálat Alapítvány
- A Magyarországi Református Egyház Módosi tüdő- és szívkórháza.
A Magyarországi Református Egyháznak több akkreditált felsőoktatási intézménye van:
Károli Gáspár Református Egyetem (Budapest): jogi, többféle bölcsészettudományi, valamint hittudományi és Nagykőrösön kihelyezett képzésként többféle pedagógiai diploma szerezhető. Hivatalos oldala: www.kre.hu
Debreceni Református Hittudományi Egyetem: teológiai, katekéta-lelkipásztori munkatárs és hittanár-nevelő diploma szerezhető. Hivatalos oldala: www.drhe.hu
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola (Debrecen): többféle társadalomtudományi, pedagógiai, valamint katekéta-lelkipásztori munkatárs és kántor diploma szerezhető. Hivatalos oldala: www.kfrtkf.hu
Pápai Református Teológiai Akadémia: teológiai és katekéta-lelkipásztori munkatárs diploma szerezhető. Hivatalos oldala: www.prta.hu
Sárospataki Református Teológiai Akadémia: teológiai és katekéta-lelkipásztori munkatárs diploma szerezhető. Hivatalos oldala: www.srta.hu
Magyarországi Baptista Egyház
A Magyarországi Baptista Egyház a magyar baptista gyülekezetek szövetségeként egy a XVI. századi reformáció népi irányzatát képviselő anabaptisták tanításait felelevenítő és megújító vallási irányzat. Magyarországon ez az egyik legrégebbi, a XIX. század közepétől terjedő kisegyházi közösség, melyet társadalmi súlya, lélekszáma a nagy történelmi egyházakhoz közelít.
A baptista hit alapja kizárólagosan a Biblia. Vallásuk szerint Isten minden bűnösnek felkínálja a Jézus Krisztus által szerzett megváltást, így az ember (a megtérés által) maga dönthet arról, hogy ezt elfogadja vagy elutasítja. Hisznek a Szentháromságban. A hívő keresztsége bemerítés által történik. Úrvacsorában csak a bemerített tagok részesülhetnek.
A többi egyházzal és a világiakkal jó kapcsolatokat ápolnak, toleránsak, tisztelik a lelkiismereti és vallásszabadságot. Lélekszámuk a mai Magyarországon kb. 20 ezer fő.
A Baptista Egyháznak Magyarországon van akkreditált felsőoktatási intézménye:
Baptista Teológiai Akadémia (Budapest): teológiai és kántor diplomát lehet szerezni. Hivatalos oldala: www.bta.hu
Linkek
Református egyházak világ-szövetsége (angol nyelvű): www.warc.jalb.de
A Magyarországi Református Egyház hivatalos oldala: www.reformatus.hu
A Magyarországi Baptista Egyház hivatalos oldala: www.baptist.hu
Baptizmussal kapcsolatos linkek gyűjteménye: www.baptista.lap.hu |
AJÁNLOM AZ OLDALT
