Gyűlölet

A gyűlölet egy tartós vagy rövid idejű érzelmi állapot, amelynek tárgya lehet egy személy, emberek csoportja, állat, vagy tárgy, esetleg elvont fogalom.

Egy konkrét személyre irányuló gyűlölet

Az oka lehet érzelmi zavar (szubjektív ok), de a gyűlöletet kiváltó személy agressziója, vagy valamilyen magatartása is (objektív ok).

Szubjektív (alaptalan) gyűlölet esetében az okok meghatározása, a zavar megszüntetése a pszichológia és pszichiátria hatáskörébe tartozik. Objektív (megalapozott) gyűlölet esetén szélsőséges esetekben a bűnüldözésnek, az áldozat védelmének jut szerep (kriminalisztika), de legtöbbször itt is szükség van a pszichológus, illetve a pszichiáter közreműködésére is.

Pszichiátria

A pszichiátria (a görög ψυχιατρική [επιστήμη], pszihiátrikí [episztími] – a lelki betegségek tudománya, psziché – a lélek/szellem és iatrós – az orvos) az orvostudomány egy ága, amely a pszichés zavarok, pszichés betegségek diagnózisával, terápiájával és megelőzésével foglalkozik.

Általános

A mentális (pszichés) zavarok és betegségek diagnózisa a betegek különböző típusú gondolkodásbeli, érzelmi és viselkedésbeli zavarai alapján állítható fel. Egy pszichiáter feladata az, hogy a magasabb szintű feladatokban részt vevő agyi területek betegségeit gyógyítsa, beleértve az ingerek feldolgozását, az következményes érzetek, képzetek kialakulását és magatartásbeli válaszreakciókat.

A gyűlölet lehet elfojtott, de gyakran manifesztálódik verbális (becsületsértés, rágalmazás stb.) vagy fizikai (megalázás, testi sértés, gyilkosság stb.) agresszió formájában.

Az elfojtott gyűlölet idővel valamilyen lelki zavart (depresszió, paranoia, rögeszme, öngyűlölet stb.) okoz.

Öngyűlölet

A saját személy elleni gyűlölet okai és tárgya különbözők lehetnek, és ez is az agresszió speciális fajtáiba torkolhat (például: öncsonkítás, öngyilkosság stb.), vagy megmaradhat az önrombolásnál (alkoholizmus, kábítószerélvezet stb.)

Emberek csoportja elleni gyűlölet

Tárgya szintén különböző lehet, így beszélhetünk:

• etnikai gyűlöletről
• nemzeti gyűlöletről (sovinizmus)
• vallási gyűlöletről (felekezeti gyűlölet)
• egyes szűkebb csoportok elleni gyűlöletről: például homoszexuálisok (homofóbia), vagy akár rendőrök, tanárok, színészek, ügyvédek, zsebtolvajok stb. elleni gyűlölet, illetve a fentiek kombinációja.

A társadalmi diskurzus leginkább a következőkről szól:

• antiszemitizmus (zsidógyűlölet)
• magyarellenesség
• iszlámellenesség
• cigánygyűlölet
• kereszténygyűlölet (keresztényellenesség)
• egyházellenesség (antiklerikalizmus)
• államellenesség (lásd anarchizmus) stb.

A történelem folyamán - a vagyoni különbségek és a társadalmi hierarchia miatt - gyakori volt a gyűlölet különböző társadalmi osztályok tagjai között is.

A Marx Károly és Engels Frigyes marxista gondolkodók, valamint elsősorban Lenin, Sztálin, és Mao Ce-tung kommunista vezetők által megideologizált történelmi szemlélet szerint az emberi történelemben mindig két fő osztály, elnyomottak (tulajdon nélküliek) és elnyomók (tulajdonosok) küzdöttek egymással (ld. Kommunista Kiáltvány), ez az osztályharc.