Anti-szekta: Egy portál az egyre jobban terjedő szekták veszélyeiről - Valamint vallástudományi ismeretterjesztés
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Szektákról általában
 
Segítség, tanácsok
 
Keresztény szekták
 
Álkeresztény szekták
 
Okkultista szekták
 
Fajgyűlölő szekták
 
Ősi szekták
 
Egyéb vallási szekták
 
Üzleti szekták, hálózatok
 
Vallástudományi fogalmak, meghatározások, leírások
 
Magánvéleményeim - Saját írásaim
 
Egyéb: Filozófia
 
Egyéb: Pszichológia
 
Egyéb: Szociológia
 
Egyéb
 
Szektás a családban/ismerősök között
Szektás a családban/ismerősök között
Tudomásod szerint van-e a családodban és/vagy ismerettségi körödben szektás?

Igen, van
Nem, nincs
Nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Volt-e már dolgod szektásokkal?
Volt-e már dolgod szektásokkal? Találkoztál-e már szektásokkal?
Csak azt az egyet jelöld be, amelyik eset akár többször is megtörtént!

Igen, az utcán találkoztam velük
Igen, a lakásomba bekopogtattak
Igen, már jártam is szektában
Nem, sosem találkoztam még ilyen emberekkel
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Vallás
Felmérés, hogy az oldalt megtekintők milyen vallásúak?
Te milyen vallású vagy, milyen felekezethez tartozol, milyen világnézeted van?

Római katolikus
Evangélikus
Protestáns
Baptista
Adventista
Pünkösdista
Iszlám
Távol-keleti vallású
Egyéb
Ateista
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Életkor
Felmérés, hogy az oldalt meglátogatók melyik korosztályba tartoznak.
Mennyi idős vagy?

18 év alatti
18-25 év közötti
25-35 év közötti
35-45 év közötti
45-55 év közötti
55-70 év közötti
70 év feletti
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Iskolai végzettség
Felmérés az oldalt meglátogatók iskolai végzettségét illetően.
Milyen iskolai végzettséged van?

8 osztály
Szakmunkásképző
Gimnáziumi érettségi
Szakközépiskolai érettségi
Technikus végzettség (érettségi utáni szakképzés)
Főiskolai
Egyetemi
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Foglalkozás
Felmérés, hogy az oldalt meglátogatók milyen területen dolgoznak
Mely területen dolgozol?

Műszaki (mérnök, technikus, szakmunkás)
Telekommunikáció, informatika
Egészségügy
Idegenforgalom, turizmus
Közigazgatás, pénzügy
Oktatás, kutatás
Nemzetvédelem , büntetésvégrehajtás
Kultúra, művészet
Diák
Nem dolgozik, nyugdíjas
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Politikai hovatartozás
A honlap politikailag semleges, csupán a látogatók politikai irányultságát
hivatott felmérni ez a szavazó box!

szélső jobb
jobb
métsékelten jobb
közép
politikailag semleges
mérsékelten bal
bal
szélső bal
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Hatalom

Hatalom

A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni. Ez a hatalom különösen akkor mutatkozik meg, amikor valakinek nincs szándékában a másik akaratát elfogadni, tudomásul venni vagy magáévá tenni, esetleg még ezzel az akarattal szembefordul, annak ellennáll, ennek ellenére az ő ellenében ható akarat érvényesítését nem tudja megakadályozni.

„Hatalomnak azt a társadalmi kapcsolatokban rejlő lehetőséget nevezzük, amely megengedi, hogy az egyik ember akár a másik ellenállása ellenére is véghez vigye akaratát, függetlenül attól, hogy erre a lehetőségre mik, vagy milyen eszközök adnak módot.”
Max Weber, A szociológia alapfogalmai

Max Weber

Max Weber (eredeti nevén Emil Maximilan Weber) (Erfurt, 1864. április 21 – München, 1920. június 14.) német közgazdász, szociológus

Értékelése

Karl Marx és Émile Durkheim mellett a modern szociológia alapító atyja. Legfontosabb munkái a társadalomtudományok racionális alapokra való fektetéséről szólnak, de sokat publikált közgazdásági témákban is. Legfontosabb műve A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, mely a vallásszociológiai munkássága kezdetét jelentette. Weber szerint a keleti és nyugati világ fejlődése közötti különbség oka elsősorban a vallás. A politika mint hivatás című művében az államot a fizikai erőszak alkalmazásának monopóliumával rendelkező szervként írta le, ami a politikatudomány kulcsfogalmává vált.

Élete és pályája

Weber a németországi Erfurtban született, id. Max Weber és Helene Fallenstein a hét közül legidősebb gyermekeként. 1868-ban születik öccse, Alfred Weber, aki szintén közgazdász és szociológus. Édesapja politikus, későbbi parlamenti képviselő, így házukban gyakran megfordultak neves tudósok és a politikai élet szereplői, így az ifjú Weber gyermekkorát pezsgő légkörben töltötte.

Korán érő típus volt: 13 éves korában szüleinek két történelmi típusú esszét ajándékozott karácsonyra, melyek A német történelemről, különös tekintettel a császár és a pápa helyzetére illetve A római birodalmi korszak I. Konstantin császártól a népvándorlásig címet viselték. 14 éves korában tanulmányt írt, melybe számtalan referenciát helyezett el Homérosz, Vergilius, Cicero és Titus Livius munkáira, valamint jelentős ismeretekkel rendelkezett Goethe, Spinoza, Kant és Schopenhauer írásaival kapcsolatban is az egyetemi tanulmányai megkezdése előtt. Ennek ismeretében egyértelműnek tűnt, hogy Weber a társadalomtudományok művelésének szenteli magát.

1882-ben kezdte meg jogi tanulmányait a Heidelbergi Egyetemen, ahol főszakként édesapja szakterületét választotta. A jogi tárgyak mellett közgazdasági és középkori történelmi előadásokat hallgatott, valami rengeteg teológiai témájú szöveget olvasott. Egyetemi tanulmányai során a sorkatonai szolgálatának is eleget tett. 1884 őszén visszatért szüleihez és a Berlini Egyetemen folytatta tanulmányait, melyet csak a Göttingeni Egyetemen töltött rövid időre, illetve katonai kiképzések idejére szakított meg. A berlini bíróságon dolgozott, majd 1886-ban letette szakvizsgáját. Az 1880-as évek végén történelemmel foglalkozott. Jogi doktorátusát 1889-ben szerezte jogtörténeti témájú disszertációjával, mely a Középkori gazdasági szervezetek címet viselte. Habilitációját két évvel később a Római agrártörténelem és jelentősége az alkotmány- és magánjog területén címmel írta meg. Ennek megfelelően jogosultá vált az egyetemi tanári kinevezésre.

A disszertációi között eltelt két évben Weber aktuális társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1888-ban belépett a Társadalompolitikai Egyletbe (Verein für Socialpolitik), melyet azok a német közgazdászok és a történeti iskola tagjai alapítottak, akik a kor széleskörű társadalmi problémáinak megoldását elsősorban a közgazdaságtantól remélték, és akik nagy kiterjedésű statisztikákat készítettek ezen problémák tanulmányozására.


1890-ben a "Verein" megbízta a lengyel kérdés vizsgálatval, így a külföldi paraszti munkaerő bevándorlását elemezte az iparosodott Németország keleti tartományaiba. A tanulmányt kiváló módszertani kutatási metodikája miatt sokan dícsérték és Weber az agrárgazdaságtan elfogadott szakértőjévé vált.

1893-ban elvette unokatestvérét, Marianne Schnitgert, akit feministaként és szerzőként már ismert volt. Következő évben a Freiburgi Egyetemre kinevezték a közgazdaságtan tanárának, majd 1896-ban a Heidelbergi Egyetemre került. 1897-től egészen 1901-ig betegsége – valószínűleg idegosszeomlás – miatt gyakran kellett teljesen szünetetltetnie tudományos munkáját: halála előtt apjával összeveszett és nem volt alkalma kibékülnie.

1903-ban Weber a Társadalomtudományi és Szociálpolitikai Iratok című újság társszerkesztője lett. Úgy érezte, hogy nem képes visszatérni a rendszeres tanításhoz, ezért kutatóként dolgozott tovább, amiben egy 1907-es örökség is segítette. 1904-ben az Egyesült Államokba látogatott és részt vett a Művészeti és Tudományos Konferencián, amit a Louisianai Világgkiállítással együtt tartottak St. Louisban. 1905-ben jelent meg leghíresebb műve, A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme (magyarul csak 1982 óta olvasható). Ez a tanulmány alapozta meg későbbi, a kultúra és vallás nemzetközgazdasági hatásaival foglalkozó kutatásait.

Az Első Világháborúban egy ideig a heidelbergi katonai kórház igazgatójaként szolgált. 1918-ban a Német Fegyverszüneti Bizottság tanácsadója volt a Versailles-i Békeszerződés megkötésekor és részt vett a Weimari Alkotmány megírásában. Weber tartott egy német kommunista forradalom kitörésétől, ezért javaslatára került be a 48. cikkely a német alkotmányba, melyet később Adolf Hitler használt fel a hadi jog bevezetésére.

1918 után visszatért a tanításhoz, először a Bécsi Egyetemen, majd következő évtől a Müncheni Egyetemen. Münchenben megalapította az első német szociológiai tanszéket, de szociológusként maga sosem kapott kinevezést. A politikával kapcsolatos foglalkozást az 1919 és 1920 közötti jobboldali mozgolódás miatt hagyta abba; müncheni kollégái és diákjai lenézték beszédeiért és baloldali magatartásáért az 1918-1919-es Német Forradalom során. Jobboldali diákok egy csoportja lakása előtt is tüntetett.

Tüdőgyulladásban halt meg 1920. június 20.-án München-ben. Művei jelentős részét halála után találták meg és poszthumusz adták ki őket. Írásait olyan nagyságok elemezték, mint Talcott Parsons és C. Wright Mills.

Ahhoz, hogy az egyik ember alávesse magát, engedelmeskedjen a másik akaratának valójában nem kell erőszak vagy erőszakkal való fenyegetés. Így szociológiai értelemben a hatalom fogalma nem azonos a fizikai hatalommal vagy a politikai hatalommal, vagy akármelyik más olyan hatalommal, amelyről pl. Lord Bertrand Russell: A hatalom c. könyve szól. Bizonyos értelemben a mindennapi életben a befolyásnak vagy hatásnak nevezett jelenséggel rokon.

Általában szólva a hatalom meghatározása úgy szól, hogy az két ember vagy csoport, stb. viszonylatában megfigyelhető olyan többé-kevésbé egyoldalú, azaz csak az egyiknél meglévő (vélt vagy valóságos) képesség vagy lehetőség, amely jelentős változást tud okozni a másik ember magánéletében vagy sorsában az előbbi illető vagy mások cselekedei által.

A hatalom gyakorlása az embernél, mint szociális és saját fajtájának a társaságát kereső lénynél, faji betegség.

A hatalom elemzése és működése

A hatalom relációban, viszonyban mutatkozik meg: nem állíthatjuk egyetlen szociális aktorról sem, hogy önmagában hatalma van, anélkül, hogy meg nem neveznénk, hogy a szociális térben kivel kapcsolatban vagy ki felett van hatalma.

A hatalom szinte mindig reciprok módon működik, de rendszerint nem egyenlő mértékben reciprok módon. Ahhoz, hogy másokon hatalmunk legyen, azaz uraljuk akaratukat, a vágyaik és szükségleteik felett kell hatalmat szereznünk, de ilyen hatalomra ritkán lehet szert tenni valamiféle mértékű ellenállás, ellenkezőleg ható hatalom leküzdése nélkül.

Mivel a hatalom viszonyokban és reciprok módon működik, a szociológusok a felek közti hatalmi egyensúly-ról írnak a személyes kapcsolatok témájában: minden személyes viszony résztvevő felének van valamekkora hatalma: a hatalom szociológiai vizsgálata ezen viszonylagos erők azonosításából és jellemzéséből áll: egyenlő, egyenlőtlen, stabil vagy időszakosan változó jellegű hatalmi viszonyokat tárva fel. A szociológusok általában olyan viszonyokat elemeznek, amelyekben a feleknek viszonylag egyenlő hatalma van az érvényesülő „korlátok” vagy megszorítások tekintetében. Így a hatalom szó használatához egyoldalú, egy bizonyos szemszögből (legtöbbször a hatalom nélküliekéből) indított tématárgyalás kapcsolódik. Ha nem így lenne, minden viszonyt hatalmi viszonyként kellene jellemeznünk, és így elveszne használatának értelme, illetve más lenne a végkövetkeztetés.

Mivel a fenti lehetőségtől a tudósok megijedtek, még a strukturalisták is kerülik ennek a lehetőségét, a hatalmat folyamatnak nevezik, a folyamatos társadalmi kapcsolat részeként, és nem hajlandók azt valamely társadalmi csoporthoz, entitáshoz, stb. tartozó fix tulajdonságként kezelni.

Tudás és hatalom

A „tudás hatalom” közkeletű megállapításon túl ide tartozik Max Scheler nézete, aki a gondolkodás különböző fajtáinak jellemzése közben megkülönböztet uralmi tudást, kulturális tudást és vallási tudást. Scheler azt mondja, hogy az újkorban szinte egyeduralmivá vált az uralmi tudás (Herr-schatfwissen), leértékelődött a kulturális és a vallási tudás.

Az uralmi tudás az ember által (egyéni) hasznossági alapon kitűzött célok elérésére irányul, és a legkülönbözőbb mozgások matematikai pontosságú leírásával, technológiailag a célba juttatás eszközeinek fejlesztéséből áll. C. F. von Weizsacker ezt hatalomformájú gondolkodásnak (machtförmiges Denken) nevezi és úgy jellemzi, hogy ebben nem a dolgok természete és miértje érdekes, hanem az olyan célok szolgálatába állítása, amelyekről Platón és Arisztotelész azt tanította, hogy azok csak „talmi” javak.

Ez a szemlélet az emberi (humanista) dimenzió eldologiasítását jelenti, amely nagyon jól látszik a modern biológiában. Ugyanakkor mára világos, hogy a mai tudományt kívülről, a hatalom felől irányítják, korántsem a tudomány „belső logikája” hajtja. Így érthető, hogy a legújabb tudományos kutatások napjainkban arra irányulnak, hogy agyhullámokkal lehessen pl. gépeket irányítani. Ilyen programot támogat most az amerikai DARPA is, amelynek a hatvanas években kifejlesztett Internet köszönhető.

A hatalom forrásai

Hatalomhoz lehet jutni:

  • hatáskörrel való felruházás, felhatalmazás lévén
  • személyes adottság, karizma révén
  • „hivatal”, hivatali pozíció révén
  • szakértelem (tudás, képesség) (mint az orvos, de: vakok közt a félszemű a király…)
  • meggyőzés (tulajdonképpen rábeszélés – a propaganda egyik vállfaja)
  • ismeret (feltárt vagy elzárt, megosztott vagy titokban tartott)
  • pénz (anyagi befolyás, alkalmazási/elbocsátási (munkáltatói) jog, tulajdonnal való rendelkezés, stb.)
  • erő (erőszak, fegyveres erő, testi kényszer).
  • erkölcsi ráhatás
  • nem-erőszak alkalmazása
  • csoportdinamika hatása
  • társadalmi befolyás a hagyomány révén (vesd össze a hivatallal)

Hatalomelméletek

A 20. század hatalom-elemzéseinek nagy részét Friedrich Nietzsche gondolatai hatják át. Nietzsche a „hatalmi vágy” gondolatának a propagálója volt, és úgy látta, hogy az ember ugyanúgy törekszik a többi ember feletti hatalom/uralom megszerzésére, ahogy a saját környezete vagy a természet felett is megteszi.

Egyes pszichológiai iskolák, nevezetesen az Alfred Adler nevéhez kötődők, a hatalom birtoklásának dinamikáját elmélete középpontjába állítják (oda, ahová a freudisták a szexualitást helyezik).

Marxizmus

A marxizmusban Antonio Gramsci az ideológiában a kulturális hegemónia szerepéről úgy írt, hogy az a kapitalizmus és a nemzetállam hatalmát támasztja alá. Gramsci szerint a hatalom olyan erő, amit nyíltan használnak, és a polgárság hatalma arra való, hogy a proletáriátust ott tartsa, ahol van.

Feminizmus

A patriarchizmus feministák szerinti elemzése szintén gyakran foglalkozik a hatalom kérdésével: L. a „Rape Mantra”: A nemi erőszak hatalomgyakorlásról szól, nem szexről.

Egyes feministák különbséget tesznek valami felett uralkodni tudó és valamit megtenni képes hatalom között.

Foucault

A hatalomnak az emberi tevékenységben betöltött fontosságáról szóló egyik átfogó vélemény Michel Foucault munkáiban található, aki azt mondta, „Mindenhol van hatalom...mert mindenből az ered.” (Aldrich, Robert és Wotherspoon, Gary (Szerk.), 2001)

Foucault munkái a hatalom és a tudás közti kapcsolatot elemzik. Inkább azt vallja, hogy a hatalomnak egy rejtett fajtája működik, az emberek révén, de nem rajtuk. Foucault szerint az emberek hitvilágának (hiedelmi rendszerének) van szerepe (ennél fogva hatalma), mivel azzal kapcsolatos konkrét nézeteket egyre többen hajlandók elfogadni „közismereteként”. Ezek a hiedelmek kialakítják a maguk tekintélyalakjait, mint pl. az orvos, a pap, stb. Egy ilyen hitvilágban -- vagy szövegben – a gondolatok szűrik ki, hogy mi a helyes és mi a rossz, mi a normális és mi a deviáns. Egy adott hitvilágban bizonyos nézetek, gondolatok vagy cselekedetek elképzelhetetlenek. Ezek a tagadhatatlan „igazságoknak” tekintett gondolatok határozzák meg azután, hogyan nézzük a világot, és az ezekkel az igazságokkal összekötött életforma lesz a normális. A hatalomnak ebből a finom formájából hiányzik a merevség, és más szövegekkel ki lehet kezdeni. Valóban, a hatalom önmagában konkrét formához nem kötődik, hanem a harc, a küzdelem helyszíneként jelenik meg. A semmibevevésen keresztüli ellenállás meghatározza a hatalmat, ennélfogva a hatalom révén válik lehetségessé. Ellenállás nélkül nincs, hiányzik a hatalom. Ez a nézet az embereknek és egyéb tényezőknek egyéniséget „kölcsönöz”, még akkor is, ha feltételezzük, hogy egy adott tényező része annak, amire a hatalom hatást gyakorol, vagy amit ural. Ennek ellenére a gyakorlatban Foucault megtagadja az egyénektől ezt a tényezőt, amely szemben áll a szuverenitással (a hatékony és merev régi hatalmi modellel).

Irodalom

  • Bertrand Russell: A hatalom
  • A magyar politikatudomány bibliográfiája
  • Gramsci: Új fejedelem - Machiavelli: A fejedelem gondolatairól
  • A szubszidiaritás elve
  • 56-os alapítvány honlapja
  • Hatalmi kommunikáció
  • Roman Herzog: Ősi államok - A hatalomgyakorlás eredete és formái
 

Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?    *****    Will Vandom Rajongói Oldala ♥ nosztalgia W.I.T.C.H. a javából, 2006 óta ♥ Te még emlékszel?    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie. Tedd meg te is, én segítek értelmezni! Kattints! Várlak    *****    Nagyon részletes születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés + kötetlen idejû beszélgetés diplomás asztrológussal! Kattints    *****    Smart Elektronika - Arduino és Okos Elektronikai termékek webáruháza .Álmodd meg, alkosd meg, vezéreld a jövõt!    *****    Smart Elektronika - Arduino és Okos Elektronikai termékek webáruháza .Álmodd meg, alkosd meg, vezéreld a jövõt!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, itt: www.csillagjovo.gportal.hu    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését. 0630/583-3168