A lap alján linkajánlások!

Forrás: http://www.kolping.hu/index.php?kat_id=9

Ennek a cikknek az íróját sajnos nem találtam meg. Az Érsekvadkerti Egyházközösség honlapján találtam a cikksorozatot, mely a legismertebb szektákról ad leírásokat. De az tény, hogy az író katolikus érzelmű, és a cikksorozata a katolikus nézetek alapján íródott a szektákról.

Pünkösdisták

(Pünkösdista Egyház vagy Evangéliumi Keresztyének és Pünkösdiek Gyülekezete)

Hogyan keletkezett a szekta?

A pünkösdisták általában a 2. századi montanizmusban látják előfutárukat. A hagyomány szerint Montanus a keresztség felvételekor nyelveken szólt és prófétált. Sajátjuknak tekintik Tertullianus karthágói püspököt is (150-225), aki hangsúlyozta a karizmatikus megnyilvánulások fontosságát. A 12. századi valdiakat, a 16. századi hugenottákat és egyes pietista protestánsokat is elődjeiknek tekintik.
Az első indítást Wesley János, a metodizmus atyja (1703-1791) adta, aki szorgalmazta a Szentlélek-keresztséget (ld 10. leporelló). A tulajdonképpeni pünkösdizmus felé Charles S. Finney jelen tette az átmenetet. A 19. század elejét mint "második ébredést" emlegetik.
A modern pünkösdizmus kezdetét a szakemberek 1906. április 6-ára teszik, amikor egy csoport azt élte át Los Angelesben, hogy "tűz szállt le az égből". Főleg metodista, presbiteriánus lelkészek terjesztették a pünkösdizmust, amely 1909-ben már Európába is átcsapott. A mozgalom központi eleme a lélek-keresztség átélése, a nyelvadományok, a gyógyító képességek és egyéb karizmák előtérbe helyezése.
A pünkösdista mozgalomból nőtt ki a karizmatikus mozgalom is. Ennek első jeles képviselője David du Plessis ( 1905-1986), akit Mr. Pentecost, Pünkösd Úr néven is emlegettek. Ebből az ágból nőtt ki a 60-as évek Jézus-mozgalma is.
A 3. hullám a 70-es évekre tehető, ennek kiemelkedő képviselője a buddhistából kereszténnyé lett Paul Yonggi Cho.
A lelki megújhodás sok jele mutatkozik ezekben az "ébredési" hullámokban. A lelki adományokat hangsúlyozó, ún. karizmatikus mozgalmak a nagyobb egyházakat is átjárják, így a katolikus egyház kebelén belül is jelentkeznek.
A pünkösdizmus először 1913-ban tűnik fel Magyarországon, Békéscsabán, majd a Vihar-sarokban, Pitvarosban 1924-ben. Hadifoglyok az orosz hadifogságból is hasonló szelet hoztak haza, az amerikai kivándorlók is ugyanilyen irányzatokkal találkoztak az Újvilágban s igyekeztek ezeknek itthon is teret adni.
1928-ban Apostoli Hit, majd Magyarországi Isten-gyülekezetek, az Élő Isten Gyülekezetei és más neveken jelentkezett itthon a pünkösdizmus, később az Evangéliumi Pünkösdi Egyház nevet vette fel, amely a Szabadegyházak Tanácsának tagja lett, de az Őskeresztyén Felekezet vagy az Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek elnevezésű közösség is pünkösdista volt. 1961-ben Evangéliumi Keresztyének és Pünkösdiek Gyülekezete néven egyesültek az irányzatok.

Mit tartanak Jézusról?

Mint a Jézus-mozgalom már nevében is jelzi, Jézus személye központi jelentőségű a pünkösdizmusban, ugyanakkor fennáll az a veszély, hogy Jézusban csupán a rendkívüli képességekkel rendelkező embert látják. A Fiú és a Szentlélek személye közül egyébként is a Szentlélekre tevődik át a hangsúly, mint ezt a szekta (vagy szekta-csoport) elnevezése is mutatja. A Krisztusra mutató (krisztológiai) szempont kiiktatása a kereszténység intézményes oldalának háttérbe szorításához vezet náluk.

Hogyan fogadják a Szentírást?

A pünkösdizmus nagyon is középpontba állítja a Szentírást, mint Isten szavát. Ugyanakkor - akárcsak a többi keresztény szektára - jellemző rájuk a fundamentalizmus, vagyis a Szentírás betű szerinti értelmezése. Elfeledkeznek arról, hogy a kinyilatkoztatás fokozatos fejlődést mutat és különböző műfajokat ölel magába? "Miután többféleképpen és különböző módokon szólt hajdan Isten a próféták útján az atyákhoz, e végső korszakban Fia által szólt hozzánk" (Zsid l,1 ). A szektás biblia-értelmezés másik jele, hogy úgy vélik: a Szentlélek sugalmazó ereje a Szentírás-olvasóra is érvényes.

Mennyiben keresztények?

Azok tekinthetők keresztényeknek, akik a Szentháromság nevére lettek megkeresztelve és elfogadják a icea-Konstantinápolyi Hitvallást. A pünkösdisták ezeknek a feltételeknek eleget tesznek.

Mit mondanak a Katolikus Egyházról?

A pünkösdisták úgy látják, hogy amikor Nagy Konstantin államvallássá tette a kereszténységet, a Szentlélek megnyilvánulásai - egy-két kivételtől, mint Clairvaux-i Szent Bernáttól vagy Assisi Szent Ferenctől eltekintve - kiszorultak az egyház életéből. Ez természetesen igaztalan vád. Napjainkban egyes pünkösdista csoportok kapcsolatot keresnek a katolikus karizmatikus mozgalmakkal is. Általánosságban viszont elvetik az egyház intézményes oldalát és erős kritika alá vetik a Katolikus Egyházat amiatt, hogy egyházi hierarchia viszi benne a vezető szerepet.

Miben áll az emberek üdvössége?

A pünkösdizmus rendszerint adventista jellegű, világvége-váró-elképzelésekhez kapcsolódik, nincs önálló üdvösségtanítása.

Miért nem fogadhatjuk el tanításukat?

1. Ami a lélek-keresztséget illeti, Keresztelő Szent János szerint Krisztus "Szentlélekkel keresztel" (Jn 1,34), de ez azonos a "vízből és Szentlélekből" való újjászületésünkkel (Jn 3,5), tehát a Lélek-keresztség maga a keresztség szentsége. Az más kérdés, hogy az élmény szintjén mennyire éljük meg keresztségünket. A kegyelemnek azonban nem feltétele az ember átélése. Ami pünkösdöt illeti, a Szentírás az első pünkösdről számol be az ApCsel 2-ben. Minden további pünkösd ennek továbbvitele. Az ősegyház a bérmálás szentségében konkretizálta a Szentlélek vételét, de ez már nem keresztség. A teológia mindig is hangoztatta, életünknek van szentlelkes, pünkösdi eleme, ami nem más, mint a "lelki emberség" (Róm 8,5) megvalósítása, a kegyelmi élet. Kétségtelen, Szent Pál tanításában nagy szerepet kapnak a lelki adományok (karizmák), ám ezek nem pótolhatják a keresztény lelkiélet többi elemét (így a szentségi életet), másrészt nem függetlenek a keresztény közösségtől és az apostoli hivataloktól. Aki rendkívüli adományok megélésével kívánja kezdeni a lelkiéletet, kb. úgy jár el, mintha emeletet próbálna építeni alap és földszint nélkül.
2. ApCsel 2,4. a Szentléleknek tulajdonítja, hogy egyesek "különféle nyelveken kezdtek szólani". Valójában ez nem más, mint az egyház egyetemes-voltának kifejezése, hogy ti. az evangéliumot minden nép fiaihoz el kell juttatni. Kétségtelen, Szent Pál beszél a nyelveken szólás adományáról (1 Kor 14,1-5 ), de jelzi, ez, nem öncél és nem önfitogtatás eszköze, hanem a közösség szolgálata: azért van, hogy az "egyház is épüljön rajta" (uo.14,5). Épp ezért, ha valamilyen jel nem az egyház javát szolgálja, hanem egyenesen az egyház szétdarabolását célozza, világossá válik, hogy ilyen esetben nem a Szentlélek munkájáról van szó!
3. A pünkösdisták szerint a Szentlélek jelenlétének átélését extázis is kíséri. A Szentírásból nemigen igazolható, hogy az erre való törekvés a keresztény élet központi célkitűzése. Jézus elragadtatások helyett egyszerűen példája követésére, sőt kereszthordozásra szólít (Mk 8,34).

Mivel keltenek ellenszenvet?

Mint a református Bütösi püspök írja, a pünkösdizmusban másodrendűvé vált, mire adta Isten a maga ajándékait, elsőrendűvé vált a Lélek ajándékainak keresése és megélése. Vajon nem arról van-e szó, hogy felkorbácsolt hangulatban az erre érzékeny lelkek tömegpszichózis áldozatai s vajon az extázis nem a tudattalan előtörését jelenti-e, természetfölötti elem nélkül?! Ez a fajta lelkiség könnyen ópiummá teheti a vallást, a szónak most igazi értelmében.

Hányan vannak?

A világon mintegy ötmillióan, Magyarországon tízezren, a magát "újpünkösdista" közösségnek tekintő Hit Gyülekezetével együtt pedig negyvenezren.

Hogyan térítenek?

Gyógyulásra, lelki vigaszra vágyó embereknek gyógyító, öngyógyító kurzusokat hirdetnek meg, a biblia behatóbb tanulmányozására szólítanak, összejöveteleiken extázist ígérnek.

Forrás: Wikipédia