Valóság
A valóság a természet és az anyagi világ tudatunktól függetlenül létező része. Az (objektív) valóság független a megfigyelőktől, azok helyzetétől, mozgási állapotától és az eszközöktől amiket a valóság megfigyelésére a megfigyelő felhasznál. A valóság megtapasztalásának vannak korlátai, de a megismerésére tehetünk erőfeszítéseket. A tudományos megismerés a valóság feltérképezését tűzte ki célul. Megegyezés és tanulás kérdése, hogy a valóságról mindenkinek ugyanaz a képzete alakuljon ki, tehát a piros pirosat jelentsen mindenkinek, akkor is ha történetesen az illető színvak.
A tudatunktól független valóságról évezredek óta folyik a filozófiai párbeszéd és vita, ennek létezéséről és mibenlétéről (ld. lételmélet, ontológia), és megismerhetőségéről, illetve a megismerés lehetséges módszereiről (ld. ismeretelmélet, episztemológia).
Vita
A vita érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. A vitának van tárgya, szerkezete, legalább két résztvevője eltérő állásponttal.
Vélemény
Egy személynek, individuumnak a dolgokról vagy egy bizonyos dologról alkotott, egyéni értékítélete, az értékítéletet megalkotó személy értékrendjének tükrében. Minthogy a vélemény konkrét dologgal (vagy dolgokkal) illetve konkrét személyhez (személyekhez) kacsolódóan értelmezhető, a vélemény szükségszerűen szubjektív. A személyek véleménye más személyek által vita vagy meggyőzés - szélsőséges esetben erőszak - útján módosítható. Azt, hogy az individuum mennyire könnyen adja fel illetve módosítja a véleményét, az személyek egyik fontos jellemvonásának tartják. A vélemény, illetve különböző személyek bizonyos dolgokkal kapcsolatban megalkotott hasonló vagy megegyező véleménye a társadalom egyik legfontosabb közösségformáló ereje.
Felhasználói vélemény
Az internetes fórumokon található felhasználói vélemények könnyebbé teszik az eligazodást a kapható termékek és az igénybe vehető szolgáltatások között, ezért napjainkban fontos forrásává váltak a fogyasztói illetve vásárlói döntéseknek.
A vita, az érvelés több társadalomtudomány eszköze és témája, pl. politika, retorika, filozófia, etika, jog.
A vita versengő magatartás jellemzője.
A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának.
Vitatípusok
- kompetencia vita (a partner helyzetével kapcsolatos)
- definíciós vita (a nézeteltérés pontos körülhatárolása)
- tétel vita (állítás cáfolása)
- érdemi vita (eset, ügy, nézeteltérés lezárása)
- elvi vita (módszertani, világnézeti eltérés esetén)
A vita szakaszai
1. Konfrontációs szakasz: a véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást.
2. Nyitó szakasz: a vitázók szerepei és elköteleződései nyilvánossá válnak. A vitatott állítások, és ezek bizonytalanságai elhangzanak, amelyek lehetővé teszi a véleménykülönbség feloldását.
3.Érvelési szakasz: kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése vagy elfogadása.
4.Záró szakasz: Közös következtetések, következmények: egy vita záródhat egyetértéssel, kompromisszummal, (ezek közös vonása, hogy a vitatkozó felek többé-kevésbé elfogadják a másik fél állspontját) vagy a vitában félként részt nem vevő harmadik személy (pl. döntőbíró, bíró) döntésével végül a véleménykülönbség fennmaradása esetén sikertelenül (eldöntetlenül).
Vita és vitázó viszonya
A vitában résztvevő tárgyilagos, ha:
- állításait külső forrással alátámasztja
- érvelése következetes, racionális, tárgyhoz kapcsolódó
- a vitapartner állításit követi, és reagál azokra
- lehetőséget ad az ellenérvek kifejtésére
- elismeri a tévedés lehetőségét.
A vitában résztvevő személyeskedő, ha:
- A vitapartnert sértően jellemzi
- A vitapartner korábbi tevékenységei állnak érvelése középpontjában
- A vitában résztvevő társadalmi helyzetére, előítéletre alapozza érveit, viselkedését
- A vitapartner érvelésének akadályozására, megzavarására töreszik
- A partnert nem tekinti egyenrangúnak
|