Arabok

Korán

A Korán (القرآن al-qurān) az iszlám elsődleges forrása és szent irata. (magyar szövegekben ritkábban előfordul Qurán és Alkorán alakban is) Gyakran emlegetik Al-Qurān Al-Karīm (Kegyes Korán) szószerkezetben.

A Korán szerepe az iszlám vallásban

A Korán az iszlám szent irata. Iszlám országokban általános, hogy az iskolai tanulmányok részét képezi a Korán betéve történő megtanulása. A Koránmagyarázat (tafszír) az arab irodalom, vallás és tudomány egyik legfontosabb ágazata.

A Korán, mint szöveg

A Korán tagolása

A Koránt 114 fejezet (szúra) alkotja, amelyek rövid versekből (aya) állnak. A Korán összesen 6348 ayát tartalmaz, illetve további 112 a szúrák elején található Bismillah formulát tartalmaz. Minden szúrának saját neve van, a szúrákon belül az egyes ayákat sorszámmal jelölik. A pontos hivatkozáshoz ismerni kell, hogy mely olvasatra hivatkozik valaki, mivel egyes olvasatokban az a szöveg bontása eltérő lehet. A magyar fordítások kivétel nélkül a leggyakoribb, un. hafsz-olvasat számozását használják. A XX. századtól kezdve a szúrák neve helyett hivatkozások gyakran használnak sorszámot a szúrák jelölésére.

A szúrák sorrendje nem fejez ki kronológiai vagy fontossági sorrendet. Az első, rövid Fatiha (Megnyitó) szúra után, a Korán elején a hosszabb, a végén a rövidebb szúrák találhatók.

A szúrákból és ayakból álló beosztás mellett számos praktikus, olvasást, recitálást, és memorizálást segítő tagolási rendszert is alkalmaznak. A Korán 30 nagyjából egyforma terjedelmű dzsuzból (rész) áll. (Ilyen módon a 30 napos Ramadán alatt napi egy dzsuz elolvasásával el lehet olvasni a teljes Koránt). Az egyes dzsuzokat gyakran két egyforma csoportra (hizb) osztják, amelyek további negyedekre oszthatók. Létezik a Koránnak egy hetes tagolása (manazil) is. További felosztási mód a Korán nagyjából 8-10 ayából álló szemantikailag egységes részekre (ruku'at) osztása.

Hagyományos tagolás szerint a szúrák, keletkezési helyük szerint mekkai, illetve medinai szúrákra oszlanak, amelyek egyben kronológiai tagolást is kifejeznek. Ez a megosztás a szerkesztés során a sorrendben nem jelenik meg.

Stilisztikai jellemzők

A Korán keverten, akár egy szúrán belül is váltakozva tartalmaz elbeszélő, intő-figyelmeztető, és törvénykező szövegrészeket, amelyek nem feltétlenül függnek össze egymással.

A Korán szövege műfajilag több stílusba sorolható. Egyes részei rímes, metrikus rendszerben (al Bihar), míg a szövegek többsége, sajátos, ritmikus prózában (saj) íródtak. A Korán a szemantikailag összefüggő részeket gyakran, (de nem mindig) laza rímszerkezettel, önrímekkel vagy asszonácokkal kapcsolja össze: Pl: Al-Fajr szúra kezdete

Wal-fajr,

Wa layâlin `ashr,

Wash-shaf`i wal-watr

Wal-layli 'idhâ yasr,

Hal fî dhâlika qasamun li-dhî ijr.

Néhány szúrában megjelenik a refrén, néhány, (pl. minden második ayánként).

A Korán kialakulása

A muszlimok szerint a Korán Isten által kinyilatkoztatott, és a mai napig romlatlan formában megmaradt szöveg, mindazonáltal a Korán szövegeinek egy kötetbe szerkesztésének folyamatáról fentmaradtak hagyományok. Az orientalista tudományban számos elmélet fogalmazódott meg a Korán kialakulását illetően.

A Korán kialakulása az iszlám hagyomány szerint

Az iszlám hagyomány szerint Mohammed részletekben kapta meg a kinyilatkoztatást, az első, Hira hegyén kapott kinyilatkoztatástól (610) haláláig (632). Mohammed szóban közölte a kinyilatkoztatásokat, amit társai lejegyeztek. Az írásbeli hagyomány mellett fontos volt a szóbeli hagyományozás is, így a szövegeket sokan megtanulták.

Mohamed próféta

Mohamed próféta az iszlám vallás legfőbb prófétája. Eredeti neve Muhammad bin ^cAbdallāh (Mekka, 570/571 – Medina, 632).

Élete a szent iratok szerint

Már a középkorban is elismerte néhány muzulmán tudós, hogy a Próféta életét illetően az iszlám nem minden ponton világos. A születési dátuma nem biztos, csak annyit lehet sejteni, hogy valamikor a 6. század utolsó harmadában történhetett. Ez annak tudható be, hogy róla először 150 évvel a halála után íródtak az első életrajzok, melyek ráadásul nagyrészt régi elbeszéléseken alapultak.

Mohamed a legenda szerint közvetlen leszármazottja volt Ábrahám prófétának, a három világvallás ősatyjának elsőszülött fián, Iszmáelen keresztül. Mohamed tehetős családba született, a kuraisi törzsbeli Abdallah és Amína fiaként, Mekka környékén a mai Szaúd-Arábiában). Főleg a karavánok ellátásából éltek. Korán árvaságra jutott, nagybátyja, Abu Talib nevelte fel.

Mohamed foglalkozása kereskedő volt. Huszonöt évesen feleségül vette munkaadóját, a 40 éves özvegyet, Khadídzsát, attól kezdve rengeteget utazott. Nyolc gyermeke volt első feleségétől: négy fiú (mindannyian fiatalon hunytak el) és négy lány, köztük Fatima, a kedvence, akinek a férje, Ali később Mohamed utódja lett. Khadídzsa halála után tíz felesége volt, többségüket politikai szövetségek érdekében vette el; a kedvencet Ajsának hívták, ő egyik legfontosabb szövetségesének, Abu Bakrnak a lánya volt.

Tizenöt év elteltével egyre gyakrabban tért vissza a Hira hegyre, itt jelent meg előtte Gábriel arkangyal, hogy 20 éven keresztül ismertesse vele Isten szavait. Ezeket 114 szúrába, fejezetbe gyűjti, és Koránnak nevezi el. Ekkor már jelentős csoport alakul körülötte, melynek tagjai moslimunnak (aki átadja lelkét Allahnak), azaz muzulmánnak nevezik magukat. Összeütközésbe kerülnek a többistenhívő Mekka lakóival, így 622-ben Medinába menekülnek. Ettől számítják a muzulmán időszámítást. 630-ban Mohamed győztesen tér vissza Mekkába.

Lerombolta a régi jelképeket, és méltó helyre állította a Ka'aba (Kába) kövét, melyet állítólag Ábrahámtól kapott. Életrajzai kiváló tömegszónokként és kivételes képességekkel megáldott hadvezérként emlékeznek rá.

Mecset (Dzsámi)

A mecset a muzulmán vallás temploma. Maga a szó az arab maszdzsid szóból származik (arabul: مسجد), ami a szadzsad (meghajlás) szóból ered. (A muzulmán ima közben többször is meg kell hajolni.) A muzulmán templomokra használt másik arab szó a dzsámi (جامع, „a pénteki imák helye”), amelyben szószék is kell, hogy legyen.

A világ első mecsete Mekkában állt, a Kába-kőnél. Az első medinai mecset Mohamed próféta háza volt. Mohamed követői ide vonultak vissza a hidzsra után, 622-ben. A ház rekonstruálása alapján úgy tűnik, a viszonylag kicsi épület egy nagy udvarban állt. Mikor több hívő is panaszkodott a erős napsütésre, Mohamed az udvar egyik végét pálmalevelekkel lefedve egy árnyékos helyet építtetett, itt vezette az imákat.

A mecset részei és azok funkciói

A muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk: reggel, délben, délután, napnyugtakor és este (lásd: Az iszlám öt pillére.) Az imára a müezzin szólítja a híveket a minaretből (arabul: manara). Több mecsetbe nem engednek be nem muzulmánokat.

Minaret

A minaret az iszlám mecsethez épített, vagy különálló torony.

A szó eredete

A szó az azonos jelentésű arab minara (többes számban minarat) illetve az urdu minra (többes számban minar) szóból ered. Jelentése talán az arab tűz szóból ered, így elképzelhető, hogy elődei a jeladásra használt tűztornyok voltak.

A minaret mint épület

A mecsethez vagy dzsámihoz illesztett vagy különálló, nyúlánk, felül elkeskenyedő torony. Lehet hengeres, négyszögletes vagy sokszögletű alakja.

Vallási funkciója

A minaretből (gyakran erkélyéről) a müezzin naponta ötször imára szólítja fel a mohamedánokat, amikor ennek eljön az ideje. Manapság az iszlám országokban ez esetenként magnetofonról megy, hangszórókon.

Minaretek Magyarországon

Magyarországon a török hódoltság idejéből három minaret maradt fenn, ezek Egerben, Pécsett és Érden láthatóak.

Az egri minaret

Egerben, a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, a Kethüda mináré 1596 után homokkőből épült, 40 m magas, alapja 14 szögletű. Erkélyét sztalaktitos gyűrű tartja. Eredetileg a keleti oldalán lévő dzsámihoz épült, ami a török uralom után katolikus templomként, majd kórházként működött, majd 1841-ben lebontották. A minaretet is le akarták bontani 1687-ben, de nem sikerült, egy keresztet raktak a tetejére ami az el nem távolított félholdból nő ki. Az eredeti kupola villámcsapások következtében elpusztult, a jelenlegi kőkúpot már mint műemlék védelme érdekében építették rá. A minaret látogatható, 97 lépcsőfok vezet fel a teraszára.

A pécsi minaret

A pécsi minaret a Jakováli Hasszán pasa dzsámija mellett álló kb.30m magas torony, 12 szögű alapokon. A város 1543-tól 1686-ig volt török uralom alatt.

Az érdi minaret

Érden az Ófaluban (Mecset utca) áll a 17. században épült dzsámi 23 méter magas tornya. Az 1962-65 közötti régészeti ásatás eredményei alapján Ferenczy Károly építész készítette el a helyreállítási terveket. Csúcsát vasbetonból egészítették ki, amikor 1970-ben felújították, a külső munkálatok 1999-ben készültek el. Az épületet iszlám díszítmények ékesítik.

Egyéb minaratek

Budapest területén is látható egy minaret, amelynek sosem volt vallási funkciója: a Fővárosi Állat- és Növénykert 1912-ben, keleties szecessziós stílusban épült Elefántháza rendelkezik egy kilátóként funkcionáló, 31 méter magas minarettel, melynek felső szintjére 91 lépcső vezetett. A Neuschloss Kornél által tervezett tornyot 1915-ben az I. világháborús szövetséges Oszmán Birodalom kérésére lebontottak, mivel a török diplomácia nemtetszését fejezte ki az ellen, hogy egy muszlim szimbólum egy állatházat díszítsen. Az 1997-ben kezdődött felújítás során a minaretet újjáépítették, így az ismét látogatható.

Mivel az iszlám szabályai szerint az ima előtt mosakodni kell, a mecsetek udvarán erre kutak biztosítanak lehetőséget. Több mecsetben is egy különálló kis épületet hoztak létre erre a célra az udvar közepén.

A mecset belseje egy egybenyitott, rendszerint oszlopos tér, berendezés nélkül. A bejárattal szemben látható a kibla-fal, ami a megfelelően tájolt mecsetekben a Mekka felé vezető egyenes vonalra merőleges. A hívek ez elé a fal elé térdelnek ima közben, így Mekka felé fordulnak. A kibla-falon, rendszerint a közepén látható a mihráb, egy falifülke vagy mélyedés, ami azt jelzi, hogy ez a fal a kibla-fal. A mihrábban nincs berendezés, eltérően a keresztény templomok szentélyétől. Ha van is szószék a mecsetben, ahonnan a pénteki imát vezetik, az a mihráb mellett áll.

A muzulmán világ különböző területein a mecseteknek különböző formái alakultak ki. Említésre méltóak a korai abbászida mecsetek, a T-alakú és az anatóliai kupolás mecsetek. A 20. században a kőolaj miatt gazdaggá vált arab világban rengeteg mecset épült vezető nem muzulmán építészek tervei által is, valamint lendületet adott a kortárs muzulmán építészek karrierjének is. Az 1977 óta kiosztott Aga Kán Építészeti Díjjal díjazzák azokat az építészeket, akik a hagyományos muzulmán stílusban terveznek épületeket, és azokat is, akik a nemzetközi stílusok alapján.

A világ híres épületei közül több is, pl. az isztambuli Hagia Sophia, az indiai Tadzs Mahal és az athéni Parthenon a történelem folyamán valamikor mecset volt.

Hagia Sophia

A(z) Hagia Sophia (görögül: Αγία Σοφία, latinul: Sancta Sophia, törökül: Ayasofya) egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, ma múzeumként látogatható. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható az akkori „keresztény világ”-ban.

Alapítása

Az első nagy templomot II. Konstantin – a városalapító Nagy Konstantin fia – építtette itt egy IV.századi kisebb (pogány) templom helyén. Az építkezés 360-ban ért véget, és az épületet Eudoxius pátriárka szentelte templommá. 404-ben megsemmisült, amikor június 20-án Aranyszájú Szent János püspök száműzésén felháborodott tömeg felgyújtotta. 415-re II. Theodosius császár újjáépítette. A Nika-felkelés 532-ben ismét lerombolta a bazilikát, melyet I. Justinianus felügyelete mellett 5 év alatt az alapoktól teljesen újjáépítették. A matematikus trallei Anthemius és az építész miletusi Isidorus nagy képzelőerővel és tudományos pontossággal dolgozott együtt az új terveken, hogy egy évszázadokig páratlan remekművet hozzanak létre. Úgy is szokták ezt az épületet definiálni, mint az összes ismert építészeti elem tökéletes szintézise. A templomot 537. december 27-én Menas pátriárka szentelte újjá. Földrengések 558-ban megrongálták (a főkupola is beomlott), de az eredeti terveknek megfelelően helyreállították 563-ra, akárcsak a 989-es és 1346-os években, újabb részleges beomlások után.

Leírása

A templom különlegessége többszörös kupolamegoldása, ami csak első pillantásra, de rendkívül instabillá teszi. Az újdonságot az épület óriási méretei, a 31 méter átmérőjű és 56 méter magas főkupola és a megtámasztását biztosító rendszer jelentik. (Összehasonlításképpen: a magyar Országház kupolacsarnoka belül 27 méter magas, a kupola a toronnyal együtt 96 méterre emelkedik. A szegedi dóm kupolája belül 33,4; kívül 53,6 méter magas.) A sarkokon négy masszív oszlop található, melyeken négy boltív nyugszik. A boltíveket négy homorú, háromszög alakú boltfészek köti össze (ezek oldják meg a kör alakú kupola négyzet alakú alapra helyezését). A kupolát a boltfészkek és a boltívek tartják, melyek a sarkokban álló oszlopokra terhelik a főkupola súlyát. Az oszlopok mindegyike nagyjából 100 m²-en támaszkodik a talajra. A főkupola alatt körben 40 boltíves ablak található, amik egyrészt fénnyel árasztják el a templom belsejét, másrészt azt a benyomást keltik, mintha a kupola súlytalan lenne. A keleti (liturgikus) és a nyugati (bejárati) boltívek félkupolákban folytatódnak, melyek ismét kisebb félkupolás, félig nyitott termeken nyugszanak, így tágítva tovább a már így is lenyűgöző méretű belső teret. A belső felületek zöld és fehér márvány borításúak, lila porfír és arany mozaikokkal.

Történelme

Nagyjából ezer évig a Hagia Sophia volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye. A Latin Császárság (1204-1261) idején a keresztesek kifosztották és római katolikus templommá alakították át. Fénykorában a templomot 80 pap, 150 diakónus, 60 aldiakónus, 160 olvasó, 25 kántor és 75 kapus szolgálta. 1453-ban Konstantinápoly eleste után az Oszmán törökök mecsetté alakították és minareteket építettek a templomhoz. Mivel az iszlám általában tiltja az emberábrázolást, a templom mozaikjait bevakolták. Az elkövetkező 500 évben Hagia Sophia volt Konstantinápoly fő mecsete.

1934-ben, már a Török Köztársaság idején, Kemal Atatürk alatt, az épületet szekularizálták és megnyitották, mint Ayasofya Múzeum. Mindazonáltal a mozaikok továbbra is vakolat alatt maradtak, és az épület karbantartása is kívánnivalót hagyott maga után. Az épület 1985 óta az UNESCO Világörökség része. 1993-ban egy UNESCO bejárás alkalmával hulló vakolatot, betörött ablakokat, piszkos márványbevonatokat, beázást és hibás tetőt regisztráltak a helyszínen. Azóta a hibák nagy részét kijavították, a kupola még ma (2005-ben) is részben fel van állványozva. A felső szint mozaikjainak egy részét kibontották a vakolat mögül és restaurálták.

Az épület több ortodox templom mintájául is szolgált, bár a szláv világban (főleg Oroszországban) kicsit módosítottak a stíluson: keskenyebb, de magasabb kupolákat emeltek a templomjaik fölé (például a kievi Szent Szófia katedrális). A templom több mecsetet is ihletett, ilyenek például akár Isztambulban is találhatók: a Szulejmán mecset és a Rustem Pasa mecset.

Tudnivalók, ha mecsetet látogatsz

Sok mecset van, főleg a turisták által gyakran látogatott országokban (pl. Egyiptom), amelyek nem muzulmánok számára is látogathatóak. Belépés előtt a cipőt le kell venni (odabent többnyire úgyis szőnyeg borítja a padlót). A cipőket a bejáratnál lehet hagyni. Vigyázz, hogy ne úgy tedd le, hogy a talpa felfelé fordul (az arab világban sértés a talpat személyek felé fordítani.) Ha imádkozókat kell kikerülnöd, mögöttük menj el, ne előttük. Egyébként úgy kell viselkedni, mint egy átlagos templomban (konzervatív öltözködés, halk beszéd.)