Anti-szekta: Egy portál az egyre jobban terjedő szekták veszélyeiről - Valamint vallástudományi ismeretterjesztés
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Szektákról általában
 
Segítség, tanácsok
 
Keresztény szekták
 
Álkeresztény szekták
 
Okkultista szekták
 
Fajgyűlölő szekták
 
Ősi szekták
 
Egyéb vallási szekták
 
Üzleti szekták, hálózatok
 
Vallástudományi fogalmak, meghatározások, leírások
 
Magánvéleményeim - Saját írásaim
 
Egyéb: Filozófia
 
Egyéb: Pszichológia
 
Egyéb: Szociológia
 
Egyéb
 
Szektás a családban/ismerősök között
Szektás a családban/ismerősök között
Tudomásod szerint van-e a családodban és/vagy ismerettségi körödben szektás?

Igen, van
Nem, nincs
Nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Volt-e már dolgod szektásokkal?
Volt-e már dolgod szektásokkal? Találkoztál-e már szektásokkal?
Csak azt az egyet jelöld be, amelyik eset akár többször is megtörtént!

Igen, az utcán találkoztam velük
Igen, a lakásomba bekopogtattak
Igen, már jártam is szektában
Nem, sosem találkoztam még ilyen emberekkel
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Vallás
Felmérés, hogy az oldalt megtekintők milyen vallásúak?
Te milyen vallású vagy, milyen felekezethez tartozol, milyen világnézeted van?

Római katolikus
Evangélikus
Protestáns
Baptista
Adventista
Pünkösdista
Iszlám
Távol-keleti vallású
Egyéb
Ateista
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Életkor
Felmérés, hogy az oldalt meglátogatók melyik korosztályba tartoznak.
Mennyi idős vagy?

18 év alatti
18-25 év közötti
25-35 év közötti
35-45 év közötti
45-55 év közötti
55-70 év közötti
70 év feletti
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Iskolai végzettség
Felmérés az oldalt meglátogatók iskolai végzettségét illetően.
Milyen iskolai végzettséged van?

8 osztály
Szakmunkásképző
Gimnáziumi érettségi
Szakközépiskolai érettségi
Technikus végzettség (érettségi utáni szakképzés)
Főiskolai
Egyetemi
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Foglalkozás
Felmérés, hogy az oldalt meglátogatók milyen területen dolgoznak
Mely területen dolgozol?

Műszaki (mérnök, technikus, szakmunkás)
Telekommunikáció, informatika
Egészségügy
Idegenforgalom, turizmus
Közigazgatás, pénzügy
Oktatás, kutatás
Nemzetvédelem , büntetésvégrehajtás
Kultúra, művészet
Diák
Nem dolgozik, nyugdíjas
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Politikai hovatartozás
A honlap politikailag semleges, csupán a látogatók politikai irányultságát
hivatott felmérni ez a szavazó box!

szélső jobb
jobb
métsékelten jobb
közép
politikailag semleges
mérsékelten bal
bal
szélső bal
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Korán, Mohamed, mecset...

Arabok

Az arabok (arabul: عرب arab) nagy és heterogén népcsoport, leginkább a Közel-Keleten és Észak-Afrikában élnek nagy számban.

Az arabok története

Az iszlám vallás térhódítása

Az Arábiát lakó arabok zöme ló- és tevetenyésztő nomád beduin volt. Törzseik a száraz, sivatagos területeken egymás ellen harcoltak az életet adó vízért, az oázisok legelőiért, az állatállományért. Az arabok egy része kereskedéssel foglalkozott, ők bonyolították le a Jemen és Palesztina közötti forgalmat, és bekapcsolódtak a nagy közel-keleti közvetítő kereskedelembe. Jelentős települések alakultak ki a karavánutak mentén. Ilyen város volt Mekka (jelentése: teljes meghódolás istennek) a későbbi világvallás, az iszlám bölcsője. A városban élő Mohamed (570- 632) tevehajcsárból lett kereskedő. Beutazta Arábiát. Utazásai során megismerkedett a zsidó és keresztény vallással, melyekből sokat merített, mielőtt látomásai nyomán 610 táján új tanokkal lépett fel. Mohamed hamar követőkre talált a szegények között. Ezért rövidesen összeütközésbe került a Mekkát vezető gazdag kereskedőkkel, s híveivel együtt menekülni kényszerült. A közeli városban, melyet később Medinának (Medinat-al-Nabi= a próféta városa) neveztek el. Itt talált menedéket és támogatókat. A Mekkából való kivonulás éve (622), a hidzsra vált a mohamedán időszámítás kezdetévé. Medinában megerősödött a hit, és sok követőre talált a nomádok között. Mohamed eszméi, miután a mekkai kereskedőkkel is egyezségre (mekkai zarándoklat), fergeteges gyorsasággal kezdtek terjedni.

A hódítások kezdete

Az iszlám egyesítette a korábban egymással harcoló arab törzseket, s ezzel óriási erőt szabadított fel, mely a dzsihád jelszavával a Közel-Keletre rontott, s rövid időn belül óriási területeket foglalt el. Mohamed halálát követően a kalifák vették át az irányítást: Abú Bakr (632 - 634), majd Omar (634-644). Vezetésükkel az előretörő iszlám harcosok pár évtized alatt elsöpörték a perzsa államot és Bizáncot is tönkreverték. Uralmuk alá került Szíria, Palesztina, Mezopotámia (635-641 között), Egyiptom (639-642 között). Az Omajjád-dinasztia (661-750) irányításával a VII. század végére Keleten már az Indus völgyében jártak győztes hadaik, Közép-Ázsiában pedig már Szamarkand, a Selyemút menti gazdag kereskedőváros is behódolt az araboknak. Nyugaton Tarik vezér 711-ben átkelt a Gibraltári-szoroson (Dzsebel-el-Tarik= Tarik sziklája) és Hispánia nagy része arab fennhatóság alá került. A száz éve tartó sikereknek és hódításoknak két állam, egy régi és egy új vetett gátat. 732-ben Poitiers-nál Martell Károly frankjai, 740-ben Kis-Ázsiában a bizánciak mértek vereséget az arabokra, leállítva előrenyomulásukat

Berendezkedésük

Az iszlám uralom megszilárdulásával kiépült az arab állam, melyet bizánci mintára szerveztek meg. A kalifák despotikus uralkodókká váltak. Az arab katonai vezető réteg földbirtokos arisztokráciává alakult, igaz a kalifák hatalmát nem tudták korlátozni, mivel azok elvehették, kicserélhették a birtokaikat. A tulajdonos ugyanis elvben a kalifa maradt. A szolgálati birtok rendszere biztosította a központi hatalom erejét. A földeket szabadok és részben rabszolgák művelték meg. A városok fennmaradtak, sőt virágzásnak indultak, mivel a közvetítő kereskedelem jelentős része az arabok kezébe került. Virágzó korszak kezdődött, az egységes hatalmi ellenőrzés alatt lévő óriási területeken fellendült a kereskedelem. Rendkívül fejlett volt a kézműipar, egy-egy város speciális termékei messzi vidékre eljutottak (damaszkuszi acél - Damaszkusz; kordován csizma - Córdoba; muszlinszövet - Moszul). Az óriási területet már nem bírták egyben tartani. Először a szélső tartományok szakadtak le és önállósultak (Córdobai emírség és Egyiptom). Nemsokára a belső terület is felbomlott. A későbbiek során egy-egy országrész tett szert vezető szerepre. Ennek ellenére a X. században Európa felé újabb hullámban támadtak az arabok, ezúttal elsősorban a tengeren. A megerősödött Európa azonban hamarosan visszaverte őket.

Korán

A Korán (القرآن al-qurān) az iszlám elsődleges forrása és szent irata. (magyar szövegekben ritkábban előfordul Qurán és Alkorán alakban is) Gyakran emlegetik Al-Qurān Al-Karīm (Kegyes Korán) szószerkezetben.

A Korán szerepe az iszlám vallásban

A Korán az iszlám szent irata. Iszlám országokban általános, hogy az iskolai tanulmányok részét képezi a Korán betéve történő megtanulása. A Koránmagyarázat (tafszír) az arab irodalom, vallás és tudomány egyik legfontosabb ágazata.

A Korán, mint szöveg

A Korán tagolása

A Koránt 114 fejezet (szúra) alkotja, amelyek rövid versekből (aya) állnak. A Korán összesen 6348 ayát tartalmaz, illetve további 112 a szúrák elején található Bismillah formulát tartalmaz. Minden szúrának saját neve van, a szúrákon belül az egyes ayákat sorszámmal jelölik. A pontos hivatkozáshoz ismerni kell, hogy mely olvasatra hivatkozik valaki, mivel egyes olvasatokban az a szöveg bontása eltérő lehet. A magyar fordítások kivétel nélkül a leggyakoribb, un. hafsz-olvasat számozását használják. A XX. századtól kezdve a szúrák neve helyett hivatkozások gyakran használnak sorszámot a szúrák jelölésére.

A szúrák sorrendje nem fejez ki kronológiai vagy fontossági sorrendet. Az első, rövid Fatiha (Megnyitó) szúra után, a Korán elején a hosszabb, a végén a rövidebb szúrák találhatók.

A szúrákból és ayakból álló beosztás mellett számos praktikus, olvasást, recitálást, és memorizálást segítő tagolási rendszert is alkalmaznak. A Korán 30 nagyjából egyforma terjedelmű dzsuzból (rész) áll. (Ilyen módon a 30 napos Ramadán alatt napi egy dzsuz elolvasásával el lehet olvasni a teljes Koránt). Az egyes dzsuzokat gyakran két egyforma csoportra (hizb) osztják, amelyek további negyedekre oszthatók. Létezik a Koránnak egy hetes tagolása (manazil) is. További felosztási mód a Korán nagyjából 8-10 ayából álló szemantikailag egységes részekre (ruku'at) osztása.

Hagyományos tagolás szerint a szúrák, keletkezési helyük szerint mekkai, illetve medinai szúrákra oszlanak, amelyek egyben kronológiai tagolást is kifejeznek. Ez a megosztás a szerkesztés során a sorrendben nem jelenik meg.

Stilisztikai jellemzők

A Korán keverten, akár egy szúrán belül is váltakozva tartalmaz elbeszélő, intő-figyelmeztető, és törvénykező szövegrészeket, amelyek nem feltétlenül függnek össze egymással.

A Korán szövege műfajilag több stílusba sorolható. Egyes részei rímes, metrikus rendszerben (al Bihar), míg a szövegek többsége, sajátos, ritmikus prózában (saj) íródtak. A Korán a szemantikailag összefüggő részeket gyakran, (de nem mindig) laza rímszerkezettel, önrímekkel vagy asszonácokkal kapcsolja össze: Pl: Al-Fajr szúra kezdete

Wal-fajr,
Wa layâlin `ashr,
Wash-shaf`i wal-watr
Wal-layli 'idhâ yasr,
Hal fî dhâlika qasamun li-dhî ijr.

Néhány szúrában megjelenik a refrén, néhány, (pl. minden második ayánként).

A Korán kialakulása

A muszlimok szerint a Korán Isten által kinyilatkoztatott, és a mai napig romlatlan formában megmaradt szöveg, mindazonáltal a Korán szövegeinek egy kötetbe szerkesztésének folyamatáról fentmaradtak hagyományok. Az orientalista tudományban számos elmélet fogalmazódott meg a Korán kialakulását illetően.

A Korán kialakulása az iszlám hagyomány szerint

Az iszlám hagyomány szerint Mohammed részletekben kapta meg a kinyilatkoztatást, az első, Hira hegyén kapott kinyilatkoztatástól (610) haláláig (632). Mohammed szóban közölte a kinyilatkoztatásokat, amit társai lejegyeztek. Az írásbeli hagyomány mellett fontos volt a szóbeli hagyományozás is, így a szövegeket sokan megtanulták.

Mohamed próféta

Mohamed próféta az iszlám vallás legfőbb prófétája. Eredeti neve Muhammad bin cAbdallāh (Mekka, 570/571 – Medina, 632).

Élete a szent iratok szerint

Már a középkorban is elismerte néhány muzulmán tudós, hogy a Próféta életét illetően az iszlám nem minden ponton világos. A születési dátuma nem biztos, csak annyit lehet sejteni, hogy valamikor a 6. század utolsó harmadában történhetett. Ez annak tudható be, hogy róla először 150 évvel a halála után íródtak az első életrajzok, melyek ráadásul nagyrészt régi elbeszéléseken alapultak.

Mohamed a legenda szerint közvetlen leszármazottja volt Ábrahám prófétának, a három világvallás ősatyjának elsőszülött fián, Iszmáelen keresztül. Mohamed tehetős családba született, a kuraisi törzsbeli Abdallah és Amína fiaként, Mekka környékén a mai Szaúd-Arábiában). Főleg a karavánok ellátásából éltek. Korán árvaságra jutott, nagybátyja, Abu Talib nevelte fel.

Mohamed foglalkozása kereskedő volt. Huszonöt évesen feleségül vette munkaadóját, a 40 éves özvegyet, Khadídzsát, attól kezdve rengeteget utazott. Nyolc gyermeke volt első feleségétől: négy fiú (mindannyian fiatalon hunytak el) és négy lány, köztük Fatima, a kedvence, akinek a férje, Ali később Mohamed utódja lett. Khadídzsa halála után tíz felesége volt, többségüket politikai szövetségek érdekében vette el; a kedvencet Ajsának hívták, ő egyik legfontosabb szövetségesének, Abu Bakrnak a lánya volt.

Tizenöt év elteltével egyre gyakrabban tért vissza a Hira hegyre, itt jelent meg előtte Gábriel arkangyal, hogy 20 éven keresztül ismertesse vele Isten szavait. Ezeket 114 szúrába, fejezetbe gyűjti, és Koránnak nevezi el. Ekkor már jelentős csoport alakul körülötte, melynek tagjai moslimunnak (aki átadja lelkét Allahnak), azaz muzulmánnak nevezik magukat. Összeütközésbe kerülnek a többistenhívő Mekka lakóival, így 622-ben Medinába menekülnek. Ettől számítják a muzulmán időszámítást. 630-ban Mohamed győztesen tér vissza Mekkába.

Lerombolta a régi jelképeket, és méltó helyre állította a Ka'aba (Kába) kövét, melyet állítólag Ábrahámtól kapott. Életrajzai kiváló tömegszónokként és kivételes képességekkel megáldott hadvezérként emlékeznek rá.

Mecset (Dzsámi)

A mecset a muzulmán vallás temploma. Maga a szó az arab maszdzsid szóból származik (arabul: مسجد), ami a szadzsad (meghajlás) szóból ered. (A muzulmán ima közben többször is meg kell hajolni.) A muzulmán templomokra használt másik arab szó a dzsámi (جامع, „a pénteki imák helye”), amelyben szószék is kell, hogy legyen.

A világ első mecsete Mekkában állt, a Kába-kőnél. Az első medinai mecset Mohamed próféta háza volt. Mohamed követői ide vonultak vissza a hidzsra után, 622-ben. A ház rekonstruálása alapján úgy tűnik, a viszonylag kicsi épület egy nagy udvarban állt. Mikor több hívő is panaszkodott a erős napsütésre, Mohamed az udvar egyik végét pálmalevelekkel lefedve egy árnyékos helyet építtetett, itt vezette az imákat.

A mecset részei és azok funkciói

A muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk: reggel, délben, délután, napnyugtakor és este (lásd: Az iszlám öt pillére.) Az imára a müezzin szólítja a híveket a minaretből (arabul: manara). Több mecsetbe nem engednek be nem muzulmánokat.

Minaret

A minaret az iszlám mecsethez épített, vagy különálló torony.

A szó eredete

A szó az azonos jelentésű arab minara (többes számban minarat) illetve az urdu minra (többes számban minar) szóból ered. Jelentése talán az arab tűz szóból ered, így elképzelhető, hogy elődei a jeladásra használt tűztornyok voltak.

A minaret mint épület

A mecsethez vagy dzsámihoz illesztett vagy különálló, nyúlánk, felül elkeskenyedő torony. Lehet hengeres, négyszögletes vagy sokszögletű alakja.

Vallási funkciója

A minaretből (gyakran erkélyéről) a müezzin naponta ötször imára szólítja fel a mohamedánokat, amikor ennek eljön az ideje. Manapság az iszlám országokban ez esetenként magnetofonról megy, hangszórókon.

Minaretek Magyarországon

Magyarországon a török hódoltság idejéből három minaret maradt fenn, ezek Egerben, Pécsett és Érden láthatóak.

Az egri minaret

Egerben, a Knézich Károly utcában található az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, a Kethüda mináré 1596 után homokkőből épült, 40 m magas, alapja 14 szögletű. Erkélyét sztalaktitos gyűrű tartja. Eredetileg a keleti oldalán lévő dzsámihoz épült, ami a török uralom után katolikus templomként, majd kórházként működött, majd 1841-ben lebontották. A minaretet is le akarták bontani 1687-ben, de nem sikerült, egy keresztet raktak a tetejére ami az el nem távolított félholdból nő ki. Az eredeti kupola villámcsapások következtében elpusztult, a jelenlegi kőkúpot már mint műemlék védelme érdekében építették rá. A minaret látogatható, 97 lépcsőfok vezet fel a teraszára.

A pécsi minaret

A pécsi minaret a Jakováli Hasszán pasa dzsámija mellett álló kb.30m magas torony, 12 szögű alapokon. A város 1543-tól 1686-ig volt török uralom alatt.

Az érdi minaret

Érden az Ófaluban (Mecset utca) áll a 17. században épült dzsámi 23 méter magas tornya. Az 1962-65 közötti régészeti ásatás eredményei alapján Ferenczy Károly építész készítette el a helyreállítási terveket. Csúcsát vasbetonból egészítették ki, amikor 1970-ben felújították, a külső munkálatok 1999-ben készültek el. Az épületet iszlám díszítmények ékesítik.

Egyéb minaratek

Budapest területén is látható egy minaret, amelynek sosem volt vallási funkciója: a Fővárosi Állat- és Növénykert 1912-ben, keleties szecessziós stílusban épült Elefántháza rendelkezik egy kilátóként funkcionáló, 31 méter magas minarettel, melynek felső szintjére 91 lépcső vezetett. A Neuschloss Kornél által tervezett tornyot 1915-ben az I. világháborús szövetséges Oszmán Birodalom kérésére lebontottak, mivel a török diplomácia nemtetszését fejezte ki az ellen, hogy egy muszlim szimbólum egy állatházat díszítsen. Az 1997-ben kezdődött felújítás során a minaretet újjáépítették, így az ismét látogatható.

Mivel az iszlám szabályai szerint az ima előtt mosakodni kell, a mecsetek udvarán erre kutak biztosítanak lehetőséget. Több mecsetben is egy különálló kis épületet hoztak létre erre a célra az udvar közepén.

A mecset belseje egy egybenyitott, rendszerint oszlopos tér, berendezés nélkül. A bejárattal szemben látható a kibla-fal, ami a megfelelően tájolt mecsetekben a Mekka felé vezető egyenes vonalra merőleges. A hívek ez elé a fal elé térdelnek ima közben, így Mekka felé fordulnak. A kibla-falon, rendszerint a közepén látható a mihráb, egy falifülke vagy mélyedés, ami azt jelzi, hogy ez a fal a kibla-fal. A mihrábban nincs berendezés, eltérően a keresztény templomok szentélyétől. Ha van is szószék a mecsetben, ahonnan a pénteki imát vezetik, az a mihráb mellett áll.

A muzulmán világ különböző területein a mecseteknek különböző formái alakultak ki. Említésre méltóak a korai abbászida mecsetek, a T-alakú és az anatóliai kupolás mecsetek. A 20. században a kőolaj miatt gazdaggá vált arab világban rengeteg mecset épült vezető nem muzulmán építészek tervei által is, valamint lendületet adott a kortárs muzulmán építészek karrierjének is. Az 1977 óta kiosztott Aga Kán Építészeti Díjjal díjazzák azokat az építészeket, akik a hagyományos muzulmán stílusban terveznek épületeket, és azokat is, akik a nemzetközi stílusok alapján.

A világ híres épületei közül több is, pl. az isztambuli Hagia Sophia, az indiai Tadzs Mahal és az athéni Parthenon a történelem folyamán valamikor mecset volt.

Hagia Sophia

A(z) Hagia Sophia (görögül: Αγία Σοφία, latinul: Sancta Sophia, törökül: Ayasofya) egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, ma múzeumként látogatható. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható az akkori „keresztény világ”-ban.

Alapítása

Az első nagy templomot II. Konstantin – a városalapító Nagy Konstantin fia – építtette itt egy IV.századi kisebb (pogány) templom helyén. Az építkezés 360-ban ért véget, és az épületet Eudoxius pátriárka szentelte templommá. 404-ben megsemmisült, amikor június 20-án Aranyszájú Szent János püspök száműzésén felháborodott tömeg felgyújtotta. 415-re II. Theodosius császár újjáépítette. A Nika-felkelés 532-ben ismét lerombolta a bazilikát, melyet I. Justinianus felügyelete mellett 5 év alatt az alapoktól teljesen újjáépítették. A matematikus trallei Anthemius és az építész miletusi Isidorus nagy képzelőerővel és tudományos pontossággal dolgozott együtt az új terveken, hogy egy évszázadokig páratlan remekművet hozzanak létre. Úgy is szokták ezt az épületet definiálni, mint az összes ismert építészeti elem tökéletes szintézise. A templomot 537. december 27-én Menas pátriárka szentelte újjá. Földrengések 558-ban megrongálták (a főkupola is beomlott), de az eredeti terveknek megfelelően helyreállították 563-ra, akárcsak a 989-es és 1346-os években, újabb részleges beomlások után.

Leírása

A templom különlegessége többszörös kupolamegoldása, ami csak első pillantásra, de rendkívül instabillá teszi. Az újdonságot az épület óriási méretei, a 31 méter átmérőjű és 56 méter magas főkupola és a megtámasztását biztosító rendszer jelentik. (Összehasonlításképpen: a magyar Országház kupolacsarnoka belül 27 méter magas, a kupola a toronnyal együtt 96 méterre emelkedik. A szegedi dóm kupolája belül 33,4; kívül 53,6 méter magas.) A sarkokon négy masszív oszlop található, melyeken négy boltív nyugszik. A boltíveket négy homorú, háromszög alakú boltfészek köti össze (ezek oldják meg a kör alakú kupola négyzet alakú alapra helyezését). A kupolát a boltfészkek és a boltívek tartják, melyek a sarkokban álló oszlopokra terhelik a főkupola súlyát. Az oszlopok mindegyike nagyjából 100 m²-en támaszkodik a talajra. A főkupola alatt körben 40 boltíves ablak található, amik egyrészt fénnyel árasztják el a templom belsejét, másrészt azt a benyomást keltik, mintha a kupola súlytalan lenne. A keleti (liturgikus) és a nyugati (bejárati) boltívek félkupolákban folytatódnak, melyek ismét kisebb félkupolás, félig nyitott termeken nyugszanak, így tágítva tovább a már így is lenyűgöző méretű belső teret. A belső felületek zöld és fehér márvány borításúak, lila porfír és arany mozaikokkal.

Történelme

Nagyjából ezer évig a Hagia Sophia volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye. A Latin Császárság (1204-1261) idején a keresztesek kifosztották és római katolikus templommá alakították át. Fénykorában a templomot 80 pap, 150 diakónus, 60 aldiakónus, 160 olvasó, 25 kántor és 75 kapus szolgálta. 1453-ban Konstantinápoly eleste után az Oszmán törökök mecsetté alakították és minareteket építettek a templomhoz. Mivel az iszlám általában tiltja az emberábrázolást, a templom mozaikjait bevakolták. Az elkövetkező 500 évben Hagia Sophia volt Konstantinápoly fő mecsete.

1934-ben, már a Török Köztársaság idején, Kemal Atatürk alatt, az épületet szekularizálták és megnyitották, mint Ayasofya Múzeum. Mindazonáltal a mozaikok továbbra is vakolat alatt maradtak, és az épület karbantartása is kívánnivalót hagyott maga után. Az épület 1985 óta az UNESCO Világörökség része. 1993-ban egy UNESCO bejárás alkalmával hulló vakolatot, betörött ablakokat, piszkos márványbevonatokat, beázást és hibás tetőt regisztráltak a helyszínen. Azóta a hibák nagy részét kijavították, a kupola még ma (2005-ben) is részben fel van állványozva. A felső szint mozaikjainak egy részét kibontották a vakolat mögül és restaurálták.

Az épület több ortodox templom mintájául is szolgált, bár a szláv világban (főleg Oroszországban) kicsit módosítottak a stíluson: keskenyebb, de magasabb kupolákat emeltek a templomjaik fölé (például a kievi Szent Szófia katedrális). A templom több mecsetet is ihletett, ilyenek például akár Isztambulban is találhatók: a Szulejmán mecset és a Rustem Pasa mecset.

Tudnivalók, ha mecsetet látogatsz

Sok mecset van, főleg a turisták által gyakran látogatott országokban (pl. Egyiptom), amelyek nem muzulmánok számára is látogathatóak. Belépés előtt a cipőt le kell venni (odabent többnyire úgyis szőnyeg borítja a padlót). A cipőket a bejáratnál lehet hagyni. Vigyázz, hogy ne úgy tedd le, hogy a talpa felfelé fordul (az arab világban sértés a talpat személyek felé fordítani.) Ha imádkozókat kell kikerülnöd, mögöttük menj el, ne előttük. Egyébként úgy kell viselkedni, mint egy átlagos templomban (konzervatív öltözködés, halk beszéd.)

Szultán

A szultán (سلطان) egy muszlim uralkodó, aki a saría törvényei szerint uralkodik. A cím és a vallási tekintély, valamint az uralkodó szerepe a Koránban van leírva. A szultán nem vallási tanító. Az utolsó nyugati uralkodó, aki hasonló hatalommal bírt, II. Miklós orosz cár volt. Az első szultáni címet viselő uralkodó Ghaznavid Mehmed török uralkodó volt (998–1030). Később a szultán a szeldzsuk, oszmán és mameluk uralkodók megszokott címe lett. I. Murád szultánnak (a harmadik oszmán uralkodó) maga a kairói kalifa adományozta a címet. A korábbi vezetők csak bejek voltak.Később kisebb uralkodók is felvették a „szultán" címet, mint például a marokkói királyi család is. Manapság csak Omán, Brunei és néhány kisebb óceániai uralkodó használja ezt a címet. A szultán által kormányzott országot szultanátusnak hívjuk. A nyugatiak helytelenül szultánának nevezik a szultán feleségeit.

A modern uralkodócsaládok ma már inkább királynak nevezik magukat.

Történelmi szultánok és szultanátusok:

  • A nagy szeldzsuk szultánok
  • Az oszmán szultánok
  • Damaszkuszi Ayyubid szultánok
  • Egyiptomi Ayyubid szultánok
  • Egyiptomi mameluk szultánok
  • Delhi-i szultanátus
  • Hejaz szultánok


Modern szultánok és szultanátusok:

  • Brunei
  • Malajzia
    • Megj.: A szultán cím a kilenc uralkodóból az első hétre vonatkozik. A későbbi uralkodóknak királyi címük van
  • Fülöp-szigetek
  • Omán
  • Szaúd-Arábia
    • Megj.: A szaúdi szultán „király"-nak nevezteti magát külföldön

Muszlim Testvériség

A Muszlim Testvériség vagy Muszlim Testvérek (Arabul: الإخوان المسلمون - al-ihván al-muszlimún, teljes nevén جماعة الإخوان المسلمين - dzsamáat al-ihván al-muszlimín, „A Muszlim Testvérek Szervezete”, sokszor röviden الإخوان - al-ihván, „A Testvériség”) több közel-keleti iszlámista szervezet neve. Az elsőt Egyiptomban alapították 1928-ban, de azóta több más országban is megjelentek.

Egyiptom

Az 1928-ban Hasszán al-Banna által alapított Egyiptomi Testvériség hamarosan jelentős ellenzéki erővé vált, harcolva a brit gyarmati uralom és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen, és azt a koncepciót hirdetve, hogy az iszlám az az erő, ami összekapcsolja a tradíciót és a modernséget. Az 1940-es évek végére már mintegy egymillió tagja volt. Néhány kivételtől eltekintve minden vezető és tag az erőszakmentes, reformista iszlám-megközelítést vallotta, ennek ellenére 1954 óta illegalitásba vonult. A mai napig gyakran tartóztatják le tagjait. Ennek ellenére továbbra is Egyiptom legnépszerűbb ellenzéki csoportja, amely minőségben a kormányzat demokratizálásáért száll síkre. A 2005-ös parlamenti választásokon függetlenül induló jelöltjei 88 széket, az összes 20%-át nyerték el a szavazás többszöri megsértése - így a Testvériség többszáz tagjának letartóztatása - ellenére. A legális ellenzéki erők alig 14 széket szereztek, így feléledt a vita, hogy legalizálják-e a Testvériség működését.

Szíria

Az 1930-as években olyan szíriai diákok alapították a Szíriai Testvériséget, akik az egyiptominak már tagjai voltak. Szíriában a Testvériség főszerepet játszott az 1963-ban hatalomra kerülő Baath Párttal szembeni ellenállás megszervezésében. A konfliktus fegyveres harccá fajult, és egészen 1982-ig eltartott. Ekkor a katonaság leverte az ellenállókat, azóta a Testvériség nem játszik aktív szerepet a szíriai politikai életben. Az utóbbi időben reformista tanokat követ, és a plurális demokráciáért küzd.

Palesztina

Az első palesztinai csoportot Jeruzsálemben alapították 1946-ban, amit még ebben az évben sok másik követett Jaffa, Lod, Haifa, Náblusz és Tulkarm vásoraiban.[1] Az 1948-as arab-izraeli háborúban a testvériségek a támadó arab hadseregek oldalán harcoltak, és az izraeli megszállás idején sok palesztin csatlakozott ezen felbátorodva csatlakozott hozzájuk. Az 1987-es gázai alapítású Iszlám Ellenállási Mozgalom - közismert nevén Hamasz - a Testvériség egyik fegyveres szárnya, amint azt alapító okiratuk második pontjában is említik.

Irak

Irakban a csoportot hivatalosan az 1960-as években létrejött Iraki Iszlám Párt képiseli. Több felkelő csoportról valószínűsíthető, hogy a Muszlim Testvériségtől ered az ideológiája, bár hivatalosan nem tagjai a Muszlim Testvériség Szervezetnek.

Egyiptomi Iszlám Dzsihád

AZ Egyiptomi Iszlám Dzsihád (EIDzs), rövidebben Iszlám Dzsihád, olykor Dzsihád Csoport egy 1970-es évektől fogva Egyiptomban működő iszlámista csoport, melynek gyökerei a Muszlim Testvériséggel közösek. Újabban hanyatlóban van, köszönhetően a világon sok helyütt - legutóbb Libanonban és Jemenben - végrehajtott letartóztatások miatt. A szervezet fő célkitűzése, hogy megdöntse az egyiptomi rendszert, iszlám forradalmat hajtson végre, majd támadást intézzen az Amerikai Egyesült Államok és Izrael érdekeltségei ellen mind bel-, mind külföldön.

Tevékenység

A szervezet magasrandú egyiptomi kormánytisztviselők (akár miniszterek) elleni fegyveres támadásokra, valamint hivatalos amerikai és egyiptomi létesítmények elleni autóbombás merényletekre specializálódott. Legnevesebb áldozatuk Anvar Szadat elnök volt 1981-ben, de a Hasszán al-Alfi belügyminiszter és Atef Szedki miniszterelnök elleni 1993-as merényletkísérletekért is vállalta a felelősséget. 1992-ben ugyanis az Iszlám Egyetem elnevezésű rivális fegyveres csoporttal együtt példátlan erőszakhullámot indított a szekuláris kormány ellen, amit csak az ezredforduló táján fejezett be. Körülbelül 1300 áldozatot szedett a terror ebben az időben: rendőröket, politikusokat, turistákat és egyiptomi kopt keresztényeket. 1995-ben a szervezet robbantásos merényletet követett el Pakisztánban, Iszlamabadban az egyiptomi nagykövetség ellen. 1998-ban az albániai amerikai követség elleni támadásuk meghiúsult.

Vezetés

As-Sarif a szervezet vezetését az 1980-as évek közepén adta át Ajman az-Zavahrinak a mozgalomban jelentkező ellenkezés ellenére. Az al-Zawahri vezette tömb később szövetkeztek az al-Kaida vezetésével, hogy hatékonyan össze tudják hangolni afganisztáni akcióikat. Az Egyiptomban tevékenykedő Iszlám Dzsihád jórészt független az al-Kaidától, és csak Zavahrinak tartozik felelősséggel.

Bár az-Zawahrit gyakran emlegetik az al-Kaida hadnagyának vagy másodparancsnokának, ez félrevezető, mivel hierarchikus viszonyt feltételez. Az al-Kaida gyakorlatilag Oszama bin Laden pénzügyi támogatásával valósítja meg az-Zavahri ideológiai és hadműveleti parancsait.

Tevékenységi terület, támogatók

Az Egyiptomi Iszlám Dzsihád elsősorban Kairó területén működik, de Egyiptomon kívül is rendelkezik hálózattal, így Jemenben, Afganisztánban, Pakisztánban, Szudánban, Libanonban, de még az Egyesült Királyságban is. Hogy mennyire széles külföldi támogatóinak köre, azt nem tudni: az egyiptomi kormány álláspontja szerint bin Laden mellett Irán is segíti a tevékenységüket. Elképzelhető, hogy más iszlám szervezeteken, fedőüzleteken, netán bűnügyeken keresztül is szereznek pénzt.

Al-Kaida

Az al-Kaida egy iszlám terrorszervezet, amelyet a gazdag szaúd-arábiai vállal­ko­zó, Oszama bin Laden hozott létre 1988-ban a Szovjetunió ellen Afganisztán­ban harcolt veteránokból. Feltételezések szerint alvó ügynökei révén a világ 50–60 országában is jelen lehet. A szélsőséges iszlám ideológia alapján álló al-Kaida célja elsősorban az Egyesült Államok, de általában véve is a nyugati világ és Izrael, valamint a nyugatbarát iszlám országok meggyen­gí­tése, illetve megsemmisítése. Fennállása során több ezer terroristát képzett ki elsősorban afganisztáni táborokban. 1979-től maga Oszama bin Laden is részt vett az afganisztáni harcokban és a CIA megbízásából a szovjetek elleni ellenállás szervezésében. Később hathatósan támogatta a tálibokat. Az amerikaiak afganisztáni beavatkozása óta tartózkodási helye ismeretlen.

Az al-Kaidát az teszi különösen veszélyessé, hogy biztos anyagi hátterű, egy­mással laza összeköttetésben álló, meglehetősen önálló, nehezen fel­de­rít­hető szervezetekből áll. Számos nagyon súlyos merényletért teszik felelőssé. Ezek közé tartozik pl. a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni 1993-as robbantásos merénylet, az USA kenyai és tanzániai nagykö­vetségének 1998-as felrobbantása (225 halott, több száz sebesült), a Világkereskedelmi Központ elleni repülőgépes támadás 2001. szeptember 11-én (több ezer halott, illetve sebesült), és feltételezések szerint az al-Kaidának köze volt a 2004. már­cius 11-i madridi robbantás-sorozathoz is.


Linkek

Arab néppel, arab világgal kapcsolatos linkek gyűjteménye: www.arab.lap.hu

 

Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lor    *****    Lakatos munka- Haidekker kerítés- www.farkasmetal.hu - Úszókapu- www.farkasmetal.hu - Terasz korlát - www.farkasmetal.hu    *****    KOSEMBLOG.GP//A MAGYAR "A SZULTÁNA" RAJONGÓI OLDAL//BY: KÖSEM// KOSEMBLOG.GP//MINDEN, AMI KÖSEM...    *****    Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lor    *****    Mályva és Pipitér visszatért! A két virágmanócska most megmutatja nektek a rét legszebb madarait! Gyertek a Mesetárba!    *****    KÖSEMBLOG.GP//VIHAR VAGYOK, A PERZSELÕ NAP, A GYILKOS JÉG...//BY: KÖSEM// MINDEN AMI BLOG ÉS A SZULTÁNA C. SOROZAT...    *****    Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lor    *****    Kredit nyeremény! Jelentkezz a honlapversenyre és nyerd meg az 50gkr-es fõnyereményt! Kredit nyeremény! 50gkr!    *****    Támogassa egyesületünket adója 1%-val:19108780-1-80    *****    KATT KATT KATT Ashley Tisdale és Gardróbcsere oldal KATT KATT KATT    *****    Rendszeres havi stabil jövedelmet biztosító internetes otthoni munkák!    *****    DIGITALMEMORIES - történetek az életemrõl, rengeteg képes tartalommal - DIGITALMEMORIES    *****    Gréti. 23. Egyetemista. HalálosIramban. Toretto. Izomautók. Chevelle. Rap. Beavatott. Négyes. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Damon, Elena - Nina és Ian ~ Tudj meg minél többet róluk! Középpontban a TVD két sztárja!    *****    NFfriend! Két különc lány youtube csatornája. Gyere less be ha van kedved!    *****    JROCK FANFICTION FANSITE ~ Yaoi, shounen-ai történetek kedvenc jrockkereiddel! Gyere, regisztrálj és olvass nálunk! ;)    *****    Az egyetlen magyar oldal a RIVERDALE címû sorozat szereplõjérõl, COLE SPROUSE-ról!    *****    Ha még nem tetted túl magad a Twilight iránti rajongásodon és írni is szeretsz, gyere! MO egyetlen Twilight FRPG-je!    *****    Brutal Wonderland~ Álarcoshölgy blogja. #kritika #graphics #cikkek #filmek #webkritika #érdekességet katt katt    *****    JÁTÉK A 150000 Ft értékû laptopért!