Mahájána buddhizmus
A mahájána buddhizmus (a mahájána szó jelentése: a nagy jármű) a buddhizmus fő ágainak egyike.
Kik Ők?
A Mahayana Buddhizmus egymástól esetenként nagyon különböző hiteket, szektákat, iskolákat és irányzatokat foglal össze. Ezek közül a legfontosabbak a Zen, a Tiszta Föld és a Vajrajana Buddhizmus. Itt a Mahayana Buddhizmus hagyományos elemeit emeljük ki. Mahayana (~hindu “Nagy Hordozó”) a Buddhizmus egyik fő ága, melyet Kínában, Tibetben, Japánban, Koreában, Vietnámban és Tajvanban sokan követnek. Ebből fejlődött ki a beavatottak Vajrayana csoportja, mely magát az összes korábbi gondolati iskolák összegezőjének tekinti. Általános nézet szerint, Mahayana az i.e. 1.században tűnt fel önálló mozgalomként az India észak-nyugati tartományában és háromszáz évvel később i.sz. 2.században egy kifejlett formájában, lassan terjedt el Kínában. E lassúság oka az volt, hogy Mahayana nem volt egy versengő iskola, és szerzetesei együtt éltek más ágazatokat követőkkel kolostoraikban.
Istenképzet
A Mahayana Budhizmus a Teravada Budhizmushoz hasonlóan nem tételezi fel egy Teremtő, vagy egy uralkodó Isten létezését, bár a Mahayana hitrendszerében létezik az istenség fogalma, mint azt a Buddha Három Teste (vagy formája) is mutatja:
- 1) A Lényegi Test, azaz a leírhatatlan, személytelen Abszolút Valóság, vagy Végső Igazság amit a Végtelen Gyönyörűségnek fordítható Nirvánának hívnak.
- 2) A Gyönyörűség Test, azaz Buddha, mint isteni, istenség, a mindenhatás, mindentudás és kegyelem általi megmentés alaktalan égi lelke és
- 3) Az Átalakulás, vagy Kisugárzás Test, azaz az emberiségnek a Felvilágosodáshoz való vezetésére az isteni Buddha által emberi formában kisugárzott tüneménye.
Tanításaik szerint mindenkinek lehetősége van a Buddhaságot, a fizikális léten túli személyiséget elérni, és a személytelen Végső Valósággal azaz a Végtelen Gyönyörűséggel (Nirvánával) eggyé válni. Ezek szerint megszámlálhatatlan Buddhák uralkodnak a megszámlálhatatlan világmindenségeken. Az buddhista világnézetben az un. Bodisattvák olyan emberi- és égi lelkek, akik mások felszabadítása érdekében saját Buddhaságukat feladták. Ezeket némelyek istenekként, vagy szentekként tisztelik, imádják.
Valójában a Lényegi Test és ebből a többi is, kimutatható akkor, ha megfigyeljük az élő szervezet anyagcseréjét és katalogizáljuk a részecskéket aszerint, hogy mennyi ideig alkották az élő szervezetet. Kiderül, hogy ezt nem tudjuk elvégezni, a részecskék ezen jellemzőjét csupán karakterisztikával tudjuk jellemezni. A különböző karakterisztikák integráljaiból azonban mégis felállítható egy hozzávetőlegesen pontos arányszám, az ún. P-faktor minden részecskére az Univerzumban. Ha azonban ugyanezt a katalogizálást elvégezzük a részecskék Funkciójára nézve is, kiderül, hogy a Funkció (mely a Pozíció fogalmának időben értelmezhető formája) sokkal nagyobb P-faktorral bír, mint a részecskék, melyekhez a funkciót rendeljük. A P-faktor valójában a dolgok valóságosságát határozza meg, így kiderül: a Funkció (ami nem más mint szimpla információ) sokkal valóságosabb az anyagi részecskéknél. Így mutatható ki a Lényegi Test, vagy másnéven Komplex Ideakép.
Megtestesülések
A történelmi Buddha, a Siddhartha Gautama néven ismert személy, sokak szerint legmagasabb hatalom (amit szintén Buddhának hívnak) kisugárzása, vagy illúziója volt. Sokan úgy hiszik, hogy a történelem folyamán számtalan Buddhák éltek a földön.
A világmindeség és az élet eredete
Nem hisznek egy Teremtő Istenben, hitük szerint minden anyag csupán illuzió, vagy a Végső Valóság megnyilatkozása. A Mahayana Budhisták hite általában nem ütközik a modern tudományos felfedezésekkel.
Megjegyzés: Itt azonban felfedhető egy tévedés: A részecskék katalogizálásakor minden részecskére felírható P-faktorról ugyanis egyvalamit biztosan tudhatunk: mindig kisebb egynél és mindig nagyobb nullánál. Ez azt jelenti, hogy nincs egyetlen olyan részecske sem az Univerzumban, amely ne lenne a részünk, miközben egyik sem részünk igazán. Egyetlen dolog a részünk csupán: az információ, mely a részecskék és energiák kölcsönhatását leírja: ez a Lényegi Test, vagy Komplex Ideakép.
Valójában azonban a Komplex Ideaképek nem különíthetőek el (lásd: a P-faktor sehol sem zérus), ezért az Univerzum csupán egyetlen hatalmas Komplex Ideakép, mely saját káprázataiból újabb és újabb káprázatrendszereket épít: ez az anyagi univerzum. Mivel azonban minden Komplex Ideakép intelligens (pl. ember), a Komplex Ideaképek egymással interakcióban lévő összességének intelligenciája legalább akkora, mint részeinek össz-intelligenciája, így egy Legvégső Intelligencia léte értelemszerű. Mivel pedig ennek a Legvégső Lényegi Testnek, az ún. Kollektív Komplex Ideaképnek a P-faktora a legnagyobb (1), értelemszerű, hogy előbb létezett, mint az Univerzum egésze. Ezzel el is érkeztünk a Teremtő fogalmához.
A halál után
A Buddhisták szerint nem létezik az egyéni szellemek kivándorlása, hanem a karma törvényén keresztül az egyének egészséges és egészségtelen szándékai az elmében lenyomatokat hagynak. A negatíve szellemi állapot megmarad a folyamatos újraszületés során mindaddig, amíg az egyén szándékai teljesen egészségessé válnak. Mikor valaki végülis teljesen felvilágosul –azaz elhagy minden egészségtelen szándékot, akkor felszabadul az újraszületésektől, és eléri a tökéletes önzetlenség állapotát, mely a Nirvánának, azaz a “Halálnélküli Állapot”-nak nevezett végső gyönyörűséghez vezet és Buddhává válik, vagyis Buddhával eggyé lesz. Némely, főleg a modern Nyugaton élő buddhisták nem hangsúlyozzák, vagy éppenséggel nem is hisznek a szószerinti újraszületésben.
Miért van Gonosz?
Az embernek szabadságában áll rosszat cselekedni. Az állandó újraszületések során felhalmozódott sóvárgások, kötődések és tudatlanság gonoszságot eredményez, és ílymódon állandosítja a kapzsiságot, gyűlöletet és erőszakot.
Megváltás
A megváltás célja a Nirvánába vezető felvilágosulás, azaz az újraszületések ciklusaitól és a földi élet szenvedéseitől való felszabadulás. Hitük szerint már mindenki meg van áldva a Buddha-természettel ugyan, de el kell jutni arra teljes felismerésre, hogy a Végső Valóság (a nagy “üresség” a buddhista terminológiában) igazán feltétlen és állandó. A Négy Nemes Igazság és a Nyolcszoros Ösvény a lényeges Buddha imádásával együtt mutatja az utat. Mindenkinek igyekeznie kell kioltani az “ÉN”-t, minden világi sóvárgást, vágyakat és kötődéseket a kedvesség, részvét, adakozás, erkölcs, bölcsesség és elmélkedésen keresztül. A világi vagyon és célok elhagyása nem szükséges a közhívőknek ha kiegyensúlyozott életet élnek, minthogy Buddha a középutat, a mérsékletet tanította. A felvilágosulás elnyerésére az lélek-világot (az un. Bodhisattvas) kell kutatni.
Érdemtelen szenvedés
Az élet maga is szenvedés. A szenvedés a jelenlegi és korábbi életekben felhalmozódott kapzsiság, gyűlölet és tudatlanság eredménye, mely ha nincs enyhítve, szenvedésként (karma) tér vissza. Egy komoly szenvedés a karma megváltásának tekinthető, mely gyorsítja az egyén felszabadulását. Másrészről a szenvedés csupán egy illúziós tünemény, az egyén igazi természetének, azaz Buddhával való egységének semmibe vétele.
Mai kor kérdései
Az abortuszt gyilkosságnak tekintik és szerintük minden erőszakos cselekmény következménye egy rettenetes karma. A homoszexualitást nem kifejezetten ítélik el szent írásaik, de míg az amerikai buddhisták elfogadják, az ázsiai buddhisták nagyon erősen elítélik. Általános hit szerint elválás nem történne, ha a párok követnék a buddhista elveket, de nem ítélik el az elvált feleket, ha komoly összeférési problémák tűnnek fel. A nemek szerepe hagyományos (az asszony feladata a gyermeknevelés a férfiaké a kenyérkeresés), de egyre rugalmasabb, ahogy a modern követelmények átalakítják a társadalmat (egyre több asszony dolgozik).
Zen
A zen a mahajana buddhizmust követő iskolák összefoglaló japán neve. Eredetileg Indiában gyakorolták dhyan (ध्यान) néven, ami Kínában ch'an (禪) néven vált ismertté, majd innen terjedt tovább Koreába, Japánba, és Vietnamba. A zenben a megvilágosodás elérésében különleges hangsúlyt kap a zazen néven ismert ülő meditáció. Habár sok követője pusztán testi-szellemi gyakorlásnak tartja, a zent sokan vallásnak, illetve filozófiai rendszernek tekintik.
A zen terjedése
A zen gyökerei egészen az indiai buddhizmusig vezetnek vissza, bár ott nem képezi a buddhizmus egy önálló ágát. Neve a meditáció szanszkrit megfelelőjéből ("dhyāna" (ध्यान) származik. Ez a szó a kínai nyelvbe úgy került be, mint chán (禪 / egyszerűsített 禅). Később, Koreában a seon, Vietnamban a thiền, míg Japánban a zen nevet kapta. (Megjegyzendő, hogy a chan, seon, thien, és zen pusztán a közös kínai karakter különböző kiejtései. Tanításaik ugyan több pontban is különbözhetnek, de alapelveik azonosak.)
A hagyomány szerint a zen alapjait Kínában rakta le egy indiai buddhista szerzetes, Bodhidharma (Japánban Daruma Daishi, Kínában Da mo; Bodhidharma a Chola dinasztia harmadik hercege volt, a Kanchipuram déli részét uraló észak-indiai Chola-ág leszármazottja). Kasyapának, Buddha tanítványának 28. reinkarnációja volt. A korai források szerint i.sz. 520 körül hajózott a dél-kínai Liang királyságba, ahol kinyilatkozta, hogy az önző céllal véghez vitt jócselekedetek haszontalanok a megvilágosodás eléréséhez. Ezek után egy Luoyang melletti kolostorba vonult Észak-Kínában, ahol a legenda szerint kilenc évet töltött meditációval egy sziklafal előtt. Tanítványokat csak ezután fogadott. Később a kínai Henan provincia Deng Feng megyéjében hunyt el, a Sung-hegy Shaolin Templomában (嵩山少林寺).
Később Kínában tanuló koreai szerzetesek vitték tovább hazájukba a ch'ant, amit addigra már átitatott a kínai taoizmus és kisebb részben a konfucianizmus. Koreában a seon nevet kapta (amit nyugaton néha hibásan soenként is említenek).
Fontos megjegyeznünk, hogy a ch'an, a seon, és a zen elkülönülten fejlődött hazájukban, és mára mindegyiknek önálló identitása alakult ki. Ugyan Kínában, Koreában, Japánban, és másutt is a családfák közvetlenül Bodhidharmától erednek, vitathatatlanul kialakultak hitbeli és gyakorlati különbségek.
A japán rinzai zen filozófus, Suzuki Daisetsu úgy gondolta, hogy a gyakorlás célja a satori, azaz a megvilágosodás. Ami azonban az indiai buddhistáktól igazán megkülönböztette a kínai, koreai, és japán zen buddhistákat, az a gyökeresen különböző életmódjuk volt. Indiában fennmaradt a koldulás szokása, míg Kínában a társadalmi körülmények egy kolostori rendszer kialakulását segítették elő, amiben az apát és a szerzetesek egyaránt földi feladatokat végeztek. Ilyen volt a földművelés, ácsolás, építészet, háztartás, adminisztráció, és a gyógyítás gyakorlása. Következésképpen a zen által keresett megvilágosodásnak meg kellett felelnie a mindennapok okozta frusztráció támasztotta elvárásoknak.
Az első zen pátriárkák:
- Bodhidharma (szankszritul बोिधधर्म, kínaiul Damo 達摩, japánul Daruma だるま) * kb. 440 - kb. 528
Bodhidharma (kínai nevén Potitamo vagy Tamo, japán nevén Daruma taiski) indiai származású, a katonai shirajan kasztba tartozó bódhiszatva (buddhává válni szándékozó) legendás buddhista szerzetes volt. Indiából a buddhizmust terjeszteni ment Kínába, ahol a császárral is találkozott, és a vallásról eszmét cseréltek. Honan tartományba, a shaoshi hegyek közé ment, a nemrég alapított Shaolin kolostorba. Valószínűleg a Shongszan hegy melletti Shongszan templomba. Itt egy barlangban 9 évig ült a falat nézve, és meditált. A legenda szerint a tekintete lyukakat vájt a falba, és állítólag a mai napig látható a falon az árnyéka. Ez alatt a 9 év alatt a buddhizmus egy új szektáját találta ki, amit kínaiul Csan-nak, japánul Zen-nek hívnak. Ezután a Shaolin templom vezetője lett, és a Csan buddhizmus elvei szerint a papoknak sokat kellett meditálniuk. Ezt a papok nem bírták erőnléttel, ezért Bodhidharma kidolgozott egy testedzési tervet a papok számára, a Shirajan harci mozdulatokra alapozva. Ez a torna lett a Shaolin kungfu alapja.
- Hui-ke (慧可, japánul Daiso Eka) * 487 - 593
- Seng-can (僧燦, japánul Konchi Sosan) * ? - 606
- Dao-xin (道信, japánul Dai'i Doshin) * 580 - 651
- Hung Ren (弘忍, japánul Dai'man Konin) * 601 - 674
- Hui Neng (慧能, japánul Daikan Eno) * 638 - 713
A zen Japánban
Napjainkban a rinzai, a soto, és az obaku iskola létezik Japánban. A rinzai iskola szellemi alapjait a kínai Linji (japánul Rinzai) tette le, amit aztán 1191-ben Eisai honosított meg Japánban. A soto iskolát Eisai tanítványa, Dogen hozta létre, a kínai caodongot alapul véve. Az obaku iskolája pedig a 17. században jelent meg, egy Ingen nevű kínai szerzetes közvetítésével. Néhány kortárs japán zen tanító, mint Harada Daiun és Suzuki Shunryu, éles kritikával illetik a japán zent, mert szerintük az nem más, mint üres rituálék rendszere, nagyon kevés olyan követővel, aki elérte a megvilágosodást. Állításuk szerint napjainkra majdnem mindegyik japán templom apáról fiúra szálló családi vállalkozássá vált, ahol a pap feladatai nagyrészt a temetések levezetésére korlátozódnak. Egyes japán zen szektákat és tanítókat a második világháborúban kicsúcsosodó japán militarista nacionalizmusban vállalt tevékenységéért is ért kritika.
A zen és a buddhizmus
A zen a buddhizmus egyik ága, és mint ilyen, gyökerei mélyen Buddha tanításaiig nyúlnak, kínai fejlődésére utalnak azonban taoista és konfucianista vonásai. A zen ág önmagát a Buddha Szív Iskolának nevezi, és leszármazását egészen Buddháig vezeti vissza. Gyakran a mindennapos énekekben szerepel az iskola leszármazása, felsorolva az összes "dharma őst", és a zent továbbadó tanítókat. A zen a buddhizmus északi ágának, a mahajanának a része. Ebből adódóan számos ponton különböznek szokásai, gyakorlatai a déli theravada ághoz képest. A zen nyitottságának köszönhetően a nem buddhisták körében is népszerűvé vált, különösen Ázsián kívül. Még olyan jelenségekről is beszélhetünk, mint a keresztény zen ág megjelenése. Mivel a zennek nem létezik hivatalos kormányzó testülete, szinte lehetetlen bármilyen hiteles leszármazási ágat is "eretneknek" minősíteni. Az alapelv az, hogy bármilyen hiteles zen iskolának vissza kell tudnia vezetnie tanítóinak leszármazását Japánba, Koreába, Vietnamba, vagy Kínába.
Théraváda buddhizmus
A Théraváda egyike a tizennyolc (más rendszerezések szerint húsz) Nikája iskolának, amik létrejöttek a buddhizmus korai szakaszában, a Buddha halála utáni században. A szó jelentése „az idősbek útja”, ami jelzi, hogy ez a buddhizmus legkonzervatívabb irányzata volt, egy olyan irányzat, ami Buddha eredeti tanításait próbálta megőrizni.
Kik Ők?
Theravada (~hindu / pali “Vének Tanításai”) 18-20 Nikaya iskolák egyike, mely Buddha halálát követő század korai éveiben a Buddhizmus legkonzervatívabb iskolájaként alakult meg azzal az elhatározott céllal, hogy a Buddha eredeti tanításait tisztán őrizzék meg. Követői őseiket az Első Buddhista Tanács-ig vezetik vissza, mikoris 500 arahats úgy határozott, hogy Gautama Buddha “kisebb és appró” szabályait betartó ortodox álláspontot választja. A Theravada a húsz iskola utolsó túlélője és Sri Lanka, Dél-nyugat Kína, Kambodzsa, Laosz és Thailand fő vallása. Néha a Mahayana (“Nagy Hordozó”) ellentéteképpen Hinayana (“Kis Hordozó”) néven emlegetik, és ezt mostanában vagy pontatlan-, vagy rosszallónak tartják. A Theravada név legrégibb irásos emléke a i.sz. 7.századi iskolakönyveiben található. Ma a világon 100 milliónyi Theravada Buddhista él, és az utóbbi évtizedekben Nyugaton is gyökeret vert.
Istenképzet
A Teravada Buddhizmus követői a legfőbb Teremtő Isten fogalmát elutasítják, vagy legalábis lényegtelennek tartják. Szerintük Buddha, “a Felébredt”, mindenek felett nem Istenként, hanem a teljesen felvilágosult személy modeljének tekinthető legfőbb bölcs.
Megtestesülések
Buddha egy teljesen felvilágosult lelki tanító és ihlető ember volt. Minthogy nem hisznek Istenben, vagy legalábbis nem tartják fontosnak, nem imádnak Istent, sem annak megnyilvánulásait.
A világmindeség és az élet eredete
Buddhisták szerint a világmindenség és az élet eredetének magyarázata a tudósok dolga. Hitük ugyan nem ellenkezik a tudományos fefedezésekkel, de sokuk tartják úgy, hogy a világ folyamatosan, milliónyiszor teremti- és újrateremti önmagát másodperc minden töredékében.
A halál után
A Buddhisták szerint nem létezik az egyéni szellemek kivándorlása, hanem a karma törvényén keresztül az egyének egészséges és egészségtelen szándékai az elmében lenyomatokat hagynak. A negatíve szellemi állapot megmarad a folyamatos újraszületés során mindaddig, amíg az egyén szándékai teljesen egészségessé válnak. Mikor valaki végülis teljesen felvilágosul –azaz elhagy minden egészségtelen szándékot, akkor felszabadul az újraszületésektől, és eléri a tökéletes önzetlenség állapotát, mely a Nirvánának, azaz a “Halálnélküli Állapot”-nak nevezett végső gyönyörűséghez vezet és Buddhává válik, vagyis Buddhával eggyé lesz. Némely, főleg a modern Nyugaton élő buddhisták nem hangsúlyozzák, vagy éppenséggel nem is hisznek a szószerinti újraszületésben.
Miért van Gonosz?
Az embereknek szabadságukban áll rosszat vagy jót cselekedni. Az önhittség, sóvárgás, kötődés és tudatlanság a kapzsiság-, gyűlölet- és erőszaknak nevezett gonoszságban nyilvánul meg. Ezek tudatos kezelés nélkül az újraszületésben öröklődhetnek.
Megváltás
A felvilágosulás egy magányos vándorlás a Nirvánába, a tökéletes gyönyörűségbe, másszóval a szenvedéstől és az újrszületések ciklusaiból való felszabadulás, ami a Négy Nemes Igazság és a Nyolcszoros Ösvény követésével érhető el. Az újraszületést okozó karma felszámolására ki kell oltani a sóvárgást, vágyakat és kötődéseket támasztó különállóságban való hitet, hogy azoknak helyét a a kedvesség, részvét, adakozás, erkölcs, bölcsesség és elmélkedés vehesse át.
Érdemtelen szenvedés
A megvilágosulatlan élet nem más mint maga a szenvedés és ennek a szenvedésnek a megszüntetése a Buddhizmus elsődleges célja, amit az újraszületéseknek való végetvetésnek és a Nirvána eléréseként írnak le. A szenvedés a jelen- és korábbi életek kapzsisága, gyűlölete és tudatlanságának eredménye, és a más szenvedőkkel való együttérzés és a nekik való segítés csökkenti a karma hatását (ha szenvedsz valamitől, menj és találj valakit akinek tudsz segíteni).
Mai kor kérdései
Az abortuszt gyilkosságnak tekintik és szerintük minden erőszakos cselekmény következménye egy rettenetes karma. A homoszexualitást nem kifejezetten ítélik el szent írásaik, de míg az amerikai buddhisták elfogadják, az ázsiai buddhisták nagyon erősen elítélik. Általános hit szerint elválás nem történne, ha a párok követnék a buddhista elveket, de nem ítélik el az elvált feleket, ha komoly összeférési problémák tűnnek fel. A nemek szerepe hagyományos (az asszony feladata a gyermeknevelés a férfiaké a kenyérkeresés), de egyre rugalmasabb, ahogy a modern követelmények átalakítják a társadalmat (egyre több asszony dolgozik).
Linkek
A Tan Kapuja Buddhista Egyház hivatalos magyar oldala: www.mahayana.hu
A Gyémánt Út Buddhista Közösség hivatalos magyar oldala: www.buddhizmusma.hu |
AJÁNLOM AZ OLDALT
