Forrás: http://www.ideal.hu

Ezt a cikket az Ideál - Életmódmagazin honlapján találtam.

1998. június. Rovat: Töprengő

Szekták és hamis próféták

Anyagközpontú a világ...
Dr. Pressing Lajost, a magyarországi Buddhista Misszió ügyvivõjét a kezdetekrõl, azaz a szekták kialakulásának
körülményeirõl kérdeztük.
- A szekták képzõdése mögött nagyon különbözõ indítékok állhatnak, éppen ezért nem is lehet egyenlõségjelet tenni közéjük. Különbözõ értékeket és gyakorlatot képviselnek. A szekta jelentése koronként és kultúránként változott
– egykor egyszerûen iskolát jelentett –, napjainkra azonban pejoratív felhangot kapott: a fanatizmust, a kizárólagosságra törekvést, az antiszocialitást juttatja az emberek eszébe.
A szekták kialakulásának hátterében gyakran az húzódik meg, hogy a hívek egy része csalódik az intézményes vallásokban, mivel azok gyakorlata kompromittálódik számukra. Azaz a társadalmi gyakorlatba beágyazódottan már nem tudják betölteni azokat a szellemi funkciókat, amelyeket az emberek elvárnának tõlük, elveszítik kapcsolatukat a szellemiséggel. A szekták ilyenkor – a szellemi igények és az anyagi-társadalmi lét közötti egyensúly felborulása esetén – jelennek meg, s kezdenek virágzásba.
- Õseink hajdanában kis csoportokban gyakorolták vallásukat. A hit hirdetõje és hívõje közé nem épültek falak különbözõ ceremóniákból...
- Saját hitemnél, a buddhizmusnál maradva, ez bizonyos fokig ma is így van. Sokféle iskola létezik békésen egymás mellett. Valamennyi elõtérbe helyezi a vallási gyakorlatot: kevésbé formalizálódtunk, mint például a kereszténység, s ez segített megõrizni a vallás erejét. De visszatérve a szektákhoz: a „testközelben” lévõ vezetõk, tanítók komoly
vonzerõt jelenthetnek, amivel különféle „álguruk” könnyen visszaélhetnek.
- Ön szerint a szekták egy része miért válik szélsõségessé?
- Ennek egyik oka talán az lehet, hogy a modern ember teljesen legyalulta maga körül környezetét, a történelmit és a szellemit éppúgy, mint a természetit. Életszemlélete szinte primitíven egyoldalúvá, anyagközpontúvá vált. Mintha az egész társadalom a fogyasztás kábítószerének hatása alatt állna. E szélsõséges életgyakorlat ellenhatásaképpen vallási irányban is szélsõséges kitörési kísérletek jelentkezhetnek.
- A fiatalok miért fogékonyabbak a szekták hívó szavára?
- Ez a generáció teljesen elbizonytalanodott, súlyos értékválságban van. Nincsenek számára olyan rendezõelvek, amelyek mentén sikeresen feldolgozhatná a rázúduló információhalmazt. Az elbizonytalanodás és az énerõ hiánya, a szellemi-vallási szükséglettel párosulva könnyen olyan közösségekbe vezérli a fiatalokat, ahol biztonságban érzik magukat, s szellemi javak iránti igényüket
is kielégíthetik.
- Mi lehetne a megoldás?
- Nem tudom. Alapvetõ átrendezõdést nehéz elképzelni, hiszen mindez a polgári rendszerbõl, társadalmi berendezkedésünkbõl következik. Mégis gondolkodni kell az alternatív életformák társadalmi elfogadtatásán, nehogy egy esetleges kataklizma kényszerítsen rá bennünket egy újfajta berendezkedésre...

„Vallás csak egy van”
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben hét éve mûködik Valláslélektani Osztály. Vezetõje dr. Süle Ferenc.
- Pszichiátriai osztályunk 40 ágyas, de nemcsak benn fekvõ, hanem bejáró betegeket is ellátunk – mondja Süle doktor. - Évente mintegy 30-50 valláslélektani problémával küzdõ beteget látunk el. Ambuláns forgalmunk ennek körülbelül a háromszorosa.
- Doktor úr, tulajdonképpen mi a vallás?
- Lényegérõl szóló, minden szempontból kielégítõ definíciót még nem sikerült megfogalmazni. Nagyon sok teológiát, kultuszt és rítust ismerünk, de mélylélektanilag úgy tûnik, hogy a felszínen túl nagyon sok a közös elem, s a lélek mélyén, mint közös humán jelenség, vallás csak egy van.
- Az utóbbi évtizedben miért fokozódott a szektaképzõdés?
- A szekták számának robbanásszerû növekedéséhez hozzátartozik az is, hogy a lelkileg labilis vagy válságos állapotban lévõ emberek – fõként fiatalok, nõk és alulképzettek – fokozottabban vonzódnak az újabb vallási mozgalmakhoz, már csak különleges lelkialkatuk miatt is. Ugyanakkor azt is tapasztalom, hogy a pszichiáterek, pszichoterapeuták, klinikai pszichológusok nincsenek kellõen felkészülve az ilyen esetekre, mivel hazánkban valláslélektani ismeretek oktatása nem szerepel a lélekgyógyász szakemberek képzésében.
- Szerencsére azért a vallási kisközösségeket nem lehet egy kalap alá venni.
A destruktívak mellett vannak építõ jellegû, hasznos csoportok is.
- Destruktívnak lélektanilag akkor minõsíthetõ egy vallási közösség, ha tagjainak szabad személyiségfejlõdését gátolja, megnyomorítja. De nem szabad elfelejteni, hogy vannak olyan személyiségek, akik csak beszûkült szektás közösségben tudnak lelki egyensúlyban maradni!
A különbözõ társadalmakban általános
jelenség az új mozgalmak keletkezése. Mivel ez a megújulás keresésével kapcsolatos, alapjában véve pozitív jelenség. Azonban az új megoldási módok számos téves, sõt veszélyes utat, helyzetet is létrehozhatnak, destruktív formákat is kitermelhetnek. A szektaképzõdés jelenségével azért kell foglalkoznunk, mert
sokak számára komoly mentálhigiénés veszélyt jelent.
Érdekes tendencia egyébként, hogy
piacgazdasági szempontok is megjelennek a vallás területén. A scientológiát és dianetikát létrehozó L. R. Hubbardnak tulajdonított mondást idézve: „A milliomossá válás leggyorsabb módja napjainkban, ha valaki alapít egy új vallást.” És õ ezt be is bizonyította!
- Kérem soroljon fel néhány új vallási mozgalmat!
- A teljesség igénye nélkül: a követke-zõk között található építõ jellegû és destruktív közösség is a kereszténységhez kapcsolódnak a Jehova tanúi, a Mormon egyház, az Egyesítõ egyház (Mun szekta), a Mandram, a Hit gyülekezete, a Hetedik napi Adventisták, az Új Apostoli Egyház, a Család (Isten gyermekei). Hindu gyökerû változat a Transzcendentális Meditáció (TM), a Hare Krisna mozgalom, a Hinduizmus dióhéjban, a Jóga- irányzatok, a Tantrikus hinduizmus és a Sai Baba-mozgalom. Buddhista változatok – itt elsõsorban nem az eredeti, hanem a nyugati változatokra kell gondolni – a zen-buddhizmus, a Nic-heren Soshu (Soka Gakkai), a tantrikus és a tibeti buddhizmus. Iszlám gyökerû mozgalom a Szufizmus, a Meher Baba követõi, a szubud. Külön csoportba vehetõk az erõs integratív törekvéseket képviselõ theozófusok és antropozófusok. Sámánisztikus mozgalmak a sámánkultuszok, Castaneda Don Huanja. Mágia központú mozgalmak a különbözõ okkultista és spiritiszta csoportok, boszorkányok, sátánisták. Világi, szekuláris,
tudományosságra hivatkozó vallási
mozgalom a dianetika és scientológia, a Synanon, a Silva-agykontroll, az Erhard-tréning, Darnell tréning, bizonyos politikai áramlatok és némely természetgyó-
gyászati irányzat. Egyesek még az Amway (network) hálózatot is ide sorolják.
Az ártó szekták sajátossága egyébként, hogy vezetõik az eredeti tanra hivatkoznak, ám annak lényegét meghamisítják, eltorzítva jelenítik meg. Az eredeti tan vagy tanok sokszor csak a becsábítás eszközei. Például a keresztényi szeretetre való hivatkozás a Család (Family) szektánál úgy jelenik meg – a fogalmat eltorzítva és kitágítva –, hogy még az incesztabut is feloldják, és így abba többek között még a saját kiskorú gyermekkel való szexuális élet is belefér...
- A destruktív közösségeknek miért olyan erõs a vonzerejük?
- A fertõzõ betegség is gyorsabban elterjed és „hatásosabb” is, mint egy egészségért való mozgalom. Emellett sok ember destruktív vagy patológiás szükségletének intézményesített levezetését is biztosítják.
- Egy szekta okozta lelki sérülésekbõl ki lehet gyógyulni?
- A megfelelõ szakemberek segítségével is inkább hosszabb, mint rövidebb idõ alatt. A gyógyulás döntõ tényezõje általában a vallási mozgalmak terén való kellõ tájékozottság, a belsõ kultúra, a szellemi élet fejlesztése, az adott közösségi rendszerekbe (család, iskola, munkahely) való kreatív újra betagolódás és cselekvõ részvétel!

Patológiás guruk
- A szektaképzõdés nem csak a kereszténységre jellemzõ, éppúgy megtalálható a buddhizmusban, mint az iszlámban, avagy a hinduizmusban is – mondja
dr. Szilágyi Mária pszichológus.
- Ön szerint mi hozza létre ezeket a vallási kisközösségeket?
- Korunk technikalizálódott. Oktatási rendszerünk kizárólag a racionális gondolkodást végzõ bal agyféltekénk fejlesztését szolgálja, míg az erkölcsi, emocionális, spirituális, lelki nevelés a háttérbe szorult. Az elképesztõ mennyiségû ismerethalmaz elsajátítása közben a fiatalok érzelmileg elsivárosodnak, s ha úgy adódik, nem tudnak megbirkózni a rájuk zúduló érzelmi terhelésekkel... Ilyenkor segítségre szorulnak. Ezt ismerik fel kiválóan a különbözõ szekták vezetõi, szószólói, s – mintegy a hiányt pótlandó – belépnek az összezavarodott fiatalok életébe.
- Az egyik oldalon elbizonytalanodott, csetlõ-botló ifjak, a másikon pedig azok a guruk, akik nagyon is tudják, hogy mit akarnak. Ön miként jellemezné személyiségüket?
- Nem mindenki képes szektát alapítani. Olyan személyiség kell hozzá, amelyben fellelhetõ a hatalmi törekvés – az anyagi hatalmat is beleértve –, a megalománia,
illetve a patológiás megszállottság. Ez utóbbi általában úgy szokott megszületni, hogy a leendõ gurunak a skizofréniára
jellemzõ hallucinációja van. Majd késõbb ezt az élményét mint külsõ benyomást
próbálja szintetizálni. Valahol a pszichopátia és az elmebetegség között „tántorog”.
- Nem egyszer hallottam már arról, hogy harmonikusan élõ család sarja is hátat fordított korábbi életének.
- Akkor ez a harmónia csak látszólagos volt! Hiába rendezett egy család anyagi háttere, ha az emóció, az õszinte odafigyelés hiányzik a kapcsolatokból! Ilyenkor elég az, ha egy ismerõs azt mondja egy fiatalnak: gyere el hozzánk beszélgetni egy teadélutánra! Elmegy, s nagyon jól érzi magát, mert törõdnek vele, kíváncsiak a gondolataira, érzéseire, véleményére, nem foglalkozik azzal, hogy újdonsült ismerõsei szektatagok. Még kétszer, háromszor megfordul náluk, s ha negyedszerre elmarad, hát utánamennek, megkeresik. S a sodorható fiatal ismét a szektások között találja magát. Ekkor kezdõdhet az agymosás.
Rábeszélik – esetleg drogok segítségével ráveszik – lázadjon fel a szülõi tekintély ellen, szakítson korábbi életével, dolgozzon velük stb. A lényeg az, hogy elidegenítsék régi életterétõl.
- Az agymosás után mi következik?
- A fiatal „bevonul” a szektába. Mintha a katonasághoz, kórházba vagy börtönbe vonulna. Elveszik személyes holmijait. Mindenbõl „kincstárit” kap, minimális élettérrel. Minél patologikusabb a vezetõ személyisége, annál szélsõségesebb elõírásokat kell betartania. Például teljesen megtiltják neki a szexuális életet, esetleg csak a csoport vezetõjével kerülhet nemi kapcsolatba, de az is elõfordulhat, hogy egy-egy „szent rítus” után azt sem tudja, hogy éppen kitõl esett teherbe. Ilyen körülmények között a szektásokból elõbb-utóbb meghasonlott janicsárféle – bármire felhasználható robot – válik olyannyira, hogy ha vezetõjük azt kívánja tõlük, még az öngyilkosságra sem mondanak nemet.