"Tagadd meg a bűnös világot és gyere közénk!"

A 70-es évek egyik legnagyobb vihart kavart eseménye kétségkívül a Guyana zöldellő erdejében fekvő kisváros, Jonestown tömeges öngyilkossága volt. Jim Jones, a Nép Temploma elnevezésű vallási szekta feje több mint 900 embert vett rá, hogy sötét szertartása keretében egy ciánkálit tartalmazó gyümölcsös itallal egyszerre, önként dobja el magától az életet. Jim Jonest "gyógyító" prófétának tartották az emberek, aki (saját elmondása alapján) nemcsak halottakat támasztott fel, de elhitette velük, hogy a világ bűnös és csak kegyetlenséggel, bánattal, betegséggel sújtja az embereket. Más kérdés, hogy miért támasztott fel bárkit is, ha utána másokat a halálba kényszerített? És talán arról sem érdemes vitát nyitni, hogy a szekta követőitől begyűjtött "értéktelen" vagyona közel 11 millió dollárra rúgott. 
A hazug, beteg elméjű vezető híveinek hitük megerősítését a legdrágábbal, az életükkel kellett bizonyítaniuk. Az anyák önként itatták meg méreggel gyermekeiket, majd követték őket a másvilágba. Azon keveseket pedig, akiken felülkerekedett a józan ész és az élni akarás ereje, a prédikátor embereinek puskagolyója vagy a méregkeverő ápolónők injekcióstűje segített jólétre szenderülni. A kaliforniai Oakland város engedélyével tömegsírt nyitottak az elhunytaknak.
A pszichopata, szexuálisan aberrált Jones ténykedését a kaliforniai hatóságok nem vették komolyan, ezért nem is tettek lényegesebb ellenlépéseket a szektakérdés ügyében. Egészen a tragédia napjáig, amely meghökkentette az egész világot. A történtek után az illetékes kormányban is felmerült a kérdés: hogyan történhetett ilyen szörnyűség a technika, a tudományok és a kommunikáció egyre fejlődő világában? Sajnos a kérdés lezáratlan maradt, a tudósok, pszichológusok, az egyházi vezetők pedig csak találgatni tudnak.

Valahova tartozni - mindenáron?

Hiszékenységünk parttalan. Az ember társas lény, akinek szüksége van a harmóniára. Sokaknak ez megadatik, sokaknak viszont nem. Árvák, elvált szülők kallódó gyermekei, kilátástalan életük elől menekülő fiatalok, magukra maradt idős és beteg emberek és érzelmi biztonságra vágyók százai lesznek napjainkban is szekták áldozatai, amelyek korántsem biztos, hogy lelkük üdvét szolgálják. Sajnos azonban ezen szerevezetek megfelelő vonzerővel rendelkeznek ahhoz, hogy illatos, ám gyilkos virágként magukhoz vonzzák az elesetteket. Először jól érzik magukat, boldogok, hogy "családra", megértésre, szeretetre találtak. Észre sem veszik, hogy megszűnt körülöttük a világ, hisz bekebelezte őket egy lélekölő közösség, ahol ritkán adnak retúrjegyet. Elveszik ingóságaikat, feltétlen odaadást követelnek tőlük, s nem ritkán ellenük ágáló családjaik megtagadására kötelezik tagjaikat. A legtöbb szekta azért alakul, mert valami ellen akarja fordítani az embereket. Lehet ez az adott kormány, vallás vagy bármilyen társadalmi rend. Számukra a lényeg az, hogy egy másik, egy sokkal jobb világot kínáljanak, mint amilyenben az emberek élnek.
Pszichológusok egybehangzó véleménye szerint a szektások 60%-a krónikus érzelmi labilitással és identitászavarral küzd, éppen ezért oly kecsegtető számukra a hamis, de sokak számára vonzó szektaélet.

Középkor és boszorkányok

A középkor emberének nem adatott meg, hogy pszichiáternél vagy fitness termekben vezesse le a felgyülemlett feszültségét. A vásárok területén tartott nyilvános kivégzéseknek és boszorkányégetéseknek azon túl, hogy példát statuáltak a tömegek számára, volt még egy - nem elhanyagolható - szerepe: a nép a gyűlöletét, a sérelmeit egyetlen személyre tudta koncentrálni. Kiabálhatott, pocskondiázhatta a galád boszorkányt, kitombolhatta minden dühét, ami az esetek nagy részében nem fügött össze a bűnös vétkeivel. Végülis mit kiabálhattak volna? Éhezünk? Nyomorgunk? Elegünk van abból, hogy elnyomnak bennünket a gazdagok? Nem. Így maradt a célirányos gyűlölködés: "Máglyára vele", s az eredmény nem maradt el. Az ítélet teljesítése után mindenki elégedetten ment haza.

Hisztéria vagy idegösszeroppanás?

A tudósokat régóta foglalkoztatja a kérdés, hiszen a tömeghisztéria sok esetben nem az, amit önmagában jelent. Sokkal inkább valamiféle lelki összeomlásról van szó, amely a felgyülemlett feszültségtől szabadítja meg az embereket. Egyfajta pszichikai nyomás, amely egy időben, azonos helyen a tömegekre képes hatni.
Ez a közösségi "ösztön" megfigyelhető egyes állatfajoknál is. A lemmingek gyakran megnövekedett populációjukat szabályozzák oly módon, hogy csoportokat alkotva tömegesen a tengerbe vetik magukat, ami a biztos halált jelenti számukra. Ezzel helyet adnak a többieknek, akiket életterük így képes eltartani.

Tömegnyomor és pánik az üzletek előtt

A jelenség azonban nemcsak szekták berkein belül forul elő. Számos áruház és bevásárló központ megnyitásakor tör ki tömegnyomor és forradalmi hangulat, amikor a vásárolni vágyók egymáson átgázolva, felfokozott, már-már gyilkos indulatokkal törtetnek az ajtók felé úgy, mintha az életük múlna azon, hogy bejussanak. Ez lenne az Ígéret Földje? Egy akciós hifitoronyért vagy egy olcsó kenyérpirítóért képesek vagyunk egymást eltaposni, fájdalmat okozni, verekedni?
Érdemes lenne mindenkinek (de legfőképpen az akciók kitervelőinek) elgondolkodniuk azon, hogy az ilyen szituációkban kirobbanó indulatok gyökerei hol keresendők, és mérlegelni, vajon hiperszuper árujuk megér-e annyit, hogy önmagukból kivetkőzött állatokként dühöngjenek az emberek? Az üzleti etikának és a kereskedelemnek is vannak íratlan szabályai - de ezek ilyenkor feledésbe merülnek. Németországban egy sportbolt megnyitóján a meztelenül érkezőknek ingyen vásárlást kínáltak fel. A hisztéria, a káosz és a baleset-sorozatok ott sem maradtak el. Modern marketing - mondhatnánk, ám sokkal inkább az emberek lelketlen, erkölcstelen manipulálásáról és kizsákmányolásáról van szó. Szomorú, hogy egy új lehetőség, egy új áruház megnyitása, az olcsóbb benzin vagy az ígéretes akciók szimbolikusan "mást", "újat" és "jobbat" jelentenek az emberek számára, háttérbe szorítva az élet valódi értékeit. Ez lenne a boldogság?

O.E.