Anti-szekta: Egy portál az egyre jobban terjedő szekták veszélyeiről - Valamint vallástudományi ismeretterjesztés
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Szektákról általában
 
Segítség, tanácsok
 
Keresztény szekták
 
Álkeresztény szekták
 
Okkultista szekták
 
Fajgyűlölő szekták
 
Ősi szekták
 
Egyéb vallási szekták
 
Üzleti szekták, hálózatok
 
Vallástudományi fogalmak, meghatározások, leírások
 
Magánvéleményeim - Saját írásaim
 
Egyéb: Filozófia
 
Egyéb: Pszichológia
 
Egyéb: Szociológia
 
Egyéb
 
Szektás a családban/ismerősök között
Szektás a családban/ismerősök között
Tudomásod szerint van-e a családodban és/vagy ismerettségi körödben szektás?

Igen, van
Nem, nincs
Nem tudom
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Volt-e már dolgod szektásokkal?
Volt-e már dolgod szektásokkal? Találkoztál-e már szektásokkal?
Csak azt az egyet jelöld be, amelyik eset akár többször is megtörtént!

Igen, az utcán találkoztam velük
Igen, a lakásomba bekopogtattak
Igen, már jártam is szektában
Nem, sosem találkoztam még ilyen emberekkel
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Vallás
Felmérés, hogy az oldalt megtekintők milyen vallásúak?
Te milyen vallású vagy, milyen felekezethez tartozol, milyen világnézeted van?

Római katolikus
Evangélikus
Protestáns
Baptista
Adventista
Pünkösdista
Iszlám
Távol-keleti vallású
Egyéb
Ateista
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Életkor
Felmérés, hogy az oldalt meglátogatók melyik korosztályba tartoznak.
Mennyi idős vagy?

18 év alatti
18-25 év közötti
25-35 év közötti
35-45 év közötti
45-55 év közötti
55-70 év közötti
70 év feletti
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Iskolai végzettség
Felmérés az oldalt meglátogatók iskolai végzettségét illetően.
Milyen iskolai végzettséged van?

8 osztály
Szakmunkásképző
Gimnáziumi érettségi
Szakközépiskolai érettségi
Technikus végzettség (érettségi utáni szakképzés)
Főiskolai
Egyetemi
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Foglalkozás
Felmérés, hogy az oldalt meglátogatók milyen területen dolgoznak
Mely területen dolgozol?

Műszaki (mérnök, technikus, szakmunkás)
Telekommunikáció, informatika
Egészségügy
Idegenforgalom, turizmus
Közigazgatás, pénzügy
Oktatás, kutatás
Nemzetvédelem , büntetésvégrehajtás
Kultúra, művészet
Diák
Nem dolgozik, nyugdíjas
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Politikai hovatartozás
A honlap politikailag semleges, csupán a látogatók politikai irányultságát
hivatott felmérni ez a szavazó box!

szélső jobb
jobb
métsékelten jobb
közép
politikailag semleges
mérsékelten bal
bal
szélső bal
Szavazás állása
Lezárt szavazások
 
Szociológia általában

Szociológia

A szociológia a társadalmi élet összetevői, az egyének, csoportok, szervezetek, intézmények (család, iskola, egyház, állam, stb.) életének, működésének törvényszerűségeit, azok szabályait és folyamatait vizsgáló tudomány, ahogy néha nevezik, a társas kölcsönhatások tudománya.

A szociológusok a társadalmi és társas viselkedést tanulmányozzák az emberek által alkotott társadalmi, vallási, politikai és gazdasági intézményeken, szervezeteken, csoportokon belül. Tanulmányozzák a társas kölcsönhatások során a csoportokon belül vagy azok között létrejövő viselkedési formákat, nyomon követik kialakulásukat és terjedésüket, elemzik a csoporttevékenység hatását az egyéni résztvevőkre. A szociológusok megállapítják egy társadalmi csoport, szervezet vagy intézmény jellemzőit, az egyének egymásra és a csoportjukra kifejtett hatását és az egyén olyan tulajdonságainak szerepét, mint a nem, a kor vagy a rassz. A szociológia tárgyterületei többek között a család, a kisebbségek, az oktatás, a vallás, a politika, a nemi szerepek, a kor, a lakóhely, a bűnözés, a szellemi és egészségi környezet társadalmi kérdéseivel foglalkoznak.

Kisebbség

A kisebbség a kisebb relációból képzett objektum, amely főnév és főnévként használt melléknévként, vagy képzett melléknévként (kisebbségi) egy másik objektum vagy dolog (itt változó) tulajdonsága.

A kisebbség, mint reláció vagy viszony két további dologgal áll kapcsolatban, amelyek között a kisebb viszony fennáll. Világos, hogy ha a két dolog amúgy egészet (a részek felettes objektuma) alkot, akkor a kettő nem egyenlősége esetén az egyik legalább 1-gyel kevesebb a másiknál, azaz 49, ha az egészet 100-nak vesszük.

A másik változó (objektum vagy dolog) lehet pl. emberi csoport, azon belül is származása, tulajdonviszonya vagy véleménye specifikumok (minőségek) szerint elkülönített halmaza, ahogy a konkretizálás nevű művelet alapján az alábbiakban szemléltethetjük:

1. Kisebbségnek nevezünk egy nagyobb közösségen belül többé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező (pl. etnikai, vallási vagy egyéb) csoportot, ha annak létszámaránya a nagyobb közösségen belül az egyenként vizsgált sokaságok nagyság szerint sorbaállított listájának az alsó végén szerepel, (a csoportok számától függően valahol az 1-49% között van).

2. Hasonlóképpen kisebbségnek (kisebbségi véleménynek) számít egy adott embercsoportot megosztó kérdésben hozott szavazás során a csoportnak az a része, amely véleményének 50%-nál kevesebb támogatót mondhat magáénak.

3. Kisebbségnek (kisebbségi tulajdonosnak) számít valamely vállalkozás, üzlet vagy egyéb vagyontárgy tulajdonosai közül az, akinek tulajdonrésze önmagában kevesebb, mint egyetlen másik tulajdonos kezében meglévő, minden más tulajdonos tulajdonrészét egyenként meghaladó üzletrésze. Egy ilyen arányú tulajdonnal nehezen lehet beleszólni az üzlet vezetésébe. Ez a gyakorlatban valahol 1-49% között van, jellemzően a 10-24% tartományban.

Egy emberi csoport valamilyen szempontból történő eloszlása vagy megoszlása általában a haranggörbe alakja szerint alakul (lásd normál eloszlás), azaz az alsó és a felső értéktartományban szerepelnek a kisebbségek, és középen a népesség, a sokaság zöme, átlaga, de inkább többsége.

A társadalmi csoportok jellemzésére használt vagyoni helyzet, tulajdoni arány, iskolázottság vagy akár az intelligenciahányados számértéke alapján is létrejönnek, előállíthatók kisebbségek, de ezek között a felső értékek tulajdonosairól nem szokás társadalmi problémaként beszélni. A fenti felsorolásban ők ugyanis a kivételezett, vagy kivételes kisebbségeket alkotják.

Magyarországon a történelem folyamán nemzeti (etnikai) és vallási (felekezeti) kisebbségek alakultak ki a be- és kitelepítések eredményeképpen. Mivel egy adott állam területén államalkotó nemzet vagy nemzetek élnek, a nehezen megfogható és dokumentálható etnikai csoportokat nemzetiségeknek (nagyjából az angol "nationalities"), vagy nemzeti kisebbségeknek nevezzük. A harmadik évezred elején mintegy egy milliárd ember él a "negyedik világ" tagjaként olyan helyzetben, hogy nem számít államalkotó népnek, azaz egy más nemzetiség által létrehozott államban kisebbségként él, és esélye sincs arra, hogy önálló nemzeti létre emelkedjék. (Példák közelről: a kurdok, katalánok, baszkok, stb. Példák messziről: a mindenkori bennszülöttek a volt gyarmatokon, az őslakosok és azok maradékai, pl. az indiánok) A legtöbb modern, ipari társadalom "törzseknek" tekinti őket, és a velük való együttélést oktatási és civilizációs (értsd: népegészségügyi kérdésnek tekinti, a "közös hont" illetően állampolgári jogokról igen, földtulajdonjogokról nem esik említés.) Léteznek viszont kijelölt lakóhelyek, rezervátumok és telepek, táborok. Afrikában, ahol számtalan törzs él ilyen változó, hontalan státuszban, a más etnikumú lakosság ilyen célú üldözése a genocídium vagy népirtás Európában is ismert kategóriájába tartozik.

Történelmileg a lakossági kisebbségek alakulását az ország területének, határainak megváltoztatása és a népvándorlás (emigráció és immigráció, azaz a ki- és bevándorlás) mozgatta. A kisebbségek a demográfiai és politikai dinamika természetes velejárói, de következményeit illetően eltérő társadalmi problémát, konfliktusokat jelentenek a népesség különböző csoportjai között.

A kisebbségek ügye pártpolitikai, sőt EU politikai témává vált, számos kisebbségvédelmi szervezet (pld. ombudsman, kisebbségi önkormányzat) foglalkozik velük a társadalmi béke és együttélés elősegítése érdekében.

Kisebbségek Magyarországon

  • Magyarország nemzetiségei
    • Nemzeti kisebbségek
    • Etnikai kisebbségek (romák)
  • Vallási kisebbségek
  • Nyelvi kisebbségek

Kisebbségi sors a többségen belül

A fentiek a szokásos címei a kisebbségi problémák tárgyalásának. Azonban ha a kisebbség etnikumot, egy tömbben élő nemzetet vagy népcsoportot jelent, akkor a kisebbség fennmaradása szempontjából valójában csak az a kérdés, hogy ahol él, ott letelepedett-e, vagyis rendelkezik-e földtulajdonnal és/vagy ingatlannal. A magyar történelem során a jobbágyság eltörléséig a magyar parasztság a föld tartozéka volt a vadállatokhoz hasonlóan, és később sem ért el sokkal jobb helyzetet, mivel nem sikerült tömegesen földtulajdonhoz jutniuk. A cigányság ebből eleve kimaradt, de jobban jártak a betelepítettek, a kunok, svábok és mások, mivel a betelepítés földtulajdon megadásával járt. Az egyéb betelepülők is onnantól kezdve érezhették magukat elfogadottaknak és biztonságban lévőknek, hogy földet és ingatlant sikerült vásárolniuk.

A földről (lakóhelyről) való elűzés egyértelműen az állatvilágban szokásos magatartás, az emberi civilizáció vége. (Azon egyszerű oknál fogva, hogy a mai értelemben vett polgári civilizáció és életmód a letelepedéssel, a helyben, körülhatárolt területen végzett mezőgazdasággal és állattartással, a vándorlások befejezésével kezdődött). Akkor is, ha csak az aktuálisan hatalmon lévők (és követőik) valamilyen okból való elkergetése a cél, és akkor is, ha valamilyen technológia, kulturális vagy társadalmi innováció - ezen áron való bevezetése és elterjesztése, vagy "az ismeretlen felfedezése és meghódítása a tudomány és az emberiség dicsőségére" a cél.

Magyar kisebbségek Magyarországon kívül

Diaszpórák

Zárvány (egy tömbben élő) kisebbségek

A szociológia a társadalmi folyamatokat többek között a társadalmi rétegződés, társadalmi mobilitás, kommunikációelmélet, szociálpszichológia, demográfia és társadalomstatisztika ismereteivel és eszközeivel vizsgálja. Vizsgálati hatásköre az ismeretlen emberek kapcsolatainak elemzésétől a globális társadalmi folyamatok felméréséig terjed.

A szociológiai kutatások eredményeit oktatók, jogászok, közgazdászok és más szakmabeliek használják, akik érdekeltek a közvélemény megismerésében, a társadalmi problémák megoldásában és a közérdek képviseletében.
 

Történelem

Alapítók

A szociológia a társadalomtudományok között egy viszonylag új akadémiai tudomány. A mögötte álló elveknek ugyanakkor hosszú időre visszanyúló történelme van, eredete az általános emberi tudásból és filozófiából származik.

A szociológia tudománya a modernitás kihívására adott elméleti válaszként a 19. század elején kezdett kialakulni. Amint a világ kezdett kisebbé és egységesebbé válni, az emberek tapasztalatai az őket körül vevő világról növekvő mértékben atomizálódtak és szétszóródtak. A szociológusok úgy gondolták, nem elég megérteni, mi tart össze társadalmi csoportokat, de ellenszert is kell találni a társadalmi széthullásra.

A "szociológia" kifejezést Auguste Comte alkotta 1838-ban a latin socius (társ, társaság) és a görög logosz (tudomány, ismeret) szavakból. Comte úgy gondolta, hogy egyesíti az emberiség összes tudását, beleértve a történelmet, pszichológiát és a közgazdaságtant. Eredetileg a "társadalomfizika" elnevezést szerette volna használni, de miután elképzelése a 19. században általános törekvés volt és mások is elkezdték használni ezt a kifejezést, önálló fogalmat alkotott.

Auguste Comte

Auguste Comte (teljes neve Isidore Marie Auguste François Xavier Comte) (Montpellier; 1798. január 17. - 1857. szeptember 5.) francia pozitivista filozófus.

Magyarul is megjelent művei

  • A pozitív szellem. Bp. Helikon-Európa 1979.
  • Socialphilosophiai értekezései. 1-4. köt. Bp. Révai 1901-1904.; Franklin 1912.
  • Részletek mûveibõl. In: Bevezetés a filozófiába

Szerinte a szociológiának a természettudományokhoz hasonló tudománnyá kell válnia, mert a társadalmat determinisztikus törvények uralják. Hitt abban, hogy az új tudomány hozzájárul majd az emberiség jólétéhez. Úgy gondolta, hogy a szociológia képes előre látni a szükségszerűen bekövetkező változásokat és feladata, hogy előremozdítsa, könnyebbé tegye a változásokat. A természettudományokkal való hasonlóság hangsúlyozása miatt nevezte magát pozitivistának, és tekintik ma is ezen irányzat első képviselőjének. A pozitivizmus célja olyan objektív, semleges filozófiai és tudományos szemléletmód kialakítása volt, ami mentes az idealizmustól és a materializmustól.

Comte az emberi fejlődést szakaszokra osztotta, a teológiai korszakban az isteni lényeg beavatkozásával magyarázták a jelenségeket, a metafizikai korszakban elvont gondolatokkal magyarázták őket, végül a pozitív korszakban természettudományos módszerekkel kimutatott törvényekkel magyarázzák őket. Elmélete szerint a pozitív korszakban a filozófusok és tudósok kormányozzák a társadalmat. Mesteréhez, Saint-Simonhoz hasonlóan az ipari társadalomról azt gondolta, hogy ebben a korszakban mindenki a neki megfelelő és megérdemelt társadalmi pozícióba kerül, ezért ez a társadalom igazságos lesz.

Az első könyvet, ami címében is viselte már a 'szociológia' kifejezést, Herbert Spencer írta. Fő műve a Szintetikus filozófia, amiben kifejti, hogy a filozófia az összes résztudomány alapja (úgy is mint: etika, biológia, pszichológia és szociológia). Úgy gondolta, hogy minden emberi társadalom átmegy egy evolucionális fejlődési szakaszon, amelynek során szervezett anyagba rendeződik, primitív hordából strukturált, komplex és differenciált társadalom alakul ki.

Klasszikusok

Karl Marx ezt már messze meghaladva a korszak filozófiai, gazdasági, szociológiai ismereteit integrálta, mindezt kritikus formában. Szerinte a termelési mód határozza meg a társadalom szerkezetét, berendezését és a munkaerő válik annak rendszerező elvévé, erre építi értéktöbblet-elméletét. Ehhez kapcsolódnak a munkamegosztásról, a tőkés kizsákmányolásról és az emberi társadalmakat mozgató konfliktusokról, valamint ezek társadalomszerkezeti következményeiről szóló gondolatai.

Ferdinand Tönnies ("Közösség és társadalom") fő művében, ami a közösségről és a társadalomról szól, kifejtette, hogy a modern társadalomban háttérbe szorulnak a személyes kapcsolatok.

Émile Durkheim a társadalom iránti érdeklődésében inkább a társadalmi integráció feltételeit kereste. Nyugtalanította a munkások nyomora, a bűnözés, az alkoholizmus és az öngyilkosság, aminek okát az anómiában látta.

Vilfredo Pareto a történelmet a hatalmi elitek körforgásának történetében látta. Elődeivel ellentétben szerinte nincs semmiféle fejlődés egy jobb társadalom felé.

Max Weber a modern gazdasági, társadalmi és politikai fejlődés lényegét a racionalitás terjedésében látta. A hatalomról alkotott elméleteiben megkülönböztette a fizikai kényszer fenyegetésén alapuló hatalmat az uralomtól, amelynek alapja a társadalom tagjainak az a meggyőződése, hogy a kormányzat jogos, azaz legitim. A legitimitás három formáját különböztette meg: a tradicionális (királyi), a karizmatikus (népvezérek) és a racionális (választásokon alapuló, jogszabályokat követő) uralom legitimitását. Weber a történeti fejlődésben a racionális uralom térhódítását gondolta, annak jó és rossz oldalaival együtt.

Tudományos munkásságának jelentős részét a vallásszociológiai kutatások alkotják. Ezek alapkérdése, hogy hogyan hatottak a különböző vallások a társadalomra, a politikára és a gazdaságra. Webernél a gazdaság, különösen a kapitalista gazdaság kifejlődése, a modern gazdaság kialakulása függ az adott társadalom vallási nézeteitől (A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme).

A megértő szociológia szerint a szociológusnak törekednie kell megérteni a társadalom tagjai cselekedeteinek és szavainak, gondolatainak motívumait, meg kell értenie azokat a szubjektív értelmeket, amelyeket a cselekvők saját és mások viselkedésével összekapcsolnak. Nem elég megismerni, mit cselekszenek, azt is meg kell érteni, miért cselekszenek az adott módon. Weber szerint a társadalomban és a történelemben valószínűségi jellegű összefüggések érvényesülnek és nem a determinisztikus törvények.

Comte-hoz hasonlóan a klasszikusok közül egyik tudós sem tekinthető csak "szociológusnak". Munkáik nagy részben vallási, oktatási, közgazdasági, pszichológiai, etikai, filozófiai és teológiai vonatkozásúak. Viszont legtöbbjük komoly hatást fejtett ki a szociológia kifejlődésére, és ez az a terület, amelyen elméleteik a mai napig számottevőek és használhatóak.

A korai szociológiai tanulmányok hasonlóak a természettudományokhoz, mint a fizika vagy a biológia. Ennek eredményeképpen a legtöbb kutató egyetért azzal, hogy a 'szigorú' tudományos módszertan megfelelően alkalmazható a szociológiában. A tudományos módszer és az empirizmus alkalmazásának hatásai különböztették meg a szociológiát a teológiától, a filozófiától és a metafizikától. Szintén ez eredményezte, hogy a szociológiát empirikus tudományként tartják számon.

Ugyanakkor a társadalom kora 19. századi pozitivista és naturalista megközelítéseinek eredményeit megkérdőjelezik olyan tudósok, mint Wilhelm Dilthey és Heinrich Rickert, akik azt állítják, hogy a természet világa jelentősen eltér a társadalmi világtól, mert az emberi társadalomnak egyedi szempontjai vannak a jelentések, szimbólumok, szabályok, normák és értékek tekintetében. Ezek a társadalmi tényezők eredményezik a kultúra kialakulását.

A szociológia tudománya

Noha a szociológia Comte-nak abból a meggyőződéséből nőtte ki magát, hogy idővel minden más tudományos érdeklődést maga alá rendel, végül a szociológia nem helyettesít más tudományokat. Ehelyett a szociológiát kell más tudományokhoz képest meghatározni (pszichológia, közgazdaságtan, stb). A szociológiai tudomány ma az emberiség szervezeteinek, intézményeinek és kölcsönhatásaiknak vizsgálatánál összehasonlító módszerrel dolgozik. Ez az elv részben az összetett ipari társadalom szervezetére koncentrál, egyúttal a legtöbb szociológia tanszék szerte a világon támogatja a multikulturális és multinacionális tanulmányokat.

A szociológiai kutatások a társadalmakat mozgató makro-társadalmi struktúrákat, mint a faj, a kisebbség, a csoport, a nemi szerepek vagy a család, deviáns jellemzőket mutató, vagy a struktúrák lebomlását eredményező társadalmi folyamatokat vizsgálnak, mint a bűnözés vagy a válás, valamint mikro-folyamatokat, mint a személyközi kölcsönhatások vagy egyének szocializációja.

A szociológusok a társadalomkutatások során kvantitatív módszereket használnak, ha a társadalmi viszonyok nagyléptékű mintázatait szeretnék vizsgálni és modelleket építenek fel, amik a társadalmi változásokat előre jelezhetik. A szociológusok egy másik csoportja kvalitatív módszerekkel dolgozik, mint a fókuszcsoportos interjú, a csoportbeszélgetés vagy az etnográfiai módszerek, hogy jobban megérthessék a társadalomban zajló folyamatokat. Néhány szociológus pedig a két megközelítési fajtát egymást kiegészítőnek találja.

Társadalomelmélet

A társadalomelméletet legtöbbször azon szociológiai tevékenységek gyűjtőhalmazaként jellemzik, amelyek nem annyira tudományos módszer használatával társadalmi mintázatok magyarázatára, mint amennyire elméleti keretrendszerek használatával makro-társadalmi struktúrák magyarázatára irányulnak. Emiatt az elméleti társadalomtudósok gyakran gyanakvóak vagy kritikusok a szociológusokkal szemben, akik modelljeiket a már bevált objektív természettudományok, mint a fizika vagy a kémia segítségével állítják fel.

Ugyanakkor a tudományos kutatások gyakran kiegészítik vagy alátámasztják a társadalomelméleteket. Például egy tudományos módszeren alapuló statisztikai kutatás, ami kimutatja a vagyoni egyenlőtlenséget ugyanolyan foglalkozású nők és férfiak között, kiegészítheti akár a feminizmus vagy a patriarchátus társadalmi elméletét.

A radikálisan kritikus elméleti tudósok, mint a dekonstrukcionisták vagy a posztmodernisták gyakran kijelentik, hogy bármilyen kutatási módszer magából fakadóan téved, míg más elméleti tudósok szeretik magukat társadalomtudósnak titulálni, mert vagy kemény kritikusai a szociológus közösségnek, vagy nem végzett szociológusok.

Ugyanakkor egyes társadalomelméleteket gyakran úgy találnak ki, hogy a társadalmi valóság, amit leír, bizonyíthatatlan. A modernitás vagy az anarchia két példa erre.

Általánosságban a szociológiának van egy vonzereje, amiért elvonatkoztat az egyéntől (ahogy pedig a legtöbb ember szemléli a világot) és az életünket irányító társadalmi erőkre összpontosít. Ez a szociológiai kitekintés (vagy képzelőerő) vonzza éveken át az aktuális helyzettel elégedetlen diákokat és másokat, mert ez azokat az előfeltevéseket is hordozza, hogy a társadalmi struktúrák és mintázatok véletlenszerűek, önkényesek vagy speciális hatalmi csoportok által irányítottak, ami magában foglalja a változás lehetőségét. Részben ez vonzza az elnyomottakat, a hátrányos helyzetűeket és az alsóbb szociológiai rétegbe tartozókat, mert feltételezi, hogy az ő társadalmi helyzetük igazságtalan és/vagy elnyomás eredményeként jött létre. Ugyanakkor a szociológia, mint alaptudomány, még nem virágzott fel és keményen rá van kényszerülve, hogy megjelenítse más tudományok elméleti vívmányait.

Társadalomkutatási módszerek

Rengeteg módszer ismert, amit a szociológusok a tapasztalati tények összegyűjtésére használnak. Ezek tartalmazzák a kérdőíveket, az interjúkat, a személyes megfigyelést és a statisztikai kutatásokat.

A probléma ezekkel a megközelítésekkel, hogy mindegyikük azokon az elméleti alapokon nyugszik, amiket a kutató használ, hogy megértse és megmagyarázza a társadalmi jelenséget, amit lát. Ha funkcionalista, mint Durkheim, szeret mindent a nagyléptékű társadalmi struktúra fogalmai szerint értelmezni. Ha szimbolikus interakcionalista, inkább arra koncentrál, ahogy az emberek megértik egymást. Ha marxista vagy neomarxista, mindent az osztályharcon és a hatalmi viszonyokon keresztül néz. A fenomenológisták szeretnek úgy gondolkodni, hogy csak az az út létezik, amelynek segítségével az emberek felépítik a valóság értelmezését, semmi más. Egyike a valós problémáknak, hogy a szociológusok úgy gondolják, csak egy elméleti megközelítés lehet "helyes", az pedig az övék. A gyakorlatban persze a szociológusok gyakran keverik és megfeleltetik egymással a megközelítéseiket és a módszereiket, felhasználva, hogy minden módszer adatok típusainak egy részét biztosítja.

Az internet három szempontból lehet fontos a szociológusoknak: mint eszköz a szociológiai kutatások számára, például online kérdőívek használata papírok helyett, mint vitaterep és mint kutatási téma. Az internet szociológiája az utolsó értelmezés szerint tartalmazza az online közösségek (levelezőlisták), a virtuális közösségek és a virtuális világok szervezeteit, valamint nagy mértékben az ipari társadalom információs társadalomba való átalakulásának folyamatait.

Szociológia és más társadalomtudományok

A 20. század elején szociológusok és pszichológusok, akik nem az ipari társadalmakat kutatták, hozzájárultak az antropológia kialakulásához. Ma a szociológia és az antropológia az elméleti szempontok és a módszerek eltérése miatt élesebben elválik.

A szociobiológia egy viszonylag új terület, ami a szociológia és a biológia keresztezéséből jött létre. Noha a tudományt gyorsan elfogadták, igencsak vitatott maradt, ahogy a társadalmi viselkedést és struktúrát evolúciós és biológiai folyamatokkal próbálja magyarázni. A szociobiológusokat a szociológusok gyakran kritizálják, hogy túlzottan függnek a génektől a viselkedés meghatározásában. A szociobiológusok erre gyakran a természet és a nevelkedés közti összetett kapcsolat említésével válaszolnak. Ebben a tekintetben a szociobiológia szorosan kapcsolódik az antropológiához, a zoológiához és az evolúciós pszichológiához.

A szociológiának rengeteg kapcsolata van a szociálpszichológiával, de előbbi jobban érdekelt a társadalmi struktúrában, utóbbi pedig a társas viselkedésben. Egy komoly különbség jelentkezik a két tudomány között, azon a részen, ahol fellép az anatómia.

Ahogy Marxnál és Webernél is láthattuk, a közgazdaságtan is gyakran van befolyással a szociológiai elméletekre.

A szociológia főbb tudományterületei

  • Családszociológia
  • Demográfia
  • Deviancia
  • Egészségszociológia
  • Feminista szociológia
  • Gazdaságszociológia
  • Ifjúságszociológia
  • Jogszociológia
  • Kisebbségszociológia
  • Környezetszociológia
  • Konfliktuselméletek
  • Médiaszociológia
  • Munkaszociológia
  • Művészetszociológia
  • Nevelésszociológia
  • Oktatásszociológia
  • Orvosi szociológia
  • Szervezetszociológia
  • Szociálpolitika
  • Társadalmi egyenlőtlenség
  • Társadalmi változások
  • Tudásszociológia
  • Településszociológia
  • Vallásszociológia

Irodalom

  • Anthony Giddens: Szociológia, Osiris, 1997, ISBN 963-379-314-9
 

Ne maradj le semmirõl, értesülj elsõ kézbõl a Selena Gomezzel kapcsolatos hírekrõl! Hat éve várja a látogatókat az oldal    *****    Református exmisszus-gyakornok, jégkorong, izomautók, rap zene. Igen, ez mind én vagyok! Hogyan? Nézz be és megtudod! :)    *****    Szeretsz írni? Lenne egy jó témád, amit megosztanál másokkal? Akkor kattints, és nyerj egy vendégposztot nálam! :)    *****    Kedveled Ian Somerhaldert? Odáig vagy a szépséges színésznõért, Nina Dobrevért? Kattints! Nem csak TVD rajongóknak!    *****    Szeretsz filmet nézni? Akkor itt a helyed! Nézz filmet facebook messengeren. Klikk ide!!!!    *****    MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER / egy májusban született lány blogja / MAYFLOWER    *****    DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE! DESIGN KÉSZÍTÕT KERESEK! 100 KREDIT ÉS MEGJELENÉS JÁR ÉRTE!    *****    ***Egy blog. Egy lány. Egy élet.*** Ðzsí blogol. *G-PORTÁL KÖZÖSSÉGMENTÉS ugyanitt. Ha hiányzik a régi közösség.*BLOG***    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Nézz filmet facebook messengeren!!!! Klikk! Klikk!    *****    ONMYMIND \\ EGY ÁTLAGOS SRÁC BLOGOL MINDENRÕL AMI ESZÉBEJUT \\ ZENE, CIKKEK, KRITIKA? KATTINTS ÉS OLVASS MOST KEDVEDRE    *****    **********Rengeteg AKCIÓ! Vegyszermentes kozmetikmok és bio mosó és tisztítószerek, munkalehetõséggel! ***********    *****    OKTATÁS INGYENESEN az ASZTRO-suliban, Asztrológiai tanácsadás BECSÜLET KASSZÁS alapon! Fordulj hozzám bizalommal!    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Hírek a folytatásról - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed -    *****    LORDE * ISMERD MEG TE IS A ROYALS ÉNEKESNÕJÉT * LORDE * ISMERD MEG TE IS * LORDE * ISMERD MEG TE IS A ROYALS ÉNEKESNÕJÉT    *****    Re-Startoltunk! Egy SZEREPJÁTÉK, amelybe bármikor becsatlakozhatsz! Légy te is Hõs! Hõsregék RPG    *****    Nem értesz a CSS kódokhoz/nem tudod egyedül fenntartani oldalad/szeretnél egy társszerkesztõt? Írj nekem! - sakura-ec.gp    *****    ISMERD MEG A GYÖNYÖRÛ OSCAR-DÍJAS SZÍNÉSZNÕT, ALICIA VIKANDERT, AKI A 2018-AS TOMB RAIDER LARA COFTJÁT FOGJA ALAKÍTANI!    *****    "Céljuk fellelni az Egyesülés Pengéjének darabjait, és újra felemelni a Lidérckirályt."    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.